Gondolat

Csak azoknak hazudhatok, akiket szeretek

2015. JÚLIUS 24.

Szöveg nagyítása:

-
+

Író, költő, drámaíró, publicista. 1921. január 19–én született Szekszárdon. Mészöly Miklós eredeti neve Molnár Miklós. 1938–42 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (mai ELTE) jogot hallgatott. 1942–ben jogi diplomát szerzett. Párizsban a Sorbonne–on szeretett volna irodalmat tanulni, de közbe jött a háború. 1943–ban behívták katonának, de hamarosan szerb hadifogságba esett. Megszökött, és amíg szovjet fogságba nem került, katonaszökevényként bujdosott. Szabadulása után munkásként dolgozott. 1947–48–ban Szekszárdon volt lapszerkesztő. 1948–ban vette fel a Mészöly Miklós írói nevet. 1949–ben feleségül vette Polcz Alaine »–t. 1951–1952–ben a Bábszínházban volt dramaturg. 1952–1956 között munkanélküli volt, majd 1956–tól szabadfoglalkozású író lett. 1948–ban jelent meg első könyve, a Vadvizek című elbeszéléskötet. Az ötvenes években sokáig nem publikálhatott. 1955–ben, a Nagy Imre nevével fémjelzett enyhülés idején azonban megjelenhetett Hétalvó puttonyocska című mesekötete. 1956–ban látott napvilágot első jelentős műve, a Magasiskola című kisregénye, melyben solymászok életén keresztül mutatja az ember tevékenységeinek természetellenességét. 1968–ban a regényből készült film Cannes–ban különdíjat nyert. 1956–ban részt vett az Írószövetség követeléseit rögzítő Nyilatkozat megfogalmazásában. A forradalom bukása után megint nem publikálhatott. 1963–ban nagy politikai botrányt kavart Az ablakmosó című drámája. Az atléta halála című regénye itthon nem jelenhetett meg, ezért először Párizsban látott napvilágot franciául. Magyarországon csak 1966–ban jelenhetett meg. A regény példázat a teljesítményt hajszoló nyugati civilizáció kudarcáról. 1968–ban ő is a Csehszlovákiai beavatkozás ellen tiltakozó írók között volt. 1968–ban jelent meg Saulus című regénye. 1976–ban látott napvilágot a Film című regénye, melyben egy halállal szembenéző idős házaspár életnek utolsó néhány óráját mutatja be. A regényből 2000–ben Temesi Hédi és Darvas Iván főszereplésével Surányi András készített filmet. A következő években két esszékötete is megjelent, melyekben filozófiáról, a művészethez való viszonyáról vall: A tágasság iskolája (1977), Érintések (1980). 1979–ben a Bunker című kötetében jelentette meg drámáit. 1981–ben jelent meg az Esti térkép című verseskötete. Mészöly Miklós a Charta '77 aláírása után a fiatal ellenzéki írók egyik szellemi vezetője volt. 1989–ben a Volt egyszer egy Közép–Európa című novelláskötetét az év könyvévé választották. 1991–ben jelentek meg visszaemlékezései Az én Pannóniám címmel. 1995–ben adták ki a Hamisregény és a Családáradás című köteteit. 1989–től a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1990–ben beválasztották az Írószövetség elnökségébe. 1992–ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke lett. 1993–ban a Demokratikus Charta és a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája szóvivője volt. 1996–ban elnyerte a Budapest Díszpolgára címet. A nyolcvanas évektől számos díjat és kitüntetést kapott: 1986–ban Déry Tibor–díj (1986), Magyar Művészetért Díj (1988), Kossuth–díj (1990), Soros–életműdíj (1992). Mészöly Miklós tíz éven keresztül súlyos betegségben szenvedett. 2001. július 22–én halt meg Budapesten. Idézetek az írótól: “Barátaim a bölények. Csapásaik a pusztán nyílegyenesek, mint a kifeszített kötél, száz meg száz egymás mellett. Hóviharban, ha az ügy reménytelen, nem trappolnak tovább ész nélkül, összeesésig. Megállnak, s megvárják, míg ellepi őket a hó.” “Idő lopakodik bennünk, mi meg zavartan gyanakszunk, vajon nem az emlékeink között lappang-e a jövő, s nem a jövő derít-e fényt az emlékeinkre.” “Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet. De azért még változatlanul itt vagyok köztetek. Sőt, még csak most kezdődik minden.” “Tévedés, hogy a múlt "messze" esik, "távol van". Közeli, mint a kihűlt szerető, aki újra s újra fölmelegszik és megint mindenre képes. A múlt mai csoda, amit holnap ismerek meg s teszek magamévá. Mégis úgy élünk, mintha ismerhetnénk a jelent nélküle, s lehetne így is álmunk a holnapról.” “Csak azoknak hazudhatok, akiket szeretek. Csak azok érdemlik meg az áldozatot.” “Az egyszerű igazság: madárszárny-villanás. Rajban-csapatban csak az okosság röpköd.” “A jó emlékezetből telik ki az örökkévalóság. ” “Csak az képes belátásból lemondani a hatalomról, aki jószerivel mindig tudta becsülettel, hogy sosem is birtokolta azt, csupán gyakorolhatta. ” “Amit szavakkal bekeríthetek, az mindig innét marad a teljesség határán. ” “Egy napon hirtelen rájöttem, hogy minden egyes tárgynak, minden egyes ábrázolatnak mögöttes értelme van. Bárhova nézek, semmi sem pontosan az, aminek látszik. ” “Farkasszemet nézni a sorssal örökké nem lehet. ” “Bevált manipulálási eszköz: a következmények szférájában keresni és megtalálni az okokat. Így sikkad és ködösítődik el mindennemű politikai felelősség. ” “Reményeid, bizakodásaid nem homályosíthatják el sokszorosan megszenvedett tapasztalataidat. Sem az ígéretek a tapasztalati kalkulust. Sem a felkínált tetszetős kompromisszum saját értékrended esélyeinek távlati biztosítékát. Mai napod mindig holnapra ébred. Választásod mindig holnapra lesz sorsvonallá. Mit megteszel ma, holnaptól az tesz téged. ” “Van ennél számonkérhetetlenebb formája is az elszakadásnak; - mikor még együtt fekszünk le, együtt reggelizünk, s talán még jobban is igyekszünk szeretni egymást, mint azelőtt. De mégsem ezen múlik. Egyszer csak jön egy nap, mikor egy táj kezd fölrajzolódni, (...) egy táj, ahová tudom, hogy csak a másik léphet be, hiába látom én is. ” “Ha túl sokan lelkesednek valamiért, az már épp elég ok, hogy az ember kételkedjék, és más utat keressen.”

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).