hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Charcot munkássága



| |
 


Jean-Martin Charcot (Párizs,1825. november 29. – Morvan, Burgundia,1893.augusztus 16.) francia neurológus az anatómiai patológia professzora volt; a „francia neurológia szülőatyjának, és a neurológia világa egyik úttörőjének” is szokták nevezni.

Tevékenysége megalapozta a neurológia és a pszichológia és fejlődő területeit.
Jean Martin Charcot 1853-ban szerzett orvosi diplomát, 1861-93 között a párizsi egyetem professzora volt és a Salpétriére-kórházban dolgozott.

Itt alapította meg intézetét, melyben 33 évig dolgozott, s amely a kor legnagyobb európai ideggyógyászati klinikája lett. Legfőbb területén, a neurológiában számos korszakos jelentőségű megfigyelést tett. Ő írta le például először a korábbi mefigyelésekre és saját rtapasztalataira alapozva a sclerosis multiplexet. Ennek három jelét, az akaratlan szemmozgást, a remegést és a telegrafikus beszédet triásznak hívta. Charcot kutatta az agy különböző területeinek funkcióit is, és az artériák szerepét a
cerebrális vérzésben. Jelentős megfigyelései szerepet játszottak a Parkinson-kór megítélésében is, és leírta at ataxia tünetegyüttesét is, melyet amelyet a gerincvelő hátsó kötegeinek, valamint az érző idegtörzseknek a pusztulása okoz.
Számos tanítványa közül kiemelkedik Sigmund Freud. Charcot a hisztéria testi okait elemezve jutott a hipnózis gyógymódként történő felhasználásáig
A hisztéria szervi okait kutatva hipnózist alkalmazott, s ez felkeltette Freud érdeklődését a neurózis pszichés okai iránt.

Ő írta le elsőnek Charcot-betegséget, melyet a járási ataxia és egyebek hoznak létre. Úttörő kutatásokat végzett a cerebrális lokációval, az egyes idegrendszeri tevékenységekért felelős agyi területek meghatározásával kapcsolatban.
Felfedezte az agyat ellátó kis artériák tágulatát, és kimutatta szerepüket az agyvérzés kialakulásában. Szakíróként is jelentős tevékenységet végzett.
Habár klinikai neurológusként is jelentőset alkotott, az utókor számára pszichiátriai kutatásairól ismert, a hisztéria és hipnózis terén végzett munkásságát tartják jelentősnek. Charcot úgy vélte, hisztéria neurológiai betegség. Később szakmai vitába keveredett a hipnózis kapcsán a vezető neurológussal, Hippolyte Bernheimmmel. A vita maga sokat ártott a hipnózis tudományos elfogadásának.

Charcot hamarosan a leghíresebb francia orvossá vált, akinek hírnevét jelentős tanítványok öregbítették: Sigmund Freud mellet, Joseph Babinski, Pierre Janet,William James, Pierre Marie, Albert Londe, Charles-Joseph Bouchard, Georges Gilles de la Tourette, Alfred Binet ésAlbert Pitres is tanítványai közé tartozott. Charcot a Tourette szindrómát Georges Gilles de la Tourette nevű tanítványa tiszteletére nevezte el.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Twitter használatába a gyógyszerészi oktatás

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Halhatatlan lipcsei tudós

August Ferdinand Möbius német matematikus és csillagász 225 éve, 1790. november 17-én született.

Tovább


A túlélő árnyéka

El Kazovszkij (1948-2008) a késő 20. század és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművésze volt.

Tovább


Híresek és hírhedtek fotósa

Helmut Newton német-ausztrál fotóművész, a divat- és reklámfotózás forradalmasítója 95 éve, 1920. október 31-én született.

Tovább


Sebészinas a Parnasszuson

John Keats az angol romantikus költészet kiemelkedő alakja 220 éve, 1795. október 31-én született.

Tovább


Charcot munkássága