Gondolat

Alkimista irat mint bestseller

2011. OKTÓBER 12.

Szöveg nagyítása:

-
+

Egy római kiadó néhány éve 30 kötetből álló sorozatot indított el az alkímia klasszikusairól, nemrégiben pedig Franciaországban a görög alkimisták írásait jelentetik meg. A könyvek egyre közkeletűbbek, még Dél-Amerikából és Ázsiából is keresik ezeket. Tudvalévő, hogy számos művelt személy, köztük egyházi vezetők, történelmi személyiségekés államférfiak is szívesen búvárolják az alkimista irodalmat. Például V. Károly francia és IV. Edward angol királyok is művelői voltak e titkos művészetnek. II. Habsburg Rudolftól pedig egyenesen havi apanázst kaptak az alkalmazottként tartott udvari alkimisták. Az egyház neves vezetői, pápák és még maga Aquinói Szent Tamás is értekezett a „bölcsek kövéről”. Az alkímia filozófiája szervesen gyökerezik az ősi mágikus világképben, mely szerint négy őselem alkotja a világot, a száraz és hideg föld, a hideg és nedves víz, a nedves és meleg levegő, valamint a meleg és száraz tűz. Mindent ezek aránya határoz meg, tehát ezen arányok módosításával el lehet érni, hogy az anyag átalakuljon. Az alkímia iránti olthatatlan szomj nem szűnt meg, midőn a XIV. században XXII. János pápa megtiltotta számukra az alkimista gyakorlatot. Erről a felhalmozott tudásról azonban nem mondhattak le a nagyok. Olyan tudósok, mint például Newton vagy Galilei is elmélyedtek az aranycsinálás rejtélyeiben. A kísérleti kémia példának okáért az alkimista laboratóriumában született meg, és gyűjtötte össze elemi ismereteit, de még a gyógyszertan is ezeből a kísérletekből nőtt ki. Paracelsus, a XVI. század nagy alkimistája nevéhez fűződik például a "Homunculus", az első kísérlet az élet laboratóriumi létrehozására. Az igazi alkimista önmagát akarja arannyá, azaz tökéletessé varázsolni, önmagában akarja megalkotni az isteni gyermeket, a homunculust, a mindenható tiszta szellemet – istent. Az igazi alkímia Az igazi alkímia célja sokrétű, és magasabb rendű, semmint azt sokan gondolnák. Az ókor, középkor és reneszánsz alkimistáinak nagyra törő törekvései a közönséges fémek arannyá változtatására irányultak, törekedtek a bölcsek kövének, a lapis philosophorum létrehozására és az életelixír megalkotására, mely minden betegséget és az öregedést is gyógyítaná, megakadályozná. Megalkotni a homunculust, a mesterséges embert. De az egyik legfőbb cél mégis az ember és az univerzum, a makro- és mikrokozmosz harmóniájának, egybeforrottságának, őseredeti abszolút egységének visszaállítása lett volna. A folyamatok szerves egységet képeznek: az arannyá változtatás a bölcsek kövével történik, az életelixír pedig lényegét tekintve azonos a bölcsek kövével. Az aranycsinálás lényegében véve nem más, mint az istenné válás folyamata. Három fő stádiumon keresztül valósul meg: Az első a „nigredo”, szimbóluma a holló, vagyis a feketedés, a pokolra szállás, az adeptus leereszkedése a tudatalatti világába, hogy a rejtett erők hatalmát megismerhesse, s majd leoldhassa magáról felemelkedése közben a „halhatatlan embrió”. A második az „albedo”, vagyis fehéredés, fehér galamb, ami az anyagtól független szellem létrejötte, s végül a „rubedo”, vörösödés, amit vörös oroszlán jelképez. Ez a végső stádium, amikor király és királynő egybekelnek, a mikro- és makrokozmosz egybeolvad, a kígyó a saját farkába harap, és a két pólus egyesül: istenné válik az ember. Látható tehát, az alkimista tanmesékben a vegyi folyamatok szimbolikusak, és amint azt Jung doktor sokszor részletesen tárgyalta, a mélylélektani folyamatok, az individuáció folyamatának leírását képviselik. Ezt a végső három stádiumot egyes keresztény alkimisták Jézus halálával kapcsolták össze, melyben az albedo a feltámadás, a mennybemenetele a rubedo. Legkorábbi irat A korai időkben számos nőt találunk az alkimisták között. Egy Ízisznek nevezett egyiptomi papnőtől származik az egyik legkorábbi irat, aki fia, Hórusz okítására jegyzi le tanításait. Saját bevallása szerint egy Amnaél nevű éginek köszönheti a beavatást. A leghíresebb női alkimista, régi nevén adeptus, a görög származású Maria Judaica, akinek ezt a máig megfejtetlen leírást tulajdonítják: „Az egy kettővé lesz, a kettő hárommá, és a harmadikból lesz az egy mint negyedik.” A Krisztus előtt kb. 3600-ban született híres és rejtélyes alkimista legszentebb és legtitokzatosabb üzenete, mely a Tabula Smaragdinán volt olvasható, a következő: „Való igaz, hazugság nélküli és teljességgel bizonyos, hogy ami lent van, az megegyezik azzal, ami fent van, és ami fent van, az megegyezik azzal, ami lent van. Így jön létre az egység csodája. És ahogy minden az Egyből ered, az Egy gondolata révén, úgy minden dolog egy másikból ered átalakulás révén. Apja a Nap; anyja a Hold; a Szél hordozta méhében; bölcsője a Föld. Mindennek, ami tökéletességre törekszik, ő az apja. Ereje és hatalma nem csökken, amikor földdé változik. Válaszd el a földet a tűztől, a finomat a durvától, óvatosan, nagy gondossággal. Felemelkedik a földről az égbe, s innen vissza a földre, hogy ezáltal egyesítse a felső és alsó világ erejét. Így nyerheted el a világ dicsőségét, miáltal minden homály elmenekül előled. Ebben van a hatalom, mely hatalmasabb minden már hatalomnál. Mert legyőz mindent, ami finom, és áthatol mindenen, ami durva. Így született meg a világ. Csodálatos átalakulások erednek ebből, melynek eszközei itt vannak elrejtve. Ez okból hívnak Hermész Triszmegisztosznak, aki birtokolja a világ bölcsességének mindhárom síkját.”

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

KUN J Viktória

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.