2014. JÚNIUS 25.
Szöveg nagyítása:
A breslaui gettóban született egy zsidó kereskedő legidősebb fiaként 1828. január 24-én. Felsőfokú tanulmányait 14 évesen a Breslaui Egyetem filozófiai fakultásán kezdte, később fordult a botanika felé. Származása miatt itt nem szerezhetett doktorátust, ezért a liberálisabb Berlinbe ment, ahol 1847-ben, 19 évesen doktorált. 1850-ben a Breslaui Egyetem oktatója lett, 1859-től itt magántanár, 1871-től a növénytan professzora volt. 1866-ban alapította az egyetem növényélettani tanszékét, melynek később a vezetője lett - ez volt a világon az első ilyen intézmény. Korai kutatásai az egysejtű algákra (moszatokra) irányultak, mikroszkóppal figyelte meg az egyes fejlődési szakaszokat. Az algák életciklusairól tanulmányokat írt, 1855-ben hozzájárult ivaros szaporodásuk igazolásához, továbbá rendszerezésükhöz. 1868-ban a baktériumokat kezdte kutatni. Felépítésükkel kapcsolatos tanulmányaival megpróbálta őket is rendszerbe sorolni, fajaikat, négy csoportjukat és hat nemzetségüket különböztette meg. Hangsúlyozta azonban, hogy a morfológia nem lehet a rendszerezés egyedüli alapja, s a biokémiai jellemzőket is figyelembe kell venni. 1870-ben alapította a Beiträge... (Közlemények a növények biológiájáról) című folyóiratot, amelyet csakhamar Cohn-féle Beiträge néven emlegettek, s amely számos alapvető bakteriológiai tanulmánynak adott helyet. Legfontosabb eredményei közé tartozik bizonyos baktériumok spóráinak, az endospórák kialakulásának és csírázásának felfedezése. Felismerte az endospórák ellenállását a magas hővel szemben, és megcáfolta spontán keletkezésük elméletét - a spórák ugyanis túlélik a hevítést. Ez az eredménye fontos szerepet kapott a sterilizációs technika fejlődésében. 1876-ban az akkor még ismeretlen Robert Koch megkérte, értékelje a szarvasmarhák és juhok betegségéről, a lépfenéről (anthrax) szóló dolgozatát. Cohn vállalta a munkát, s hamar felismerte, hogy a vidéki orvos `a tudományos kutatás páratlan mestere`. A tanulmány a Beiträge-ben jelent meg, s kimutatta, hogy a lépfene kórokozója a Bacillus anthracis. Robert Kochot Cohn támogatásával kinevezték a Berlini Egészségügyi Hivatalhoz. Cohnt tekintik a bakteriológia egyik megalapítójának, aki elsőként határozta meg a baktérium fogalmát. Szűlővárosában érte a halál. 2014. 06.25. Forrás: Múlt-kor
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás