hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A Micrographia szerzője



| |
 


Egy anglikán lelkész fia volt, Wight szigetének egyik kis településén született. Fiatalon sokat betegeskedett, elkapta a himlőt is, amelynek nyomait arcán és a lelkében is élete végéig viselte. Tízéves alig múlt, amikor súlymotorral hajtott órát épített, amely a kor követelményeihez képest meglepően pontos volt. 1653-ban újból iskolát váltott, Oxfordba ment tanulni.

Gazdagabb diákok szolgálatáért és a templomi énekkarban vállalt munkájáért kapott pénzből tartotta el magát. Szegénysége miatt sok megaláztatásban volt része, de a kiváló mechanikai érzékkel megáldott fiatalember évek múltán a kémikus Robert Boyle asszisztense lett. Kiváló együttműködés alakult ki közöttük, Hooke matematikai tudása és eszközkészítő zsenialitása sokat segített Boyle-nak a gázkísérleteiben, és a légszivattyú megtervezésében döntő érdemei voltak.

Hooke a rugókat tanulmányozva fedezte fel a később róla elnevezett törvényt, mely szerint egy rugalmas test alakváltozása arányos a testre ható erővel. Megsejtette a fény hullámtermészetét, a csillagászat területére kalandozva felfedezte, hogy a Kos csillagképben látható Gamma Arietis valójában kettős csillag. Feltalálta a libellát és a mikrométert, az 1666-os nagy londoni tűzvész után segített London újjáépítésében, a katasztrófának emléket állító Monument tervezésében is közreműködött.

Találmányai közé tartozik a gépjárművekben máig használatos egyetemes tengelykapcsoló és az íriszrekesz, amely a fényképezőgépek alapvető alkotórésze. Hozzájárult az órák tökéletesítéséhez is, honfitársai őt tartják az ingaóra feltalálójának.

Legnagyobb sikerét az 1665-ben megjelent Micrographia című, gazdagon illusztrált munkája aratta. Ebben az általa tervezett többlencsés mikroszkóppal - a szemmel láthatatlan parányok világában - végzett megfigyeléseit adta ki, a pontos, mégis művészi rajzok elbűvölték a közönséget. A növények kis kamráit sejteknek, azaz celláknak nevezte el, mert a szerzetesek celláira emlékeztette őt. Azt is kiszámította, hogy egy négyzethüvelyknyi parafa 1 milliárd 259 millió 712 ezer sejtet tartalmaz, ekkora számot tudományos műben addig nem írtak le.

Az angliai tudományos közvélemény egyetértett Boyle-lal, aki 1662-ben a két esztendeje létrehozott Royal Society kísérletekért felelős kurátori posztjára javasolta az akkor huszonhét éves Hooke-ot évi 30 fontos javadalmazással.
Mivel a tudomány számtalan területét kutatta, többé-kevésbé megalapozottan állíthatta mások kidolgozottabb és eredményeiről, hogy ő azokat már sejtette vagy megjósolta.

Leghíresebb és legelkeseredettebb vitapartnere a legalább annyira kiállhatatlan Newton volt, akivel a bolygók ellipszis alakú keringési pályáján vesztek össze. Hooke ugyanis azt állította, hogy megfejtette a titkot, de nem árulja el, hogy ne fosszon meg másokat a felfedezés örömétől. Newton, aki viszont valóban kiszámolta a törvényt, ezen megsértődött, és sokáig nem adta nyomdába a fizika történetében mérföldkövet jelentő Principia harmadik, legfontosabb kötetét.

Ellenségeskedésük odáig fajult, hogy Newton, aki a Royal Society elnöke lett, még Hooke halála után is próbálta kisebbíteni versenytársa érdemeit. Holott éppen ő írta annak idején Hooke-nak a szállóigévé lett mondatot: "Ha én messzebbre tekintettem, mint mások, csak azért volt, mert óriások vállain álltam."

A Hold és a Mars egy-egy krátere is őrzi Hooke nevét.

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Halhatatlan lipcsei tudós

August Ferdinand Möbius német matematikus és csillagász 225 éve, 1790. november 17-én született.

Tovább


A túlélő árnyéka

El Kazovszkij (1948-2008) a késő 20. század és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművésze volt.

Tovább


Híresek és hírhedtek fotósa

Helmut Newton német-ausztrál fotóművész, a divat- és reklámfotózás forradalmasítója 95 éve, 1920. október 31-én született.

Tovább


Sebészinas a Parnasszuson

John Keats az angol romantikus költészet kiemelkedő alakja 220 éve, 1795. október 31-én született.

Tovább


A Micrographia szerzője