hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Sámánizmus - egykor és most


Sámánizmus -  egykor és most

| |
 

A nyugati néprajzi és antropológiai tudományosság kezdettől fogva figyelt a sámánhit és a sámán szertartások megnyilvánulásaira az ázsiai kultúrákban. Sajátos spiritualizmus ez, amely megteremteti a kapcsolatot szellemi és a földi világ között, és ezáltal segít a földi bajok megoldásában.

A megoldás mindig lelki változásokban fejeződik ki. A hagyományos szertartások különleges hangulatot, sajátos révületet váltanak ki, ennek során a valóság lelki keretei háttérbe szorulnak, tágabb univerzum erői és szabályai jelennek meg.

A szertartásokban erőteljes ritmust vernek a dobok, más zenei hangok is megjelennek, mindenki táncol, énekel, kiabál, mintegy kommunikáció megy végbe a szellemek, a természetfeletti és a földlakók között. Tűz szinte mindig része az eseményeknek, a füst is hat az emberekre, de gyakran főzeteket is isznak, tudatmódosító szereket fogyasztanak. A rítusok mestere a sámán, ez sajátos szerep, amely kiválasztottságon, képességeken alapul, de tudás és tapasztalat kell hozzá, valamint szinte önfeladó részvétel, áldozatos önfeladás, szenvedés, mert a misztikus érintkezés a sámán élményvilágán át zajlik.

A sámán különleges szerep. Sok szempontból eltér a természeti népek körében szinte mindenütt jelenlévő animisztikus beavató, varázsló, gyógyító szerepektől. A sámán általában nem rendelkezik meghatározott erőkkel, nem tud célzottan végrehajtani másokon változást, nem ígér eredményeket. Elsősorban közvetít, létrehoz olyan eseményeket, amelyekbe mindenki bevonódik és amelyben minden előírásnak és cselekménynek értelme van a mágikus univerzum vonatkozásában. A sámánizmus túlvilága antropomorf, de nem olyan mértékben, mint a trópusi kultúrák (vagy a régi európai népek) mitológiái, amelyekből azután kisebb-nagyobb vallások fejlődtek ki, és összekapcsolódva a társadalmi hatalommal részei lettek népek, népcsoportok túlélési stratégiáinak és viselkedésszabályozási rendszereinek.

A sámánizmus hiedelmei ritkán válnak elaborálttá, Kozmikus erők, pusztító, de végül mindenféle transzformációra és csodálatos visszatérésekre, reintegrációra is képes folyamatok bonyolódnak a sámán által tudott és elmesélt történésekben, minden képes megszemélyesedni, minden cselekvő isteni képességekkel is bír, maga is szenved és változik.

A sámánok felidézett világának nincs kidolgozott kódja, a sámán kis közösségek szellemi vezetője, még egymáshoz közel eső társadalmakban is ritkán leginkább hasonlóságok és nem azonosságok vagy összeolvadások vannak a sámánünnepek és a sámánmesék között. A hasonlóság leginkább a szimbólumok síkján mutatkozik meg. Őselemek, metafizikus erkölcs, emberi vágyak, nagy félelmek fogalmazódnak meg a sámántörténetekben, az ember nem uralja a misztikus jelenségeket és összefüggéseket, hanem a sámán és a szertartás révén részt vesz, közreműködik azokban és ezek során átalakul, újra beilleszkedik a dolgok rendjébe.

Láthatóan a sámánisztikus kultúrákban az emberek indivíduációja kisebb fokú, mint a már vallásokat fejlesztő társadalmakban.

A sámánok is betegségek, sorscsapások, lelki bajok, egzisztenciális hiánytünetek nyomán reagálnak, de ez elsődleges nem ezek megszűntetése, hanem a közösség visszatérése a spirituális és a valós élet szervességébe. Ugyanakkor a sámánizmus talaja a népi gyógyászatnak, itt minden természeti anyag felhasználható az ember érdekében, de a gyógyulást rendszerint nem a növényi vagy állati eredetű szubsztancia, hanem az a mód adja, ahogyan a beteg, a közösség ill. a sámán azzal bánik. A sámánizmusnak számtalan változata van, talán földtörténeti okok miatt is kiterjed Észak-Amerikára ill. a sarkvidék területeire, de Amerikában az indiánok révén terjed délre, Ázsiában pedig ugyancsak népmozgalmi és hódítási folyamatok terjeszthették ki határait.

A sámánok korunkra modern társadalmak elmaradott kisebbségeiben maradtak meg leginkább, titokban vagy éppen üldözötten gyakorolják szertartásainak és mondják mítoszaikat. Nagyon sok sámánkultúra megszűnt, kihalt. Magyarországon a nyelvrokonaink kultúráiban figyeltek fel a sámánokra és ezek között tudtak feljegyezni, megőrizni sok néprajzi anyagot. Ezeknek a hagyományoknak az adott külön érdekességet, hogy a honfoglalás után a kereszténység üldözte az ősmagyar sámánizmust és animisztikus kultúrát, napjainkra más csak halvány nyomai maradtak ennek.

A 20. század második felében nálunk a népi gyógyászatra irányuló nagyobb érdeklődés, a nyugati világban pedig általában az etnomedicina, alternatív gyógyászat, természetgyógyászat vetett fényt a sámánhagyományokra is. Ugyanebben az időben jelentek meg a pszichokulturális eljárások, a pszichoterápiák válfajai is a nyugati társadalmakban, és sok olyan lelki gyógymód, pszichológiai beavatkozás jelent meg, amely hasonlóságokat mutatott az ősi szertartásokkal, hiedelmekkel.

A lelki szenvedés, a viselkedészavar, a szenvedés az élet bajai nyomán számos lélektani és antropológiai elméletben olyan értelmezést nyert, amely szerint a nyugati fragmentálódott, individualizált, hedonisztikus társadalmakban a lelki fejlődés alternatív útja ezeken át vezet, és ezt révületkeltő, pszichedelikus anyagok és élmények nyomán gyógyításra is lehet használni, ill. a régi rítusok tükrében a pszichopatológiai folyamatok jobban megérthetők. Különösen az utóbbi kb. két évtizedben terjednek el a sámáni gyógyítások és szeánszok, beavatási rítusok a nyugati országok fiatalságában.

Talán ennek nyomán is nőtt a kereslet a sámánokra vonatkozó leírások, vizsgálatok és elemzések iránt. Ebben a hullámban lett népszerű az Amerikában élő, német származású Holger Kalweit, aki nagy sikerű könyvekben mutatta be a sámánokat és működésüket. Szerinte a sámánizmus az emberi létezés teljességét igyekszik helyreállítani és ezáltal alkalmas olyan bajok és problémák megoldására a nyugati világban is, amelyek a modern idők egyoldalú materializmusából és önzéséből, az ember spirituális dimenziójának megtagadásából erednek.

Kalweit nagyon elevenen fogalmazza meg mondanivalóját, leginkább eseteket, egyes sámáni cselekvéssémákat és felfogásokat mutat be. Csak néhány a nagyon sokat mondó alcímekből:sámániskolák, gyógyító erők a holtak birodalmából, a révület logikája, szellemidézés, belső szem, kettős látás, rázkódó sátorok, minden létező árnyai, spirituális párbajok, stb.

A szerző nem törekszik arra, hogy túlmagyarázza vagy éppen rendszerezze a leírt sámáni gyakorlatokat, vagy az értelmező meséket. Mivel kifejti, hogy ezek a jelenségek gyakran a múlt ködös maradványai és általában sámáni szertartások termékei, elsősorban kreációk és nem kötött elemek, „protokollok”, tudja, hogy a New Age szellemiség jegyében fordulnak felé olvasói, akik már ismerik a spirituális szimbolizmust, tudnak Jung archetípusairól és univerzális emberképéről, a nagy keleti vallások jelképeiről, stb. és ezek nyomán maguk próbálják majd összerakni a sámáni történetek jelentéseit. Megértenek olyan eseményeket is, amelyek már szinte regresszív mozzanatok.

A szerző ugyanis előszeretettel választja ki a korunkban vagy a közelmúltban felbukkanó sámáni megnyilvánulásokat, különleges élményeket, amelyekre a környezet már nem is mindig tud megfelelően reagálni.

A könyv nagy irodalomjegyzéket tartalmaz, a szakirodalmat idézi, tehát alkalmas arra is, hogy az érdeklődő a kérdéskörben tovább vizsgálódjon.

(Holger Kalweit: Sámánok, gyógyítók és javasemberek. 2009. Filosz, Budapest, 270 old. Ára:3500 forint)

Buda Béla
2013.07.05


Kulcsszavak

recenzió, antropológia, lélektan

Kapcsolódó anyagok

Történelmi kaméleon

A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Cinege szökdécsel a földön, mint egy sárga tollú egér

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Történelmi kaméleon

A szerző nagyon jó technikával egy időcsúszkát alkalmaz. Nemcsak részletesen idézi a történetben szereplők múltját, meghökkentően robbantja elénk a cselekményből már kieső jövő motívumait is.

Tovább


Cinege szökdécsel a földön, mint egy sárga tollú egér

Az író célja a rontott állapotok ábrázolása az őstermészetben és a modern társadalmakat képviselő feudumokban is. Eszköze a lépten-nyomon jelen levő keserű szatíra, leghatásosabbak a modern ipari társadalmakból származó anakronizmusok és hirtelen becsengő abszurd meghökkentések.

Tovább


Fesztiváljelenség

Szabó János Zoltán "A fesztiváljelenség" című könyve hiánypótló hazai munka. Az első fejezet a fesztiválok különböző szakirodalmának érthető, lényegre törő feldolgozása, míg a második a hazai fesztiválok társadalmi funkcióit és az NKA rejtett szempontrendszerét vizsgáló kutatás ismertetése

Tovább


Spiritualitás és a pszichiátria

A pszichiátria mentális betegekkel foglalkozik, akiknek életéből az értelemmel telítettség és a cél elveszett. E betegek felépülése úgy is értelmezhető, hogy új célokat és értelmet kell, hogy találjanak, leginkább a barátok és a család támogatásával, akik osztoznak ezen értékekben. Az érték- és hiedelemrendszerbeli osztozás biztosítja az egyén számára az élet egyensúlyát, és azt a hajlandóságot, hogy ezen támogatásokkal adaptív módon küzdjön az élet során. Alapvető jelentőségű tehát, hogy az egyén megszerezze és használja azokat a készségeket, melyekkel saját jólétüket elősegítő spiritualitásukat felszínre tudják hozni.

Tovább


Sámánizmus - egykor és most