hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Filmajánló: Csillagok között


Filmajánló: Csillagok között

| |
 

„Csöndben ne lépj az éjszakába át,
Szikrázzon vén korod, ha hull a nap.
Dúlj-fúlj, ha megszakad a napvilág.”

Dylan Thomas: Csöndben ne lépj az éjszakába át
(Nagy László fordításában)


A Csillagok között szép film. Közel három órás. Persze, hollywoodi film. Felróható a karakterek szerepszerű, könnyen jósolható viselkedése, illetve az egész alkotásra jellemző (és a kritikus által is sokat kifogásolt) pátosz. Felróható az amerikai tömegstílus. De a meglehetősen szigorú hollywoodi kánon (, "máz") sem tudja teljesen érdektelenné tenni a modern asztrofizikai (és a részecskefizikai) történetet és az ontológiai kérdéseket felvető filmet.

A nem túl távoli jövőben játszódik, az Egyesült Államok közép-nyugati részén, ahol élelmiszerválsággal, szélsőséggel időjárással küzdenek. Az ökológusok egybehangzó véleménye szerint mindez könnyen lehetséges, sőt valószínű forgatókönyv. A rendező az olajcsúcs vagy az ivóvízcsúcs kapcsán megfogalmazott előrejelzéseket nem építette be. Talán el akarta kerülni, hogy túlságosan disztópikus, vagy egy technológiailag távoli társadalom megrajzolásával megnehezítse a néző azonosulását.



Érdekessége számomra – nem annyira a lélegzetelállítóra sikerült látványvilágában, hanem - az újszerű jövő-forgatókönyvben rejlik: az emberiség önfenntartása hamarosan lehetetlenné válik, és ekkor „valakik” készítenek egy tucat exobolygót és egy féreglyuk segítségével az emberi űreszközök számára elérhető távolságba helyezik. (Említést érdemel, hogy a film elkészítésében részt vett volt Kip Throne, vezető amerikai asztrofizikus. És habár a féreglyukakon való áthaladás hipotézis, a film kozmológiája szilárd asztrofizikai alapokra épült.)

Az ember által lakható bolygók, az exobolygók megközelítése az Asimov világát idéző űrkalandokkal teli, ennek során az emberi sebezhetőség és aljasság képei bontakoznak ki. Ám mégis felsejlik, hogy a „valakik” folyamatosan teremtenek újabb tanulásra lehetőségeket az egyén számára. Sőt, az időutazás különlegességénél fogva ez maga az emberiség, sőt talán az egyén lehet. Az időutazás ürügyén kibontott ontológia tehát a misztika határát súrolja. Az ok-okozati logika és az idő lineáris szemléletének felrúgása sok nézőt megzavarhat, akik valami "hagyományos csodára" vártak.

Hazai nézők számára óhatatlanul a francia–magyar koprodukcióban készült sci-fi rajzfilm, az Idő urai juthat eszükbe, ám ott a „Valakik”, az Idő urai megmaradnak külön entitásnak. (A magyar irodalomból talán még Babits Mihály juthat eszünkbe, az Elza a pilótanő disztópikus világában leírt kronomikrószkóp, az időt is képes lassítani, de ott az eszköz csak mellékes elem.)

A film alapvetően európai hivatkozásokkal teletűzdelt: Lázár feltámasztása János evangéliumából és Dylan Thomas Csöndben ne lépj az éjszakába át című verse többször is elhangzik a filmben.



A tibeti irodalomban jártasak számára könnyen Shambala mítoszának egyik alternatív értelmezése juthat eszébe, mely szerint, amikor az emberiség már mélységes-mély és megoldhatatlan bajban lesz, akkor is lesz segítség. És a film szerint ez a váratlan segítség a legközelebbi emberi kapcsolatok megoldatlanságain és szeretetén keresztül érkezhet meg.

eLitMed.hu
2015. január 19.


Kulcsszavak

sci-fi, filmismertetés

Kapcsolódó anyagok

Idegenség és idegen nyelv az Érkezés című filmben

Cinege szökdécsel a földön, mint egy sárga tollú egér

Filmajánló: Csillagok között

Az önjáró tudat meséje

A Harmadik Szövetség Ignacy Karpowicz: Csoda

Hozzászólások:

1.,   Barna Csilla mondta   2015. Január 27., Kedd 18:54:23
A nem hagyományos, nem lineáris idő mentén zajló események pedig annyira megzavarnak egyes nézőket, hogy nem veszik észre, az időparadoxon és annak cáfolata egyszerre jelen van a filmben, amitől valóban logikátlan lesz a történet, és semmi más nem marad, mint hogy spiritualista maszlagnak bélyegezzük, és csalódottan sétáljunk ki a moziból, hogy elraboltak az életünkből 3 órát.
De legalább a science-fiction fiction része látványos és izgalmas.
Teljesen hagyományos csoda, kicsit túlbonyolítva, hogy a nézőknek ne tűnjön fel, mekkora baki az egésznek az alapja.
Az állandó idézgetés pedig viszketően irritáló, értelmieskedő.
Sajnálom, de épp a látványvilág, a természeti katasztrófák, a pátosz, a hollywoodi felhajtás az, ami bármit is ér a filmből.A többi ügyes átverés.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Történelmi kaméleon

A szerző nagyon jó technikával egy időcsúszkát alkalmaz. Nemcsak részletesen idézi a történetben szereplők múltját, meghökkentően robbantja elénk a cselekményből már kieső jövő motívumait is.

Tovább


Cinege szökdécsel a földön, mint egy sárga tollú egér

Az író célja a rontott állapotok ábrázolása az őstermészetben és a modern társadalmakat képviselő feudumokban is. Eszköze a lépten-nyomon jelen levő keserű szatíra, leghatásosabbak a modern ipari társadalmakból származó anakronizmusok és hirtelen becsengő abszurd meghökkentések.

Tovább


Fesztiváljelenség

Szabó János Zoltán "A fesztiváljelenség" című könyve hiánypótló hazai munka. Az első fejezet a fesztiválok különböző szakirodalmának érthető, lényegre törő feldolgozása, míg a második a hazai fesztiválok társadalmi funkcióit és az NKA rejtett szempontrendszerét vizsgáló kutatás ismertetése

Tovább


Spiritualitás és a pszichiátria

A pszichiátria mentális betegekkel foglalkozik, akiknek életéből az értelemmel telítettség és a cél elveszett. E betegek felépülése úgy is értelmezhető, hogy új célokat és értelmet kell, hogy találjanak, leginkább a barátok és a család támogatásával, akik osztoznak ezen értékekben. Az érték- és hiedelemrendszerbeli osztozás biztosítja az egyén számára az élet egyensúlyát, és azt a hajlandóságot, hogy ezen támogatásokkal adaptív módon küzdjön az élet során. Alapvető jelentőségű tehát, hogy az egyén megszerezze és használja azokat a készségeket, melyekkel saját jólétüket elősegítő spiritualitásukat felszínre tudják hozni.

Tovább


Filmajánló: Csillagok között