hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Cinege szökdécsel a földön, mint egy sárga tollú egér


Cinege szökdécsel a földön, mint egy sárga tollú egér
Sas Gábor
| |
 

Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét. Az észt író, Andrus Kivirähk műve a múlt év végén jelent meg a Typotex Kiadó gondozásában. Az 1970-ben született Kivirähk nagy népszerűségre tett szert regényeivel. Szóban forgó könyvével elnyerte a sci-fi és fantasy műfajban rangos Stalker díjat, a műből társasjátékot készítettek. Regényein túl színdarabjai és gyermekkönyvei is ismertek.

Az író a vadon szétbomlásban lévő társadalmát állítja szembe a szántó-vető civilizáció anakronizmusokkal tűzdelt világával. A cselekmény központi figurája Leemet, az előttünk férfivá növekvő gyermek, aki az utolsók között beszélte a kígyók nyelvét. A vadonban emberek, farkasok, medvék, jávorszarvasok, őzek nyulak élnek az erdővel szimbiózisban. Minden lényben közös, hogy (az apró rovarok kivételével) beszélik, pontosabban sziszegik a kígyók nyelvét.

Az észt katonai-vadász társadalom harcosai farkasháton vágtáznak, és a farkasok tejjel táplálják az emberek gyermekeit is. A hölgyek szívesen lépnek szerelmi viszonyra a bölcs és komótos medvékkel. A sziszegés tudománya azonban a sors ellentétes oldalaira veti az állatvilágot. Az emberek és az erősebb fajok ugyanis kígyónyelven csalogatják magukhoz a gyengébbeket és megeszik azokat.

Az erdő folyamatosan sorvad, az emberek a vadonban javarészt már aggastyánok. Élnek közöttük vademberek is, Pirre és Rääk, akik a legrégebbi állapotot képviselik. Az emberek a falvakba költöznek, s hogy a „vasembereknek” a hódító német harcosoknak eleget tegyenek, intenzíven tanulják a német nyelvet. A faluban erősödnek a hűbéri viszonyok. Megjelenik az eke, a gereblye, a rokka, de már épülnek a kastélyok és a paloták is. Kényszerítő a keresztény vallás.

A civilizáció igyekszik visszahatni a vadon életére, az ellenállás azonban szinte leküzdhetetlen.. Az ottmaradottak húshoz szokott gyomra a kenyeret is nehezen veszi be. A falvakban a közös eredet dacára borzongva néznek a vadonban élőkre. A világlátott elöljáró Johannes szerint a kígyónyelv azért is ártalmas, mert a kígyó az emberiség ádáz ellensége, a sátán jobb keze.

Leemet legjobb barátja Pärtel is a faluba költözik, és ezután Ints, a vipera pótolja. Ints egészében nyeli le a békát vagy az egeret, a megkereszteléssel járó névváltoztatás kényszerében így nyeli el szimbolikusan Pärtelt Peetrus. A faluba látogató Leemet úgy érzi, hogy közte és az itt lakók között nincs hasonlóság. A keresztény dogmákat gyanakvással szemléli. Miközben lisztkását eszik, arra gondol, hogy vajon a római pápa is ezzel táplálkozik-e.

- A mai világban nem lehetsz sikeres, ha semmit nem tudsz Jézusról. Egy lovag fegyverhordozója sem lehetsz, ha nem vagy megkeresztelve – mondja egy szerzetes.
- Az összes modern ember visszataszító vonása a törekvés, hogy valakit szolgáhassanak – gondolja a szabadsághoz szokott Leemet.


Annak ellenére, hogy sok az ellentét,a falusi elöljáró lánya Magdaleena és Leemet között szerelem fejlődik. - Jézust fogok szülni – mondja Magdaleena, aki teherbe esik egy szent lovagtól, és azt kívánja Leemettől, hogy legyen a gyermeke apja, valamint hogy kölcsönösen tanítsák meg egymást Isten, illetve az Ördög nyelvére. Íme a szerelem szülte békítő terv.

Leemetet a sok viszontagságos kaland és a csalódások után már „nem zavarja”, hogy ugyanazon az éjszakán veszti el anyját, feleségét, gyermekét a kis Toomast, és Intset a többi viperával együtt. Azon sem szomorkodik már, hogy az erdő kihalásával nincs kinek továbbadni a kígyók nyelvét. Családjában és a vadonban is utolsó emberként él, a faluban pedig ő az utolsó pogány.



Lehet, hogy Isten is csak olyan követ teremtett, amit maga sem tudott felemelni? Az Észak Sárkánya - egy különlegesen óriási kígyó - képviseli az újrakezdés esélyét. Évezredeket alszik át. Őt sokezer léleknek kellene egyszerre szólítani, hatalmas erejére szükség van egy új, jobb világ kialakításához.

Az író célja a rontott állapotok ábrázolása az őstermészetben és a modern társadalmakat képviselő feudumokban is. Eszköze a lépten-nyomon jelen levő keserű szatíra, leghatásosabbak a modern ipari társadalmakból származó anakronizmusok és hirtelen becsengő abszurd meghökkentések.

Kivirähk természetesen mindent emberi szempontból értékel. A történelmi karikatúrák tanúsága szerint a dolgokkal általában elégedetlen, elsősorban a természetben és a társadalomban jelen lévő alávetettség formáival. Észtországnak kijutott bőven. A német hódításon kívül svéd, lengyel és orosz leigázás formájában is.
Jellemző még az áthallás a Dzsungel könyvéből, erdő-falu ellentét szempontjából is, de Mowglit nem könnyű utolérni. Szerb Antal szerint pedig Kipling állatfiguráinak primátusa megkérdőjelezhetetlen a világirodalomban.

A cselekmény gazdagsága nehéz feladatot ró a szerzőre, a regény és az idő viszonya általában feloldódik a mesében. A fordítónak Kőhalmy Nórának sok eredeti fogalmat kellett újra fogalmaznia magyar nyelven.

Sas Gábor
Literatura Medica Kiadó

Andrus Kivirähk:
Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét
Typotex Kiadó
A/5
409 oldal
ISBN 978 963 279 844 8


Kulcsszavak

recenzió, sci-fi, társadalomkritika, észt

Kapcsolódó anyagok

Történelmi kaméleon

Cinege szökdécsel a földön, mint egy sárga tollú egér

A csodálatos csecsemô

Fesztiváljelenség

A roflumilast szerepe krónikus obstruktív tüdőbetegségben

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Történelmi kaméleon

A szerző nagyon jó technikával egy időcsúszkát alkalmaz. Nemcsak részletesen idézi a történetben szereplők múltját, meghökkentően robbantja elénk a cselekményből már kieső jövő motívumait is.

Tovább


Fesztiváljelenség

Szabó János Zoltán "A fesztiváljelenség" című könyve hiánypótló hazai munka. Az első fejezet a fesztiválok különböző szakirodalmának érthető, lényegre törő feldolgozása, míg a második a hazai fesztiválok társadalmi funkcióit és az NKA rejtett szempontrendszerét vizsgáló kutatás ismertetése

Tovább


Spiritualitás és a pszichiátria

A pszichiátria mentális betegekkel foglalkozik, akiknek életéből az értelemmel telítettség és a cél elveszett. E betegek felépülése úgy is értelmezhető, hogy új célokat és értelmet kell, hogy találjanak, leginkább a barátok és a család támogatásával, akik osztoznak ezen értékekben. Az érték- és hiedelemrendszerbeli osztozás biztosítja az egyén számára az élet egyensúlyát, és azt a hajlandóságot, hogy ezen támogatásokkal adaptív módon küzdjön az élet során. Alapvető jelentőségű tehát, hogy az egyén megszerezze és használja azokat a készségeket, melyekkel saját jólétüket elősegítő spiritualitásukat felszínre tudják hozni.

Tovább


Csilp csalp - Prága újra üzent

Egy nap történetét adja az író nagyon merész sűrítéssel. Emlékező regény ez, a mélyen átélt valóság keretei közé helyezett párbeszéd formájában. Az író módszere hogy szereplői megjelenítésére bízva felhalmoz mindent. Tehát a történelem, a társadalmi élet, a politika színét és visszáját, a szerelmi élet, a családi élet megrázkódtatásait, fricskáit és aberrációit, a növény- és állatvilág emberhez fűződő viszonyát és egzotikumait, az ételek és főleg italok ízét és színvilágát és a kocsmai élet auráját. Az út elvileg végtelenített, végcélja nincs, de itt és most nekünk Prága kell.

Tovább