Lukács György, a nagy magyar filozófus - bár fontosabb elfoglaltságai is akadtak – nyilatkozott a szolipszizmus kérdésében is:„Nem láttam még olyat, ha valaki felé autóbusz rohant, csak azért nem tért ki előle, mert úgy vélte, hogy a száguldó busz csak a tudatában létezik.” Levent Mete török író regényét, a Rika agyában című művet, melyet a Typotex Kiadó jelentetett meg, persze nem lehet a szubjektív idealizmus szélsőségeire leegyszerűsíteni. Az író, aki eredetileg pszichiáter, a tudat a lelkiismeret, általában a lelki jelenségek és a világi környezet kérdéseivel foglalkozik egy szélsőségesen mesei, fantasztikus, másrészt futurisztikus történet keretei között. Levent Mete tudományos szakmájától függetlenül sikerét, mint sokan, alkotó fantáziájának köszönheti. Egy végstádiumban levő asszony korporális értelemben meghalna, de agyát sikerül megmenteni. Tehát az agy tartalmával, emlékeivel, gondolataival, ítéleteivel tovább él környezetéből kiszakítva is. Az eredetileg egyedi kísérletet gyakorítják, létrejön a Második Élet Központja, a különféle betegségek által halálra szánt emberek a fizikai világból kiszakítva élhetik módosult életüket, az agyak folyadékkal telt tartályaiban. A világ leggyorsabb tudományos forradalma zajlik. Ez a megoldás viszont hamarosan a diktatúra eszközévé válik (nem lehetetlen, hogy a jelenkori török társadalom extrapolálásáról van szó). A homunkulusz jelenség, mely szerint az emberi agy az eredeti kötelmei nélkül létezik tovább, szörnyű megtorlás is lehet ellenzéki gondolkodókkal szemben. Megszületnek az új világ szentenciái: „Halálbüntetés a második élet alakjában” Felébresztették a száz éve alvó mesebeli hercegnőt” „Egy maréknyi agy nem ember” „AZ ellenzéki gondolatok akváriumban végzik” „Csak Descartes” „Vadászat kortárskoponyára” Alanyi főhősünk, Pepko Derealo a renitens gondolkodó, éli testetlen életét az akváriumban, de mint rajta kívül mások is felfedezést tesz: meg lehet szökni, hús-vér emberek agyába költözve. Így kerül üzletember, diák, később prostituált és gyilkos-áldozat agyába. A hatalom képviselői azonban elfogják, és egy diáklány – Rika - elméjébe utalják, hogy derítse fel a rejtőzködő Martez Todari ellenzéki vezetőt, aki a Második Élet program kínzó agymosó purgatóriumát akarja megszüntetni. Derealo egy újabb szabadulás reményében elfogadja ezt a feladatot, a lány agyában azonban lelki konfliktus várja, nem igazi kalandor ő, meg kell akadályoznia, hogy Rika végezzen magával. Igazi jellemfejlődés egy kevert pszichikum belsejében. Pepko így gondolkodik az elme forradalmának jelenségeiről: „Mi az ember? Egy gondolatokból és érzésekből álló felhő, amely az agyban tanyázik? Vagy mindaz az összevisszaság, amelyet a környezete, a rokonai, a barátai és az ellenségei alkotnak?” „Olyan mintha az összes titkom szabadon kószálna.” „Megölni egy második életet élő személyt jogi szempontból gyilkosság” „A bolygónk kiszabadítatlan lelkekkel teli hely” A konfliktusokban megütköző személyiségek nem egysíkúak a szerző ábrázolásában, akár harcoló énjeiknek megfelelően osztódhatnak, szembesülhetnek is. Pepko Derealo és Martez Todari küzdő énjét is láthatjuk, és szembesülhetünk Rika természetes úton megosztott tudatával. A Fehér Rika a pozitív, a Fekete Rika a negatív hős. Az író tetézi a lelki jelenségek bonyolultságát, a megosztottságot. A hivatásából következő tárgyilagos lélekelemzést egy szintet követően kénytelen „magára hagyni”. Ugyanis ennyire utópisztikus viszonylatoknak, lét és tudat viszonyának, a tudati elemek halmozódásának nincs követhető útja a pszichoanalízis területén. A tudat az élővilág, következetesen az evolúció egy pontján jelenik meg. Határozott én-központú élmények, benyomások, szellemi kölcsönkapcsolatok, társadalmi reflexiók nélkül nincs létjogosultságuk. Tág tere van viszont a fantáziának, és Levent Mete ezt ki is használja. Művének második része színtiszta mese, kicsit szürke árnyalatban, nem olyan mint a Május 35, vagy az Alice Csodaországban. Nagy vállalás az író részéről, hogy a komputeres filmművészet szürrealista ábrázolásai után a prózaírás eszközeivel vállalkozik zenei effektusok, színárnyalatok lefestésével és új mesealakok megalkotásával az olvasó elragadtatására. Néhány fogalom a fantázia tárházából: A Hazugok Völgye, Hideg és Meleg Sárkány, A változások városa, Kalóz Gülo, Hagyma Szigete, A Történelem Szigete, Lázadók pokla. A jó és a rossz dramaturgiai harcának szabályai szerint a két Rika harcából a Fehér kerül ki győztesen, és a lány életben marad. A szerző nyilván nem tudja és nem is akarja kikerülni a moráli ábrázolásmód kötelességeit. A művet Tasnádi Edit fordította a pszichoanalízis és a mese szélsőségei közötti feszültségben. Typotex Kiadó A/5, 252 oldal ISBN 978 963 279 389 4 Kötet megrendelhető: https://www.typotex.hu/book/6106/levent_mete_rika_agyaban Sas Gábor Literatura Medica Kiadó 2014. december 08.