hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A Harmadik Szövetség
Ignacy Karpowicz: Csoda


A Harmadik Szövetség
Ignacy Karpowicz: Csoda

| |
 

Csoda: az emberi tapasztalat számára megmagyarázhatatlannak tűnő jelenség vagy esemény, amelyet a vallások felfogása szerint valamilyen természetfeletti lény (Isten vagy istenek) beavatkozása idéz elő, vagy hoz létre.

Csoda címmel jelent meg regény Ignacy Karpowicz tollából a Typotex kiadó gondozásában. A szerző már bemutatkozott a magyar olvasók előtt Égiek és földiek című nagylélegzetű művével (Typotex), melyben istenek és emberek ütközését és együttműködési esélyeit vizsgálja részben transzcendens, részben abszurd-szatírikus eszközökkel. A Csoda című kötet eszközei hasonlóak, de itt erősebb a lengyel katolicizmus hatása. A katolicizmus eszmevilága meghatározó a lengyel közgondolkodásban. Ez Stanislaw Lem Summa technologiae című korai, merőben technokrata jellegű művében is megmutatkozik.

Karpowiczot több klasszikus modern elődhöz szokás hasonlítani, Kafka, Camus, Bulgakov és Kundera hatása is érződik, honfitársai közül pedig groteszk drámaírókat Mrozeket és Gombrowitzot tekinthetjük elődjének.

Van abban ellenállhatatlan dramaturgiai erő, ha a központi figura néhány sor után meghal és továbbra is eminens életjeleket produkál. Hőmérséklete normál, teste nem indul oszlásnak, férfibája töretlen, másrészt már további funkcióiban kikapcsolt. Ebben az állapotában alakítja önmaga és önmagához kapcsolódóan mások sorsát. Az olvasó pedig vállalja azt az izgalmas azonosulást, hogy a központi figurában egyikét tisztelheti a stilizált krisztusi alakzatoknak.

A történet járja egyedi abszurd útját. Anna a modern fiatal nő, a kórboncnok beleszeretett az élve-halt Mikolajekbe, gyereket azonban, az objektív körülményeket figyelembe véve egykori szerelmétől Artúrtól a mentőorvostól vár.


(Ignacy Karpowicz, a szerző)

Marysia az újságírónő, akiben formálisan Mária Magdolnára illene ismernünk, viszonyban élt az önnön korai halálát levélben megjósoló Mikolajekkel.. Anna édesanyja halmozott „véletlenek” következtében meghal. A túlkompenzált Ala férjétől való megcsömörlésében otthagyja otthonát, céltalan száguldozásának eredményeként hal meg Mikolájek, és ő maga is kórházba kerül és látomásokra „kényszerül”.

A történetet befolyásoló erősen szent mítoszi erők Mikolajekhez kapcsolódóan Helenka (a nagymama), Halinka (a mama), és az író által kitüntetett szerepben Wieslaw (a papa). Annára Helenka házában a sors rejtélyes kulcsot bíz, a zár még titkos.

„Mikolajek megváltoztatta azok életét, akik hatáskörébe kerültek. Felfüggesztette az érvényben levő törvényeket. Megmutatta vagy inkább tudatosította a viszonylagosságukat. Terjedő anomáliaként olyan helyzetekhez vezetett, amelyek más körülmények között nem jöhettek volna létre.”

Jellemző a szabálytalan történésekre, hogy a szereplők gyakran az illetékes személy jelenléte nélkül tartózkodnak egymás „élőhelyén”, mintegy sorsuk szintetikus egybefüggésére utalva.

Marysia cikket ír a csodáról, és a megmagyarázhatatlan, (de nem feltétlenül megmagyarázandó) jelenség vallásos tömegpszichózishoz vezet.

„ Anna látta: a közös imádság fonala összeköti az embereket…

…Tanúja volt, hogyan lép érintetlen területre a népi vallásosság. Hogyan annektálja a mindaddig világi Mikolajeket.”


A szereplők sokmozgásos rendeződése kollektív egymásra találáshoz vezet. Anna, akit Mikolajek központi szerepét nem vitatva főhősnek tekinthetünk, a titkos kulcsot a helyére illeszti, és így megszűnik a csoda. Mikolajek a halandók sorsának megfelelő módon fejezi be földi életét.

A regény formailag szuverén vonalában egy stilisztikailag eltérő, alanyi függésű szöveg halad, bibliai allotrópia, írói bravúr. A könyv fordítója: Körner Gábor.

Wieslaw, Mikolajek apja mesél, tökéletes kontrasztot létrehozva súlyos gyarlóságai, korhelysége, nőfalása, hűtlensége, durvasága és a bibliai fogantatás között. Wieslaw munkás-paraszt műveltségét csodás beavatkozás javítja fel. Izgalmas kontraszt feszül a főszöveg abszurd-szenvtelen ábrázolásmódja és a függő szöveg archaizmusa közötti.

Karpowicz regénye olvastatja magát. A meglepetések, rejtélyek dübörgő iramban követik egymást. Minőségi kalandregény, sakkjátszma megnyitás- és végjáték-elméletek nélkül, nagyon sok borotvaélen táncoló profanizálással.

Az író által beavatott különleges fogalom a Harmadik Szövetség. Tehát az Ószövetség és az Újszövetség után egy újabb, ezúttal számunkra megfoghatatlan transzcendencia. Ez nagy felelősség. Egy sorsok elrendeltségét tartalmazó szent szövetségről van szó, amihez feltehetően tetszőlegesen sokféle úton sok szereplővel lehet eljutni. Ezek egyike az az út, amit jelen mű olvasásakor végigjárunk.

Szót érdemel még az a tiszteletre méltó szerep, amit Ignacy Karpowiczzal együtt a modern lengyel irodalom tudomány-fikció viszonylatban betölt.

Sas Gábor
eLitMed.hu

Ignacy Karpowicz: Csoda
ISBN 978 963 279 410 5
288 oldal, A/5, 2500 HUF
Fordította: Körner Gábor
Typotex weboldala


Kulcsszavak

Ignacy Karpowicz, sci-fi, recenzió, cyberpunk, transzendencia

Kapcsolódó anyagok

Idegenség és idegen nyelv az Érkezés című filmben

Történelmi kaméleon

Cinege szökdécsel a földön, mint egy sárga tollú egér

A csodálatos csecsemô

Fesztiváljelenség

Hozzászólások:

2.,   Kölnei Lívia mondta   2014. December 10., Szerda 11:50:03
Nagy csalódás nekem ez a könyv (a nagyra becsülő kritika után különösen). Persze ízlésekről vitázni nem lehet, de az én értékelésem az, hogy van egy jó ötlet, amire az egész épül, de az író nem tud vele igazán mit kezdeni az öncélú ötlet-sziporkákon kívül. A stílusa pedig ordenáré, a megjelenített világ, a szereplők is lököttek és ellenszenvesek. Lehet, hogy a szerző ilyennek látja a világot, én nem, és nem is szeretném, ha ilyen lenne. A könyvet becseréltem egy számomra garantáltan színvonalasra...
1.,   Attila Peresztegi dr. mondta   2014. November 25., Kedd 16:51:58
Mikszáth Kálmán „Két választás Magyarországon” című regényében dr. Csepenka kórboncnok, egyetemi tanár előadást tart, de a szemléltető példányról kiderül, hogy tetszhalott, mert feléled az asztalon. Erre Csepenka így szól:

- Hívják be az illető szakorvost, hogy vegye tüzetes ápolás alá ezt az embert. Ami pedig engem illet, hm… hozzanak részemre egy alkalmasabb halottat.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Történelmi kaméleon

A szerző nagyon jó technikával egy időcsúszkát alkalmaz. Nemcsak részletesen idézi a történetben szereplők múltját, meghökkentően robbantja elénk a cselekményből már kieső jövő motívumait is.

Tovább


Cinege szökdécsel a földön, mint egy sárga tollú egér

Az író célja a rontott állapotok ábrázolása az őstermészetben és a modern társadalmakat képviselő feudumokban is. Eszköze a lépten-nyomon jelen levő keserű szatíra, leghatásosabbak a modern ipari társadalmakból származó anakronizmusok és hirtelen becsengő abszurd meghökkentések.

Tovább


Fesztiváljelenség

Szabó János Zoltán "A fesztiváljelenség" című könyve hiánypótló hazai munka. Az első fejezet a fesztiválok különböző szakirodalmának érthető, lényegre törő feldolgozása, míg a második a hazai fesztiválok társadalmi funkcióit és az NKA rejtett szempontrendszerét vizsgáló kutatás ismertetése

Tovább


Spiritualitás és a pszichiátria

A pszichiátria mentális betegekkel foglalkozik, akiknek életéből az értelemmel telítettség és a cél elveszett. E betegek felépülése úgy is értelmezhető, hogy új célokat és értelmet kell, hogy találjanak, leginkább a barátok és a család támogatásával, akik osztoznak ezen értékekben. Az érték- és hiedelemrendszerbeli osztozás biztosítja az egyén számára az élet egyensúlyát, és azt a hajlandóságot, hogy ezen támogatásokkal adaptív módon küzdjön az élet során. Alapvető jelentőségű tehát, hogy az egyén megszerezze és használja azokat a készségeket, melyekkel saját jólétüket elősegítő spiritualitásukat felszínre tudják hozni.

Tovább


A Harmadik Szövetség Ignacy Karpowicz: Csoda