hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Zöldvidékről felszálló űralbatrosz


Zöldvidékről felszálló űralbatrosz

| |
 

Benedek István orvosprofesszor-írónak Babits Mihály Gólyakalifája szép stílusa és ábrázolásmódja miatt tetszett, nem a tudathasadás folyamatának leírási kísérletéért. Ezt a véleményt tarthatjuk szem előtt Jacek Dukaj Extensa című regényének olvasása közben. Dukajnak a Typotex kiadónál megjelent regényei alapelvileg hasonlóak. Mindkét mű – a Zsuzsanna és a világmindenség is – a világegyetem megismerésével foglalkozik, van tudományos hátterük, és mesei elemeket tartalmaznak.

Az Extensa alapja az Einstein-Podolsky-Rosen paradoxon, az elemi fizikára jellemző tétel, amit Dukaj az ember világára kiterjesztve használ fel. A paradoxon lényege, hogy a reprozív részecskepárok kölcsönhatásban maradnak, attól függetlenül, mekkora távolság választja el őket egymástól. (A pszichológiai változat a szinkronicitás jelenségével foglalkozik, és szeszélyes feltételezés, hogy a világ valamennyi makroobjektuma között is lényegi kölcsönkapcsolat állhat fenn.)

Az elvont tudományos háttér ellenére az Extensa egy életábrázoló olvasmány, mindenek előtt a kontrasztteremtés mestermunkája. Nem kutatóintézeti professzorok vagy formaruhás asztronauták között csillagvárosokban játszódik a cselekmény, hanem naturális környezetben. Zöldvidék egy történelem utáni helyszín, a civilizáció maradványa, ahol az emberek egy módosult feudális-pásztortársadalomban élnek a földitől idegen erők befolyása alatt. A főhős alanyi szerepkörben mesél, önmagát nem nevezi meg. Egy főleg lótenyésztésből és földművelésből élő kolóniáról olvasunk, az elbeszélő családjára közelítve, a művet értelmezhetjük tömörített családregénynek is. Az író balladai szálakkal jellemzi az emberi kapcsolatokat, de a kezdettől alkalmazott mesés elemek nélkül jellegtelennek éreznénk a történetet.

A természet a pervertálódásnak nevezett jelenség során, külső érdekből, látszólag öncélú módon változik. Égből hulló gyémántok, megkristályosodott rózsa, ezüstösen csillogó fű, levegőben sokszorozódó albatrosz, félelmetes idegen arcú műkincsek szerepelnek az arzenálban. (Kérdés viszont, hogy szükséges volt-e ezt a cselekményt a Kriptában hatalmat gyakorló halottakkal megborsozni. A Zuzanna… regényre gondolva: hiányzik a prenatusok és a postmortemek egyensúlya).

A főhős sokra érdemes összetett karakter, cowboyok vezére lehetne, de a tudományos titkok felderítésének vágya is vezérli. Jellegzetes figura Bartolomiej mester, egy vernei ragadvány, aki jórészt kepleri, másrészt misztikus eszközökkel avatja be hősünket varázslatos dolgokba.

Megismerteti az extensával. Ennek eszköze a Fényharmónium nevű berendezés és egy fausti ihletettségű fénylő kék folyadék, amelynek felhörpintése egy sajátos kettéválást eredményez.

Hősünk (a Megfigyelő) földi környezetben folytatja életét, másrészt kozmikus felderítésre indul űrobjektumként. Ennek a meghasonlásnak alapjául az EPR paradox kapcsán ismeretes reprozium berendezést avatja be a szerző, a részecskepárok szétválása a folyamat lényege.

A bizarr állapot ábrázolására folyamatosan bővülnek a fantasztikus elemek, az ábrázolásban tovább torzulnak a földi élet normái. Az író stílusa bravúrosan hullámzik a kétféle létállapotnak megfelelően. Dukaj az önmaga által teremtett specifikus valóságot érzékletes stílusban írja le. Varázslatos játékot űz a makro- és mikrofizika formajátékaival.

Mint a Zuzanna és a világmindenség című regényben, itt is gonosz erők kívánják megkaparintani az extensa eredményeit, például a Fényharmónium kirablásával. A Megfigyelő a Medúza csillagkép irányába halad,az általa kihordott „extensa” nagy érték, idegen hatalmak szövetkezésének eszköze lehetne. Az idegenek képviselője a Névtelen, aki egy- személyben jeleníti meg a Zöldvidéket sajátosan édes rabságban tartó idegeneket. A rabság azért nevezhető édesnek, mert a kolónia lakói valójában idilli életet élnek, sokmindent elérhetnek a hatalmat gyakorló Tanácsban, csak függetlenségüket nem.

Az idő múlik, a Megfigyelő földi élete fogyatkozóban van, személyisége szétesik, megütközései családtagjaival drámaiak . A vele szimbiózisban élő űrobjektum, mint kés a vajban halad a világűrben, terjeszkedik, involvál. A történetnek nincs a Zsuzsa… regényhez hasonló derűs világa és kifejlete. A lezárás (In extensa) Karinthy Mennyei riportjának utolsó fejezetét idézi, a teljes azonosulást a világ természetével, a felettünk valóval. De addigra már domborul hősünk földi sírja.

Az információ birtoklása nagyhatalom. Dukaj mindkét regényében tisztelettel ábrázolja az információk megszerzésének folyamatát és a világ értékeit.

Az Extensa sajátossága, hogy a regényben a kozmikus valóság fantomként jelenik meg, csillagképek, bolygórendszerek formájában – idegen emberi civilizációkat nem ismerhetünk meg. Dukajt a földi ember sorsa és az EPR paradox lehetőségeinek dramaturgiai ábrázolása érdekli.

Szólni kell még az emberi küldetés szempontjából fontos filozófiai problémáról is. Az EPR paradox szerint van a fénysebességnél gyorsabb terjedés, ez pedig az információ terjedése. Kozmikus hivatásunk szempontjából ez azért fontos, mert a távoli civilizációkat nem lehet a fénysebességre utalni.


Mihályi Zsuzsa a fordításban sikeresen követi a feszítő kontrasztok hullámzását, és állja a soha nem volt kifejezések rohamát.

Jacek Dukaj: Extensa (2012), 220 oldal, A/5, 2500 HUF, Fordította: Mihályi Zsuzsa (ISBN 978 963 279 682 6)

Sas Gábor
eLitMed.hu
2013.07.10

Kulcsszavak

sci-fi, recenzió, Einstein-Podolsky-Rosen paradoxon, EPR paradoxon

Kapcsolódó anyagok

Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Idegenség és idegen nyelv az Érkezés című filmben

Történelmi kaméleon

Cinege szökdécsel a földön, mint egy sárga tollú egér

A csodálatos csecsemô

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Történelmi kaméleon

A szerző nagyon jó technikával egy időcsúszkát alkalmaz. Nemcsak részletesen idézi a történetben szereplők múltját, meghökkentően robbantja elénk a cselekményből már kieső jövő motívumait is.

Tovább


Cinege szökdécsel a földön, mint egy sárga tollú egér

Az író célja a rontott állapotok ábrázolása az őstermészetben és a modern társadalmakat képviselő feudumokban is. Eszköze a lépten-nyomon jelen levő keserű szatíra, leghatásosabbak a modern ipari társadalmakból származó anakronizmusok és hirtelen becsengő abszurd meghökkentések.

Tovább


Fesztiváljelenség

Szabó János Zoltán "A fesztiváljelenség" című könyve hiánypótló hazai munka. Az első fejezet a fesztiválok különböző szakirodalmának érthető, lényegre törő feldolgozása, míg a második a hazai fesztiválok társadalmi funkcióit és az NKA rejtett szempontrendszerét vizsgáló kutatás ismertetése

Tovább


Spiritualitás és a pszichiátria

A pszichiátria mentális betegekkel foglalkozik, akiknek életéből az értelemmel telítettség és a cél elveszett. E betegek felépülése úgy is értelmezhető, hogy új célokat és értelmet kell, hogy találjanak, leginkább a barátok és a család támogatásával, akik osztoznak ezen értékekben. Az érték- és hiedelemrendszerbeli osztozás biztosítja az egyén számára az élet egyensúlyát, és azt a hajlandóságot, hogy ezen támogatásokkal adaptív módon küzdjön az élet során. Alapvető jelentőségű tehát, hogy az egyén megszerezze és használja azokat a készségeket, melyekkel saját jólétüket elősegítő spiritualitásukat felszínre tudják hozni.

Tovább


Zöldvidékről felszálló űralbatrosz