hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Technokrata lázálom – Luc Besson új filmjéről


Technokrata lázálom – Luc Besson új filmjéről

| |
 

Luc Besson Lucy című nagyjátékfilmje első látásra konyhafilozófiásnak tűnhet, amely slendriánul, komolytalanul fordul az „örök témák” és kurrens bioetikai problémák felé. Ám ismerve a rendező előéletét, különösen az Élethalálharc című korai némafilmjét, illetve a Metró, a Nikita és a Léon című filmjeiben kialakult, alapvetően képi filmnyelvét és a „bessoni esztétikát”, valamint a rendező sajátos humorát, érdemes továbbgondolnunk a filmet.

Nem zárható ki, hogy a Lucy kliséépítménye tudatos és a film sajátos kritikai reflexió korunk doxáira. (A doxa itt a szó szociológiai értelmében szerepel: olyan sokszor implicit tudás, amelyet átveszünk anélkül, hogy kritikai reflexióval megvizsgálnánk.)

Épp ezért érdekes a Janus-arcú rendező, Luc Besson, mert szinte minden késői filmje könnyen befogadható a hollywoodi filmeken szocializálódott nézők számára - ugyanakkor erős ellenérzést váltanak ki az európai művészfilmeket kedvelő nézőkből. Késői filmjei sem illeszkednek teljesen a szigorú hollywoodi kánonba. Persze számos filmesztéta szerint Besson késői filmjei blőd akciófilmek minden mondanivaló híján, teljes mértékben kommerszek és művészietlenek.

A Lucy műfaját tekintve science-fiction, amely az „agyunk 10%-át használjuk” urbánlegendára épít. Az emberi agy működéséről, kapacitásáról még keveset tudunk ahhoz, hogy egy egyszerű viszonyszámmal kifejezhető legyen annak „használtsága”. Ennek ellenére ez a mítosz tartósnak látszik, egyesek már a populáris folklór részének tekintik. A mítosz sikere talán annak köszönhető, hogy megragadja az individualista nyugati ember (sokszor omnipotens) kiteljesedési törekvését, és önmagával szembeni állandó elégedetlenségét.



Erős az áthallás is, mivel a Lucy a lizergsav-dietilamid (LSD) egyik utcai neve. Az LSD erős pszichedelikum, a rekreációs céllal használók fenomenológiai beszámolóiból néhány elem csupán kvantumhipotézisekkel, csodákkal magyarázható. Ezek közül néhány a filmben is megjelenik.

Ráadásul a filmben a főszereplő Lucy egy illegális, új nootropikus drog túladagolása miatt kezdi használni agyának mind teljesebb „kapacitását”. Ezzel párhuzamosan egyre robotszerűbbé, embertelenné válik. Az átalakulásba belehal (talán lelövik), átadja az emberiségnek a túlélés USB-kulcsát és a mobiltelefonok nyelvén szól.

Lucy nem egyértelműen „jó”, jézusi szereplő: könyörtelen gyilkos, ha arra van szükség. Etikai hovatartozása megosztja a nézőket, ahogy a film elején a naiv egyetemista lányból folyamatosan egy érzéketlen gép válik.

Besson-nál megszokott módon a furcsa történet egy akciófilmbe van beágyazva, számos utalást, hivatkozást tartalmaz más alkotásokra (Samsara, A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója, Az ötödik elem, Brazil stb.)

Besson szokásához híven pimasz és megosztó filmet készített. A fiatal nőből drog hatására legyőzhetetlen, mindenható kvantumszámítógéppé váló lény talán nyugati lázálom. A technológiába vetett feltétlen hitünk és az embertelenedésünk kifejeződése. A film mindenesetre jó vitaindító: a medikalizáció, a human enhancement, a pszichedelikumok, a kvantumtudat és más bioetikai kérdések felvetésére is alkalmas.


eLitMed.hu
2014. szeptember 12.


Kulcsszavak

film, Luc Besson, nootropikus, science-fiction

Kapcsolódó anyagok

Zsigmond Vilmosról

A csípő- és a térdízület periprotetikus infekcióinak rehabilitációját befolyásoló tényezők

Filmajánló: Csillagok között

Technokrata lázálom – Luc Besson új filmjéről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Tovább


Prix Galien elismeréssel díjazták a világ első BCL-2 gátló hatásmechanizmusú gyógyszerét, melyet a krónikus limfoid leukémia kezelésére Európában az AbbVie törzskönyvezett elsőként

A gyógyszerkutatás Nobel-díjának tekintett Prix Galien Gálán évről évre felsorakoznak a világ legfontosabb farmakológiai innovációi és a kutatási eredményei. Idén a „Legjobb Gyógyszerészeti Termék” díjat a Venclexta (US)/Venclyxto (EU) (venetoklax) kapta, ami az első törzskönyvezett BCL-2 inhibitor. Az új hatásmechanizmusú gyógyszert elsőként az onko-hematológiai indikációk közül a krónikus limfoid leukémia (CLL) kezelésére fejlesztette ki közösen a Genentech és az Abbvie. A készítményt az Amerikai Egyesült Államokban a két vállalat együttesen, míg az Amerikai Egyesült Államokon kívül az AbbVie forgalmazza.

Tovább


Diabetológiai készítmény nyerte az Év Gyógyszere 2016 díjat

A empagliflozin hatóanyagú gyógyszer nyerte 2016-ban az Év Gyógyszeredíjat, amelyet a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság ítél oda minden évben olyan gyógyszerkészítménynek, amely jelentős tudományos felfedezésen alapul és hiánypótló szerepet tölt be a terápiában. A gyógyszer diabétesz kezelésében alkalmazott olyan terápia, amely a vércukorszintre és a kardiovaszkuláris eseményekre egyaránt hatással van. A díj átadására ünnepélyes keretek között a Vigadó Makovecz dísztermében került sor

Tovább


Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

A Moravcsik Alapítvány – Budapest Art Brut Galéria pályázatot ír ki az egészségügyi és szociális területen dolgozó amatőr alkotók művészeti munkáinak bemutatására.

Tovább


Technokrata lázálom – Luc Besson új filmjéről