hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az isteni a-tom


Az isteni a-tom
Kolin Péter
| |
 

Az isteni a-tom: Mi a kérdés, ha a válasz a Világegyetem? című népszerű tudományos könyvet, melyet a fizikai Nobel díjas amerikai Leon Lederman írt (társszerzője Dick Teresi tudományos író) 1993-ban publikálták, míg a magyar fordítást 2007-ben adta ki a Typotex kiadó.

Aki Lederman könyvét elolvassa, az nem csupán a tudomány egyik legfrissebb eredményének megértéséhez talál segítőt, de egy olyan atyai barátra is szert tesz, aki karon fogja, és végig vezeti a fizika történetén, azon az úton, ami ehhez a mostani felfedezéshez vezetett, s amely nélkül annak igazi jelentősége nem megérthető. Ledermantól a megértésen túl még két bónuszt kapunk. Az egyik: az egész procedúrát matematika nélkül viszi végbe. A másik: a legtöbb humorosnak szánt könyvön nem kacagunk félannyit se, mint ezen.

No persze ne gondoljuk azt, hogy az egész fizikát meg lehet érteni 400 oldalon, miként azt sem, hogy matematika nélkül a lényege (és szépsége) megérzékíthető. De: a könyv szerzőjétől észrevétlenül szemléletmódot, gondolkodási technikát tanulunk, és vonzalmat az elvont reáliák iránt.

A könyv kilenc fejezetből áll. Az elsőben, melynek címe „Láthatatlan futball-labda” párhuzamba állítja a játék idegen kultúrából jött megfigyelőinek okoskodását a részecskefizikusok gondolkodásával, egyszersmind bemutatja a szerző saját útját a részecskefizikához.

A másodikban, „Az első részecskefizikus”-ban Lederman (stílszerűen szókratészi) álombéli dialógusát olvashatjuk Demokritosszal (akinek a-tomja a könyv magyar címadója – nem összetévesztendő a XIX század kémikusainak atomjával, mert velük szemben nem tovább osztható). A harmadikban „Az atom nyomában: a mechanika kora” Galileusz, Kepler, Brahe és Newton gondolataival ismertet meg – többnyire frappáns történeteken keresztül. A „Tovább az atom nyomában: a kémia és a villamosság kora” Lederman bevallja, hogy eredetileg vegyész volt, majd a társszakma iránti érzelmein duplafenekű humorát jellemzően „előítélet-mentesen” ekképpen ironizál: „Legjobb fizikusbarátaim közül többen még ma is rendszeresen szóba állnak a vegyészekkel.” A fejezet bemutatja a „klasszikus atom” kutatásának hőseit: Thomsont, Daltont, Mengyelejevet.

„A meztelen atom” fejezetben már szépen csúszunk át a klasszikus fizikából a kvantummechanikába (s hogy most se maradjon el a névsorolvasás: Einstein, Dirac, Schrödinger, Heisenberg). „Az atomokat szétlövik ugye?” megismertet a részecskegyorsítók felfedezésével és fejlődésével. Az „A-tom”-ban megismerjük részben elméletileg, részben gyakorlatilag az úgynevezett „Standard modell” oszthatatlan részecskéit (köztük a népszerű kvarkok, melyek kimutatásából a könyv megírásakor már nem sok volt hátra, míg idén márciusban bejelentették az utolsó rejtőző megtalálását is); a nyolcadik fejezet bemutatja azokat a szimmetria sértéseket, amelyek az Isten-részecske, a Higgs-bozon feltételezéséhez vezettek); végezetül az utolsó fejezett ”Belső tér, külső tér, idő előtti tér” elmagyarázza a kozmosz és a kvarkok összefüggését, elmondja, amit az ősrobbanásról eddig megtudhattunk.

Ha úgy tetszik, szinte jóstehetséggel ellátva időzített a kiadó: miután az USA-ban akkor már több mint egy évtizede leállt az SSC (Szupravezető Szuperütköző) építése – amelytől Lederman, és még sok más fizikus a Higgs-bozon felfedezését várta, s egy évre rá indult a genfi CERN-ben az a kísérletsorozat, amely végül igazolta az „Isten részecske” létezését (a bejelentés idén márciusban történt). Az efféle jóstehetség kibontakozása a mai világban persze igen gyakran szoros korrelációban van a szükséges forrás rendelkezésre állásával, magyarán: a pénzzel. A pénz – pontosabban hiánya - nem csupán az SSC építésének leállításába tud beleszólni (amikor félbehagyták, akkor már 2 milliárd dollárt, az eredetileg tervezett összeg négyszeresét ráfordították), hanem olyan, meglehetősen nem materiálisnak tűnő kérdést is befolyásol, mint hogy mi legyen egy könyv címe. Lederman könyvének címében eredetileg a „The God Particle” (azaz Isten Részecske) szerepel, ám a szerző az istenverte részecske szókapcsolatot akarta a címbe, mivel a Higgs-bozont a fizikusok sehogy se tudták megtalálni, ám a szerkesztő marketing érvekkel meggyőzte, és milyen igaza lett.

A könyvet Vassy Zoltán fordította kitűnő, élvezetes magyarsággal. A remek utószót Horváth Dezső írta.

A kötet biblográfiai adatai: Leon Lederman: Az isteni a-tom, Typotex, 2009 Budapest, Fordította: Vassy Zoltán, ISBN 978-963-2791-49-4 363 oldal, B/5, fűzve, Ára: 4100 Ft.

Kolin Péter
fizikus
eLitMed.hu
2013.06.14

Kulcsszavak

könyvismertetés, fizika, Lederman

Kapcsolódó anyagok

A nebivolol különleges molekulaszerkezete és hatása az életminőségre

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Tovább


Prix Galien elismeréssel díjazták a világ első BCL-2 gátló hatásmechanizmusú gyógyszerét, melyet a krónikus limfoid leukémia kezelésére Európában az AbbVie törzskönyvezett elsőként

A gyógyszerkutatás Nobel-díjának tekintett Prix Galien Gálán évről évre felsorakoznak a világ legfontosabb farmakológiai innovációi és a kutatási eredményei. Idén a „Legjobb Gyógyszerészeti Termék” díjat a Venclexta (US)/Venclyxto (EU) (venetoklax) kapta, ami az első törzskönyvezett BCL-2 inhibitor. Az új hatásmechanizmusú gyógyszert elsőként az onko-hematológiai indikációk közül a krónikus limfoid leukémia (CLL) kezelésére fejlesztette ki közösen a Genentech és az Abbvie. A készítményt az Amerikai Egyesült Államokban a két vállalat együttesen, míg az Amerikai Egyesült Államokon kívül az AbbVie forgalmazza.

Tovább


Diabetológiai készítmény nyerte az Év Gyógyszere 2016 díjat

A empagliflozin hatóanyagú gyógyszer nyerte 2016-ban az Év Gyógyszeredíjat, amelyet a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság ítél oda minden évben olyan gyógyszerkészítménynek, amely jelentős tudományos felfedezésen alapul és hiánypótló szerepet tölt be a terápiában. A gyógyszer diabétesz kezelésében alkalmazott olyan terápia, amely a vércukorszintre és a kardiovaszkuláris eseményekre egyaránt hatással van. A díj átadására ünnepélyes keretek között a Vigadó Makovecz dísztermében került sor

Tovább


Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

A Moravcsik Alapítvány – Budapest Art Brut Galéria pályázatot ír ki az egészségügyi és szociális területen dolgozó amatőr alkotók művészeti munkáinak bemutatására.

Tovább


Az isteni a-tom