hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Rosszul megválasztott placebo



| |
 

Egy új tanulmány, amely hétfőn jelent meg az Annals of Internal Medicine című folyóiratban, számos, neves orvosi lapban közzétett kutatást vett górcső alá, hogy megtudja, tényleg nincs-e semmilyen hatása a placebóknak.

Sok gyógyszerkísérlethez használnak placebót, aminek a hatását azután összevetik a valódi orvosságéval. A placebo elvileg ártalmatlan összetevőkből áll, úgymint cukor vagy növényi olaj. Ebben a tanulmányban a kutatók 176 beszámolót néztek át abból a szempontból, hogy írtak-e bennük a placebóról, és ha igen, mit, de a cikkek többsége nem is tért ki rájuk.

A tanulmány szerzői azt állítják, hogy a placebo összetevői korántsem olyan hatástalanok, mint ahogy azt néhányan hiszik. Az olívaolajat vagy a kukoricaolajat például koleszterincsökkentő orvosságok kikísérletezésekor alkalmazták placebóként. Ez azonban az orvosság hatásának alábecsüléséhez vezethet, mivel ezekben a placebókban levő egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak és azoknak az antioxidáns és gyulladást okozó hatásuk jótékonyan hathat a lipidszintre és a szívbetegségekre.

Más placebók alkalmazása ellenben a valódi gyógyszer túlbecsüléséhez vezethet. A rákos megbetegedéssel összefüggésben levő anorexia kezelésére szolgáló gyógyszerkísérletnél laktózt tartalmazó placebót használtak.

Mivel a laktózintolerancia nagyon gyakori a rákos betegek közt, a tény, hogy a placebo sokuknál hasfájást okozott, a valódi orvosságot sokkal jótékonyabb fényben tűntette fel. „Nem a tökéletes placebo előállítása a célunk, hanem az, hogy az összetevőit hozzák nyilvánosságra” - írja a tanulmány.

Forrás: Medipress.hu

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Rosszul megválasztott placebo