hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban


Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

| |
 

A mai egyetemi hallgatók készségei, tapasztalatai és elvárásai eltérnek azoktól a diákoktól, akikkel a pedagógusok korábban találkoztak. A millenniumi generáció néven ismert korosztály 1982-ben vagy azt követően született. Ők a felsőoktatásban már megszokták a hektikus órarendeket; széles körben alkalmazzák az informatikai és multimédiás eszközöket; nem idegen tőlük az aktív tanulás, a csapatmunka és a többfeladatú munkavégzés (multitasking). Számukra a technológia természetes része a környezetnek, az internetet oktatási és személyes célokra egyaránt használják.

Brent I. Fox és Ranjani Varadarajan tanulmánya ezért az interneten keresztül történő, pedagógiai célú kommunikáció, azon belül is a Twitter használatát elemzi egy gyógyszerészeti kurzushoz kapcsolódóan. A Twitter a legnépszerűbb mikroblog napjainkban. Felhasználói maximum 140 karakterből álló üzeneteket (tweeteket) tudnak közzétenni vagy privát üzenetként küldeni egymásnak. Lehetőségük van követni más személyeket, közzétenni a többi felhasználó tweetjeit, nyomon követni szabadon választott csatornákat. Az egészségügyben és a gyógyászatban a Twitter figyelemre méltó módon és sokféleképpen kerül felhasználásra, beleértve az oktatást, marketinget, hálózatépítést, infodemiológiai adatgyűjtést (adatok gyűjtése elektronikus adathordozón keresztül), közegészségügyi promóciót, valamint a gyógyszerek és egyéb, az egészséggel kapcsolatos információk terjesztését. A felsőoktatásban való alkalmazásával kevesebb tanulmány foglalkozott eddig, mint a közoktatásban betöltött szerepével.

A cikkben elemzett egyetemi kurzus (Gyógyszertári gyakorlatfejlesztés, menedzsment és értékelés) az amerikai Auburn Egyetemen zajlott 2010-ben, és kísérletet tett a Twitter mint kommunikációs eszköz bevezetésére a hallgatók, az oktató és a meghívottak között. A Twitter pedagógiai alkalmazásának során célul tűzték ki, hogy (1) a diákokat bevezessék a Twitter használatába a gyógyszerészi oktatás során, (2) lehetőséget biztosítsanak a hallgatóknak arra, hogy interakcióba lépjenek egymással, az oktatóval és a vendégekkel az kurzus során, és (3) végül meghatározzák, hogy diákok számára előnyös vagy hátrányos volt-e a Twitteren való kommunikálás. 143 hallgató vett részt a kurzuson, körülük 24-en nem az Auburni Egyetem kampuszán végezték el az órát.

A diákok némi pontot gyűjthettek azzal, ha kis számú tweetet tettek közzé a foglalkozások során. A posztgraduális oktatói asszisztensek elkészítették az összes bejegyzés archívumát, számba vették az egyes diákok tweetjeit, és azonosították a nem megfelelő tweeteket. A félév végén minden tanuló meghívást kapott egy opcionális, anonim felmérés elvégzésére, amelyben a Twitterrel kapcsolatos tapasztalataikról számolhattak be.

A diákok gyakran és következetesen tettek közzé bejegyzéseket, míg a vendégek és az oktató kevésbé éltek ezzel a lehetőséggel. A legjellemzőbb tartalom (kb. a bejegyzések 80%-a) az volt, amikor a hallgatók kommentálták vagy megkérdőjelezték az aznapi óra tartalmát. A hallgatók ritkán kezdeményeztek interakciót az oktatók és a vendégek felé, egymás felé már inkább. Négyötödük egyébként a félév végén azt állította, hogy korábban soha nem használták a Twitter-t, és kilencven százalékukat nem zavarta a személyes szférájuk esetleges veszélyeztetése, ami pedig gyakori kritika a közösségi oldalakkal szemben.

A diákok nagy hányada azt jelezte a félév végén, hogy a Twitter elvonta a figyelmüket a kurzusról, és megakadályozta, hogy olyan alaposan jegyzeteljenek, mint amennyire szerettek volna. Ugyanakkor szintén magas százalékuk állította, hogy a Twitter megkönnyítette az ötletek megosztását az osztályban, illetve lehetővé tette számukra, hogy kifejezzék véleményüket, ha másképpen nem tették meg ezt az órán. Kb. kétharmaduk úgy vélte, hogy elsajátítottak ismereteket a kurzus anyagából az osztálytársai tweetjeinek olvasása során. Lényegesen kevesebben jelezték, hogy a vendégek megjegyzéseiből is tanultak, amit az magyaráz, hogy a hallgatók több mint felének a szeme elé sem kerültek a vendégek bejegyzései – ahogy körülbelül ennyien állították azt is, hogy az oktató tweetjeit sem látták. Ennek mindenekelőtt a közzétett tweetek nagy száma lehetett az oka: bizonyos bejegyzések egyszerűen eltűntek a rövid üzenetek nagy tömegében.

A Twitter pedagógiai használatát tervező oktatóknak tehát számolniuk kell a Twitter potenciálisan zavaró jellegével, valamint a túláradó tweetfolyammal, és ezeket a problémákat ki kell egyenlíteniük a felhasználás lehetséges pozitív aspektusaival. A kurzus kiértékelése során végül arra a kérdésre, hogy „Szeretném-e használni a Twittert, hogy megvitassuk a kurzus tartalmát más osztályokkal?", a hallgatók 64 százaléka nemmel válaszolt. Azonban a társas tanulásnak ebben a formájában meglátták az értéket is: főleg a véleménynyilvánítás könnyű lehetőségében, és felvetették azt is, hogy így a kurzuson részt nem vevő társaikkal is megoszthatnák és megvitathatnák a kurzuson elhangzottakat.

Eredeti közlemény:
McConnell, Karen J., Thomas Delate, and Carey L. Newlon. “The Sustainability of Improvements from Continuing Professional Development in Pharmacy Practice and Learning Behaviors.” American Journal of Pharmaceutical Education 79.3 (2015): 36. PMC. Web. 18 July 2017.

Szemlézte:
Cziglényi Boglárka
eLitMed.hu
2017. 07. 18.


Kulcsszavak

PharmaPraxis, twitter, gyógyszerész-képzés

Kapcsolódó anyagok

A gyógyszerész mint menedzser

A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A kórházból hazabocsátott betegek átmeneti gyógyszerészi ellátásának hatékonysága

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

Tovább


A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

Tovább


Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A gyógyszert nem kiadó gyógyszerész szerepköre, felelőssége egyelőre bizonytalan. Négy eltérő modellel tipizálható megítélése ellenére jelentős szakmai konszenzus uralkodik az új típusú gyógyszerész szerepének egyes jellemzőit, valamint az alapellátási gyakorlatba való integráció pénzügyi, szervezeti és együttműködési aspektusait illetően.

Tovább


A kórházból hazabocsátott betegek átmeneti gyógyszerészi ellátásának hatékonysága

A kórházba való felvételkor és a kórházból való hazaengedéskor nagy az esélye a gyógyszerezési hibáknak. Az egészségügyi ellátás decentralizált és szétaprózott jellege miatt ugyanis ilyenkor egy időre megszakad az ellátás folytonossága, mivel a beteg egymás után több egészségügyi szolgáltatóval is kapcsolatba lép, amelyek közül egyik sem fér hozzá a beteg egészségi állapotára vonatkozó összes információhoz.

Tovább