TARTALOM

 VISSZA

 


Állami gyógyszer-nagykereskedelem: riogatás, vagy valódi szándék?


Állami gyógyszer-nagykereskedelem: riogatás, vagy valódi szándék?

| |
 

A sorrendben 61. kormányinfón, pár héttel ezelőtt, Lázár János kancelláriaminiszter egy elejtett félmondatával azt, a két éve jegelt kormányötletet elevenítette fel, amely kilátásba helyezte a gyógyszer-nagykereskedelem állami monopóliummá való átszervezését. Egyelőre nyitott kérdés, hogy mi volt ezzel a miniszter szándéka, valamint az is, hogy valódi kormányzati akarat lehet-e a háttérben arra, hogy a jelenleg jól működő gyógyszerellátó hálózatot magához vonja az állam.

Lázár miniszter, az említett eseményen így okoskodott: „Ha a trafikok dohányellátása lehetséges központi módon úgy, hogy Brüsszelt is meg lehetett győzni a megoldás jogszerűségéről, akkor ez a módszer - az állami tulajdonlás - kiterjeszthető a gyógyszer-nagykereskedelmi cégekre is.” E kijelentés, vagy inkább baljós utalás a szakmában azóta is sokakat foglalkoztat, ám tényleges következményeket, átszervezésre utaló kormányhajlandóságot még senki sem lát.

Patikai anomáliák?
Vannak, akik úgy vélik, csupán jól megfontolt, burkolt fenyegetés lehet e kijelentés, hiszen idén, az első félévben a hazai kórházak adósságállománya az államkincstár adatai szerint elérte az 51,8 milliárd forintot, azóta pedig havonta 3-4 milliárddal dagad az intézmények, beszállítóiknak eddig kifizetetlen adóssága. Aminek jelentős része a kiegyenlítetlen gyógyszerszámlákból adódik össze. Ebből nyilvánvalóan az következhet, hogy a kormány – különböző kedvezőtlen változások lebegtetésével – presszió alatt próbálja tartani a kórházaknak hosszú hónapok óta hitelező gyógyszerszállítókat, hátha ezzel, egy esetleges, jövőbeni alkutárgyalásoknál kedvezőbb pozíciókat tud majd kiharcolni magának. Egyesek (talán éppen a túlzottan gyanakvók), ugyanennek a szándéknak tulajdonítják azokat a nyár közepén felröppentett sajtóhíreket is, miszerint a patikák tömegével szegik meg a szabályokat, ezért az EMMI utasítására az OEP intenzív gyógyszertári ellenőrzésekbe kezdett. A szakma vélekedése már akkor az volt, hogy bár megtörténhet ezek az ellenőrzések némely patikában találnak kisebb-nagyobb szabálytalanságokat, de, hogy tömegével lennének a szabályszegők, az kizárhatónak mondható. Erre hívta fel a figyelmet – még a vizsgálatok idején – egy tévéinterjúban dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke is, aki elmondta: azt elképzelhetetlennek tartja, hogy a hazai gyógyszertárak tömegével szegnék meg a rájuk vonatkozó szigorú szabályokat. Annál is inkább, mert egyrészt az ellenőrző hatóság hosszú évek óta rutinszerűen ellenőrzi a tevékenységüket, másrészt az OEP és a NAV rendszereihez is csatlakozó online elszámolási rendszerük pontosan, naprakészen mutatja a forgalmukat, ami így mindenkor tételesen kontrollálható. Ettől függetlenül akadhat néhány patika, ahol áthágják a szabályokat, ám ez a tény az ellenőrzések során kiderül, és súlyos pénzbüntetést vonhat maga után, néhány esetben pedig a gyógyszertár bezárását is eredményezheti. Ezeket az egzisztenciális következményeket pedig aligha vállalnák a patikusok.

Hatalmas forgalom
Bár a kancelláriaminiszter elejtett mondata és a „tömegével visszaélő” patikusok esetének köztudatban való elhintése látszólag nem mutat semmilyen összefüggést és különösebben nem utal az államosítás szándékára ám, ha megnézzük a 2014-es, akkor félretett, terveket, azokból lehetne akár erre is következtetni. Pontosan két évvel ezelőtt, a hírek szerint éppen egy októberi kormányülésen, felvetődött a teljes magyar gyógyszerpiac állami monopóliummá való átalakításának az ötlete. Ez azt jelentené, hogy a patikáktól a nagykereskedésig a gyógyszerpiac irányítása egyetlen óriásvállalat kezébe kerülhetne. A szándék maga – ismerve a jelenlegi állami törekvéseket – akár elképzelhető volna, hiszen óriási pénzmennyiség forog ebben a körben. Az 1990-es évek óta a teljes szektor, a kiskereskedelemtől a nagykereskedésig teljesen magánkézben van. A nagykereskedelem évente 600-650 milliárdos piacon tevékenykedik, lényegében négy nagy szereplő (Hungaropharma, Phoenix, Euromedic, Teva) és néhány kisebb résztvevő kezében van a hazai gyógyszerforgalmazás. Ebből tavaly (a MaketingPirula adatai szerint) a Hungaropharma 265 milliárdos, a Phoenix 235, az Euromedic 57 milliárd forintos forgalommal szerepel, a Teva (figyelemmel arra, hogy piaci részesedése, a többiekhez képest viszonylag kicsi) az említetteknél szerényebb összeggel. Piaci részesedés tekintetében a zömében hazai tulajdonosi körrel rendelkező Hungaropharma 37 százalékot, a német Phoenix 35 százalékot, az izraeli Teva 15 százalékot és az ugyancsak izraeli Euromedic-Pharma 8 százalékot tulajdonol. A kórházak legnagyobb gyógyszerszállítója éppen az Euromedic-Pharma. Ezek a cégek modern raktárakkal, 21. századi technológiával és logisztikával a hátuk mögött biztosítják az ország zökkenőmentes gyógyszerellátását.

A kereskedőket nem avatták a tervekbe
Az vitathatatlan tény, hogy a gyógyszer-nagykereskedők a magyar egészségügy legtekintélyesebb hitelezői, hiszen forráshiányra hivatkozva sok kórház 60 napon túli tartozását sem képes nekik kiegyenlíteni, így folyamatosan küszködniük kell a milliós kintlévőségek kiegyenlíttetésével. Ez a tény pedig keményen ellentmond az államosítási szándék realitásának. Többek között erre hivatkozik számos ágazati szakértő, illetve egészségügyi közgazdász is. Indoklásuk szerint, józanésszel senki nem vállalná magára ennek a terhét, hiszen, ha a kórházak képtelenek fizetni a magán nagykereskedőknek, akkor az államnak (vagy az általa helyzetbe hozott „baráti” vállalkozásnak) miért és pláne miből fizetnének? A MarketingPirula által megkérdezett dr. Küttel Sándor, a Phoenix Pharma és egyben a magyarországi Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke, október elején azt mondta, hogy a sajtóhíreken kívül semmilyen információval nem rendelkezik, így találgatni sem szeretne. „Nem igazán tudom elképzelni, hogy lenne a hírnek alapja, de ad abszurdum előfordulhat, hogy akár a kórházi gyógyszerellátás állami felügyelet alá kerülhet, de a számlákat akkor is ki kell fizetni.” – tette hozzá, majd megjegyezte: az ágazat négy lábon áll, a kórház, a patika, a gyógyszergyár és a nagykereskedő összehangolt négyese biztosítja az ellátást, ha ennek az egyik lábát kihúzzuk, borul az egész. Ha egy ilyen kérdés valóban komolyan felmerül, bízom benne, hogy a megfelelő válaszhoz alaposan megvizsgálják a helyzetet, és a szakmát is bevonják”.

Lóránth Ida
eLitMed.hu
2016.október


Kulcsszavak

gyógyszer-nagykereskedelem, állami monopólium

Kapcsolódó anyagok

Állami gyógyszer-nagykereskedelem: riogatás, vagy valódi szándék?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Segíti-e az intézményekből történő átadás folyamatát vénás thromboembóliában szenvedő beteg esetében, ha szakgyógyszerész keresi fel otthonában konzultáció céljából?

A Journal of Patient Safety tanulmánya arra kereste a választ, hogy vénás thromboembólia kórházi vagy ambuláns ellátása után hazabocsátott betegek esetében javítja-e az átadás folyamatát, illetve növeli-e a betegek átadással kapcsolatos elégedettségét és antikoagulációval kapcsolatos tudását, adherenciáját, ha a hazabocsátást követően gyógyszerész látogatja meg őket otthonukban, valamint antikoagulációs szakértő általi telefonos tanácsadásban részesülnek.

Tovább


A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

A gyógyszerész részvételének mértéke meghatározhatja a hepatitis C vírus (HCV) elleni terápia sikerességét, ezért az amerikai szerzők összehasonlították, hogy melyik ellátási modellben gyógyulnak jobban az orális antivirális szerrel kezelt HCV-fertőzött betegek: vajon gyógyszerész által menedzselt vagy gyógyszerész által asszisztált ambulancián fejezi be több beteg a kezelést, mutat 12 héttel a kezelés befejezése után fenntartott virológiai választ (SVR-12), illetve vált ki többet a számára felírt direkt hatásmechanizmusú antivirális szerből (DAA)?

Tovább


A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

Számos egyetemen már el is kezdték a gyógyszerészi curriculum részévé tenni a pontos diagnózisalkotásra képessé tevő tréninget. A gyógyszerész ugyanis felismerheti, ha a betegnél új tünetek jelennek meg, vagy ha gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszermellékhatás miatti problémák jelentkeznek, illetve orvoskollégája diagnosztikus tévedésének felismerésére is képessé válhat. A diagnosztikus tévedések 10%-a a körzeti orvosi ellátás során történik.

Tovább


A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Egyik intézmény sem tudja elkerülni, hogy vezetője előbb-utóbb nyugdíjba menjen; a vezető pótlására az egyik leghatékonyabb módszer a formális utánpótlási terv kidolgozása, ami biztosítja az intézmény stabil működését az átmenet idején is, továbbá lehetővé teszi, hogy a vezető átadhassa tudását utódjának, és megkönnyíti a váltást a stáb többi tagja számára is.

Tovább