hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Recept nélkül is legyen biztonságban a beteg


Recept nélkül is legyen biztonságban a beteg

| |
 

Farmakodinámiás farmakokinetikai interakciók nemcsak gyógyszer és gyógyszer, hanem gyógyszerek és gyógyhatású készítmények, étrend-kiegészítők, gyógynövények között is felléphetnek. A patikákban lassan három éve adott a lehetőség, hogy expediáláskor a gyógyszerész hozzáférhet a betegek gyógyszerelési adataihoz, azonban a ezen a listán csak a támogatott orvosságokat veszik lajstromba. A biztonságos gyógyszerellátásban a patikusnak éppen úgy nagy szerepe van, mint a rendelvény nélkül megkapható készítmények gyártóinak és forgalmazóinak.

Az Európai Unióban évente kétszázezer ember halála vezethető vissza gyógyszermellékhatásokra, a kórházi halálozások okai között pedig ez az ötödik leggyakoribb. A nemkívánatos hatások számának emelkedése mögött túlnyomó részt a gyógyszerek nem megfelelő alkalmazása, több gyógyszer párhuzamos szedése áll – mutatnak rá a kutatások, igazolva azt is, a krónikus betegek jelentős része nem megfelelő ideig, vagy mennyiségben alkalmazza a patikaszereket. Az idősebb páciensek – megszokásból, vagy tájékoztatás hiányában – gyakran nyolc-tíz féle tablettát is bevesznek egyszerre, ezért nagy az esélye, hogy a gyógyszerek kölcsön- és mellékhatása miatt rosszabbodik az állapotuk. Egyidejűleg a fölösleges kiadások nem csak az egyén, de az OEP kiadásait is növelik. A patikákban és a drogériákban számos olyan vény nélkül kiadható gyógyszer, készítmény, étrend-kiegészítő is hozzáférhető, amelyek a receptköteles szerek hatását megváltoztathatják.

A kezelés kimenetelét nagymértékben befolyásolja, ha a beteg nem osztja meg, vagy az orvos nem kérdez rá, hogy a hagyományos kezelés mellett milyen készítményeket alkalmaz még a páciens – mondta dr. Németh Rita, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egyészségügyi Intézet (OGYÉI) Orvosbiológiai Főosztályának munkatársa azon az „Előny és kockázat” címmel rendezett konferencián, amelyet a gyógyszerhatóság a Nemzeti Betegfórummal (NBF) közösen tartott a biztonságos gyógyszeralkalmazásról. A gyógynövények hatásairól kevés állatkísérleti és humán klinikai vizsgálati adat áll rendelkezésre, becslések szerint a feltételezett interakciók csupán feléről érkezik jelzés. Az étrend-kiegészítők hatásosságát, biztonságosságát és minőségét – a gyógyszerekkel ellentétben – nem kell bizonyítania a gyártóknak, csupán be kell jelenteni annak forgalomba hozatalát.


Önszabályozással a betegbiztonságért


A hazai, hagyományosan zárt gyógyszer forgalmazási láncnak köszönhetően gyógyszerek kizárólag hatósági engedéllyel kerülhetnek a patikákba, azonban más a helyzet az étrend-kiegészítőkkel. Míg hazánkban korábban ezeket a készítményeket is engedélyeztetni kellett, uniós csatlakozásunk óta ezek forgalmazása csak hatósági regisztrációhoz kötött, így nincs garancia a szerek minőségére. Az egészségügyi szempontból kockázatos étrend-kiegészítők és a speciális tápszerek kiszűrését célozza meg az az önszabályozó rendszer, amelyet érintett szervezetek május elején hoztak létre. Minderre a résztvevők szerint azért van szükség, mert a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a magyar fogyasztók az étrend-kiegészítők több mint egyharmadát már nem a patikán szerzik be.

A nem megfelelő minőségű készítmények veszélyeztetik a fogyasztók egészségét, csökkentik az egészségmegőrző termékekbe vetett fogyasztói bizalmat, továbbá gazdasági és erkölcsi károkat okoznak az ellátási lánc minden szereplőjének: a gyártóknak, az importőröknek, a kis- és nagykereskedőknek, a gyógyszertáraknak és az egészségügyi szakembereknek - fogalmazott Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) Gyógyszerhamisítás Elleni Munkacsoportjának vezetője az együttműködési szerződés aláírásakor. A vásárlók egészségének és a piac tisztaságának megőrzését szolgálja a rendszer, amelynek legfőbb célja, hogy a hamis hatóanyagok és nem megfelelő minőségű étrend-kiegészítők kiszűrése, egyidejűleg pedig a forgalmazott termékek minőségének garantálása –Az új követelményrendszert a HENT koordinálta a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ), a Magyar Gyógyszerészi Kamarának (MGYK), a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) és Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) részvételével. Az önszabályozó rendszert az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) is támogatja, és ezt aláírásával is nyomatékosította. Az aláírók az önszabályozó rendszer működtetése mellett vállalták, hogy biztosítják a kapcsolódó oktatási folyamatokat.

A legfrissebb kutatások szerint az étrend-kiegészítők patikán kívüli aránya a patikai forgalom körülbelül egyharmadát éri el. A különböző vitaminok és étrend-kiegészítők kiskereskedelmi eladásainak 85 százaléka a patikákban történt, a vény nélkül kapható gyógyszerek teljes piacának 30 százalékát a vitaminok és étrend-kiegészítők, 15 százalékát a fájdalom-, hat százalékát pedig a köhögéscsillapítók és megfázás elleni szerek teszik ki. Míg a gyógyszer-nagykereskedők azt vállalták, hogy kizárólag az új rendszer előírásainak megfelelő étrend-kiegészítőket forgalmazzák, a gyógyszertárak feladata az lesz, hogy jól láthatóan jelezzék vásárlóiknak, hogy náluk kizárólag ellenőrzött étrend-kiegészítők kaphatók. Mint azt dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke elmondta, a gyógyszertáraknak, mint egészségügyi szolgáltatóknak garantálniuk kell a forgalmazott termékek biztonságosságát és valódiságát, az önszabályozó rendszer működtetéséhez úgy tudnak hozzájárulni, hogy csak azoktól a forgalmazóktól szereznek be étrend-kiegészítőket, amelyek tagjai az együttműködésnek.
Külön jelölést kapnak a szerződésbe foglalt minőségellenőrzésen átesett készítmények, a MÉKISZ egyébként már korábban is kezdeményezte tanúsított védjegy létrehozását, amelyet azok a termékek kaphatnának meg, amelyek szigorú minősítésen estek át, és ellenőrzésük ezt követően is folyamatos.


Sokat költünk hiába


Csupán az étrend-kiegészítők felét szerzi be a lakosság a gyógyszertárakból, drogériákból vagy más, hivatalos forgalmazóktól, az összességében 70 milliárd forintosra becsült piacon több mint 30 milliárd forintot online, direkt- vagy multi-level marketing útján költ el a lakosság, fejenként 3000 forintot fordítunk ezekre a termékekre.

Mind a gyógyszerekért, mind pedig az egészség megőrzését ígérő készítményekért sokat fizet a lakosság, azonban ez a költés nem tükröződik a társadalom egészségi állapotának javulásában; a várható és az egészségben töltött életévek között egyre nagyobbra nyílik az olló – állapította meg dr. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a „Kedvenc patikám” kampány nyitórendezvényén. A lakosság 40 milliárd forintot költ vényköteles orvosságokra, ám ezt messze meghaladóan áldoznak egyéb, gyógyhatású készítményekre, alternatív terápiákra, vagy étrend-kiegészítőkre, ez utóbbira például 15 milliárd forintot évente. Ezek a terápiák nem minden esetben indokoltak, ráadásul az egészségmegőrzésre fordított, gyógyszertáron kívüli költések nem mutatkoznak meg egészségnyereségben. Éppen ezért Mikola Bálint szerint jó lenne, ha ezek a készítmények is bekerülnének a patikákba, ahol a gyógyszerész szakszerű tanáccsal láthatná el a klienseket azok eredményes használatához.

Inkább a vidéki patikákban nyílik lehetőség a „népnevelésre” dr. Zacher Gábor toxikológus, az MH Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegellátó Osztályának vezető főorvosa szerint. Pedig erre mindenütt nagy szükség volna, hiszen a magyar társadalom egészségkultúrája, személyi- és pszichoszomatikus higiéniája meglehetősen rossz, erre utal az is, hogy két tubus fogkrémet és egy fél fogkefét használunk el évente fejenként. Másfél millió honfitársunk azt sem tudja, mi is az a fogmosás. Gyógyszert a gyógyszertárból kell vásárolni, ott, ahol a kliens a szerekről minden információt megkap, ide értve a készítmények kereszthatásait, vagy akár a házi patika átvizsgálását. A betegek 25 százaléka a gyógyszerismertetőkből nem tud tájékozódni, a felvilágosításnak az eladási folyamat részének kell lennie.

Sok szabadon vásárolható gyógyszer potenciális veszélyt jelent a páciensekre, aminek kivédésére csak a patikus tud garanciát adni – erre már dr. Samu Antal, a MOSZ alelnöke hívta fel a figyelmet, azt is hozzátéve, hogy mind az Európai Unióban (évente közel 200 ezer haláleset), mind pedig az Egyesült Államokban az ötödik leggyakoribb halálok a gyógyszer-mellékhatás (évente 100 ezernél több haláleset). Lapunk kérdésére válaszolva Samu Antal azt is kifejtette, az idősebb generáció különösen sok gyógyszert szed egyszerre, és különösen a recept nélkül kapható készítmények, étrend-kiegészítők miatt esetenként nehezen követhető, mit szednek be valójában a betegek. A gyógyszerkölcsönhatások okozta problémák egy része kivédhető lenne megfelelő pharmakoterápiás tanácsadással és konzultációval, amellyel biztonságossá és költséghatékonnyá válnának a gyógyszeres terápiák.


Pénztári kérdések


Komoly döntéshozói vita van az OEP átszervezéséről, a társadalombiztosítás 100 éves múltra tekint vissza, a szolidaritási alapú egészségügyi ellátás a rendszerváltás egyik legnagyobb eredménye volt – összegezte Mikola Bálint az elmúlt hónapok nagy felzúdulást kiváltó kormányzati döntéséről a MOSZ álláspontját, ami szerint nem lenne szerencsés, ha a Magyar Államkincstár (MÁK), mint a költségvetést működtető állami apparátus felelne a működtetésért, felügyeletért és ellenőrzésért. Kérdés az is, hogy az OEP feldarabolása után – a tervek szerint a kifizetői tevékenység a MÁK-hoz, az egyéb feladatok az ágazati minisztériumhoz kerülnek – ki lesz a pénztárral kötött finanszírozási szerződések jogutóda, és annak is beláthatatlan következményei lehetnek, ha elszámolás technikai hibák miatt késik a gyógyszerellátás finanszírozása, hiszen a patikai bevételek felét az OEP kifizetések teszik ki.

Kiemelt figyelmet kellene fordítani a gyógyszerészi tevékenységre az ellátási struktúra átszervezése okán is – folytatta a MOSZ elnöke, aki úgy vélte, mivel a járó-, és fekvőbeteg intézmények tehermentesítését az alapellátás megerősítésével oldaná meg a döntéshozó, a gyógyszerészi gondozásnak döntő szerep juthat a lakosság-közeli ellátások között.

A „Kedvenc Patikám” cím elnyeréséért egyébként hatodik alkalommal tett közzé pályázati felhívást a MOSZ, valamint a Roche Magyarország. A kampány legfontosabb célja a betegek patikai szolgáltatásokkal való elégedettségének felmérése, emellett pedig az, hogy a lakosság is tudja, mire számíthat és mire tarthat igényt a gyógyszertárakban. A szavazatok beérkezésének határideje 2016. szeptember 30., a pályázatról további részletes információt a Kedvenc Patikám honlapon (www.kedvencpatikam.hu) találhatnak.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-05-31


Kulcsszavak

gyógyszerkölcsönhatás, étrend-kiegészítő, MOSZ, Kedvenc Patikám

Kapcsolódó anyagok

Recept nélkül is legyen biztonságban a beteg

Tumoros anorexia-cachexia szindróma - mesterséges táplálás

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A racionális politerápia elvi és gyakorlati lehetőségei epilepsziában

Hozzászólások:

1.,   Pós Péter mondta   2016. Június 14., Kedd 18:32:20
Magam is részt vettem a 2016. április 30-án az OGYÉI-ben megtartott, az „Előny és Kockázat” című, betegszervezetek számára szervezett, a biztonságos gyógyszeralkalmazást segítő nyílt nap rendezvényen.
Az elhangzott előadások megnézhetők a következő felületen: https://www.ogyei.gov.hu/_a_biztonsagos_gyogyszeralkalmazast_segito_nyilt_nap__a_betegszervezetek_szamara___2016_aprilis_30/
Mivel maga a nyílt nap, és egyáltalán az OGYÉI által a témakörrel kapcsolatosan közzétett célok összessége az elmúlt negyedszázad kormányzati hátterű-felelősségű egészségügyi szervezetek felől induló, a betegeket megszólítani kívánó tevékenységek legjelenősebb példája, fontos lenne, hogy a program a lehetséges legnagyobb hatékonysággal kiteljesedjen.
A cikkben leírtak ezért is nagyon biztatóak!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

Tovább


A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

Tovább


Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

Brent I. Fox és Ranjani Varadarajan tanulmánya ezért az interneten keresztül történő, pedagógiai célú kommunikáció, azon belül is a Twitter használatát elemzi egy gyógyszerészeti kurzushoz kapcsolódóan.

Tovább


Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A gyógyszert nem kiadó gyógyszerész szerepköre, felelőssége egyelőre bizonytalan. Négy eltérő modellel tipizálható megítélése ellenére jelentős szakmai konszenzus uralkodik az új típusú gyógyszerész szerepének egyes jellemzőit, valamint az alapellátási gyakorlatba való integráció pénzügyi, szervezeti és együttműködési aspektusait illetően.

Tovább