hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Patikai ügyelet: káosz helyett rend jöhet?


Patikai ügyelet: káosz helyett rend jöhet?

| |
 

Húsz év után rendezni kellene a gyógyszertári ügyeletek helyzetét, mert az jelenleg sem a betegek, sem a patikusok érdekeit nem szolgálja – ebben valamennyi szakmai szervezet egyetért, és az elmúlt évtizedekben több javaslat is készült a jelenlegi kaotikus helyzet tisztázására, ám eddig ezek a próbálkozások kudarcba fulladtak.

Néhány héttel ezelőtt a Hálózatban működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) közleményben ismertette elképzeléseit a legszélesebb közönséggel, ezzel szemben dr. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a szakmai konszenzust szorgalmazná, és a kész koncepcióval lépne a széles közvélemény elé. Bár addig még jó néhány rendezetlen szabályozási kérdésre is választ kellene adni.

A patikai ügyeleti rend ad hoc módon, a területi eloszlást tekintve egyenetlenül működik, és finanszírozása is aránytalanul nagy terhet ró a gyógyszertárakra – fogalmazott közleményében a HGYSZ. A patikai ügyeletre vonatkozó törvényi szabályozás minimum joghézagos, szubjektív, és nem tartalmaz kapaszkodókat – összegezte lapunknak Mikola Bálint, felhívva a figyelmet arra, hogy a jelenlegi jogrendszerben a gyógyszertári ügyelet nem közfeladat és nem az alapellátás része, azonban a helyzet rendezésének nem az a megoldása, hogy a törvényi hibák miatt az államot támadják, mint inkább egy új irány felállítása. A Magyar Gyógyszerészi Kamara két évvel ezelőtt kidolgozott ügyeleti koncepcióját a MOSZ azért sem tartotta jónak, mert nem ért egyet a korábbi rendszer fúrás-faragásával, az ügyelet költségeinek patikák által történő közös finanszírozásával. A magángyógyszerészek szerint el kell felejteni azt, ami eddig volt. Elsőként definiálni kell az ügyeletes gyógyszertárak jogi helyzetét. Az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a gyógyszertári ügyeletet nem sorolja sem az alap, sem a sürgősségi ellátások közé. Ha az állam mégis fontos közfeladatnak tartja a gyógyszertári ügyelet fenntartását, akkor annak finanszírozásában az Államháztartásról szóló 2011. CXCV. Tv. alapján részt kell vállalnia – mondja Mikola Bálint.

Az ÁNTSZ adatai és a HGYSZ kutatása szerint a 2322 közforgalmú gyógyszertár közül 805 gyógyszertár tart ügyeletet valamilyen formában, 222 településen. A fővárossal nem számolva, 221 településen 788 gyógyszertár áll rendelkezésre ügyeleti szolgálattal. A 175 vidéki járás közül összesen 152-ben van valamilyen szintű ügyeleti ellátás. Az ügyelettel nem rendelkező 23 járásban közel 480 000-en élnek.

Némileg eltérő számokat mutat a MOSZ saját felmérése, eszerint ma 2329 gyógyszertárból 832 patikát köteleznek ügyeletre, készenlétre, ebből naponta effektíve 156 ügyel. Míg az ÁNTSZ legfőbb érve a „folyamatos ellátás”, addig például Budapest I., II., VII., VIII., IX., XV., XXII., és XXIII. kerületeiben nincs ügyeletes patika, 458 ezer embert hagyva „ellátatlanul”. A másik végletként párezer fős községek példáját hozza a MOSZ, ahol két patika heti váltásban folyamatosan, gyakran egy gyógyszerésszel zárástól nyitásig ügyel a napi 10 órás üzemidőt követően.

Mivel az ügyelet finanszírozását jelenleg a gyógyszertárnak kell biztosítania, a legtöbb településen és járásban nem egy gyógyszertár vállalja az ügyeleti szolgálatot, hanem váltásban több. A nagyobb városokra, megyeszékhelyek többségére jellemző, hogy akár tíznél több gyógyszertár tart ügyeletet. A HGYSZ helyzetelemzését Mikola Bálint még azzal is kiegészíti, hogy sokhelyütt az ügyeletet adó kórház mellett lévő patika zárva van, előfordul, hogy 30 kilométert kell utaznia a betegnek, hogy kiválthassa a felírt vényt.

A HGYSZ két megoldási javaslatot tett le a döntéshozó asztalára, az egyikben a szolgáltatás alapján meghatározott ügyeleti rendszer kialakítását szorgalmazza, fő szempontként azt határozva meg, hogy a sürgősségi gyógyszerellátás elsődleges feladata, hogy biztosítsa a sürgősségi orvosi ellátás során javasolt kezelés folytatásának feltételeit a megfelelő gyógyszerek rendelkezésre bocsátásával. Ezért a sürgősségi gyógyszerellátást a sürgősségi orvosi ellátási rendszer felépítését figyelembe véve szervezné meg.

A gyógyszertári ügyelet nem a terápia folytatására szolgál, hanem arra, hogy aki bajban van, az azonnali ellátáshoz jusson – vélekedik ezzel szemben Mikola Bálint. A beteg felelősségét nem vállalhatják át a gyógyszerészek abban az esetben, amikor hét végén jön rá, hogy elfogyott a gyógyszere, a recept pedig két hete a táskájában lapul. Abban egyetért a HGYSZ-szel, hogy az orvosi ügyeletekhez kell igazítani az ügyeletet adó patikák elosztását, azonban elsőként a sürgősség fogalmát mind orvosi, mind pedig gyógyszerészeti részről definiálni kell. A sürgősségi alapellátásban nemhogy protokoll, de olyan lista sem készült eddig, hogy milyen gyógyszereket kell tartani a rendelőben, így ott nagyon kevés készítmény áll rendelkezésre, ha betegeknek például injekcióra van szüksége, az ügyeletes patikában kell kiváltaniuk az ampullát, majd visszamenni az orvoshoz, hogy az beadhassa a szert.

A sürgősségi gyógyszerellátás pontos feladatainak jogszabályba foglalását a HGYSZ is sürgeti, ahogyan azt is, hogy hol és milyen időtartamban kell ügyeletet vagy készenlétet tartani. A jelenlegi kaotikus helyzet ugyanis alapvetően abból ered, hogy az országos tisztifőgyógyszerész döntése alapján ugyanis bármely közforgalmú gyógyszertár kötelezhető arra, hogy készenléti és ügyeleti ellátást nyújtson az adott településen működő és érintett gyógyszertárak javaslatai alapján.


Százezer főre egy patika elegendő


Kevesebb ügyeleti ellátást nyújtó patika is elegendő lenne a lakossági igények kielégítésére – tartja a MOSZ. Az elnök szerint 25-30 kilométeren belül kell kijelölni az ügyeletes gyógyszertárakat, a mintegy száz patika egyenként százezer fő sürgősségi gyógyszerellátását biztosíthatná. Mindössze húszezer fővel javasol többet a HGYSZ, véleményük szerint a sürgősségi gyógyszerellátás megoldható legfeljebb 120 gyógyszertár bevonásával, melyből 8-10 Budapesten látna el ügyeleti szolgáltatást, míg 100-110 a vidéki településeken lenne elérhető. Az ügyeletes gyógyszertárak a kijelölt ügyeleti központban működhetnének, az ügyeleti körzetek meghatározása a járási rendszer alapján képzelné el a szövetség.

Az ügyeleti ellátást nyújtó patikák kijelölésénél arra is figyelemmel kell lenni, hogy számos esetben a település gyógyszertára azért kapott épületet, fenntartási támogatást, vagy iparűzési adókedvezményt a helyi önkormányzattól, mert vállalta az ügyeletet – sorolja Mikola Bálint. Ezen túlmenően az is előfordul, hogy a gyógyszerész úgy kapott patikaműködtetési jogot, hogy cserébe ellátja az ügyeletet. Ezért meg kell vizsgálni azt is, hogy az adott jogi helyzetet miként lehet feloldani. Racionális szempont lehetne az ügyeleti hálózat kialakításánál az orvosi sürgősségi centrumok közelsége.

A jelenlegi ügyeleti rend fenntartása óriási anyagi erőfeszítést jelent a gyógyszerészkar számára, ezért a MOSZ egységes, évente felülvizsgálandó ügyeleti költség-standard létrehozását javasolja. Elsőként a gyógyszertári ügyelet forrás és munkaerőigényét kellene kikalkulálni, a gyógyszerész óradíjával és a patika rezsiköltségével számolva. Ha ez elkezd működni, és a jelenlegi tb-elszámolási rendszerben, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bekötött pénztárgépeknek köszönhetően pontosan követhető, mikor milyen forgalmat bonyolít le ügyeleti időben az adott gyógyszertár. Ahol a betegforgalomból eredő bevétel fedezi a költségeket, ott nem szükséges állami hozzájárulás, ott üzletileg megéri fenntartani az ügyeletet. A központi dotációra jellemzően a kistelepüléseken lehet szükség, ahol nem lehet csak a tulajdonosra hárítani a közfeladat ellátásának költségeit. Mikola Bálint azt hangsúlyozza, ha a törvény, vagy a szaktárca rendelete előírja a sürgősségi gyógyszertári ellátási kötelezettséget, annak fenntartásából is ki kell vennie a részét. A MOSZ számításai szerint egyébként szűk egymilliárd forintból lehetne finanszírozni a rendszert.

A HGYSZ két különböző javaslatot dolgozott ki a helyzet orvoslására – területi alapon meghatározott ügyeleti rendszer, és ügyeleti körzetek kialakítása – ezeket elküldte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI), az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI), valamint a települési önkormányzatoknak.

Széles szakmai és szakértői környezetben tekintette át és vitatta meg a gyógyszertárak ügyeleti szolgálatának helyzetét a MOSZ március elején, Siófokon megrendezett konferenciáján. Az eseményen a közgyűlés határozatban kötelezte elnökségét arra, hogy az EMMI és az OGYÉI felé egyaránt kezdeményezze a kérdés felülvizsgálatát, egyúttal kezdeményezve egy biztonságos, korszerű és nem utolsósorban gazdaságos modell kialakítását.

Ennek megfelelően egyeztetett az ügyeleti kérdésekről a MOSZ, az ágazatért felelős helyettes államtitkár, Beneda Attila, valamint az OGYÉI frissen kinevezett főigazgatója, Pozsgay Csilla is részt vett a szervezet konferenciáján. Mikola Bálint szerint most a szakállamtitkárság részéről is érezni a szándékot arra, hogy rendezzék a két évtizede odázott kérdést, különösen szerencsésnek tartja, hogy az országos tisztifőgyógyszerészi pozíció az ÁNTSZ-től az új gyógyszerészeti hatósághoz került, így hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a szakmai szempontok is a kizárólag jogalkalmazói hozzáállás mellett. Így kialakulhat egy jogilag koherens, biztonságos, ésszerű sürgősségi gyógyszerellátási rend, ami mind a lakosság, mind pedig a gyógyszerészkar megelégedésére szolgálna.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-04-21


Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

A pácienseknek csupán nyolcada tudott arról, hogy az összes gyógyszeres kezelésének áttekintő ellenőrzésére is kérheti a gyógyszerészét. Összesen hatan jelölték meg ismert tényként, hogy a vérnyomásuk ellenőrzésére is van lehetőség.

Tovább


A gyógyszerészi gondozás hatása kisebbséghez tartozó betegekre

A szemlézett szakirodalmi áttekintés szerint a gyógyszerészi gondozás egyértelműen pozitív hatással van a a faji/etnikai kisebbségi hovatartozású páciensekre. Azonban a kisebbségeket sújtó egészségügyi egyenlőtlenségek leküzdéséhez további felmérésekre van szükség,

Tovább


Gyógyszerészek által irányított magasvérnyomás-menedzsment az elsődleges ellátásban

A magasvérnyomás-betegség diagnózisának felállításhoz többszöri mérés szükséges, azonban ezek a mérések már önmagukban kezelésként, beavatkozásként hatnak!

Tovább


A gyógyszerészi gondozás oktatása Kuvaitban

Az idősebb generációkkal ellentétben, akiket még a gyógyszerész klasszikus szerepkörére (gyógyszerek elkészítése és átadása) készítettek fel, a fiatalabbak már a tanulmányaik során elsajátíthatják azokat az ismereteket, képességeket és attitűdöket, amelyek a pácienssel való kiterjedt körű kommunikációhoz és a terápia hosszú távú felügyeletéhez szükségesek.

Tovább


Patikai ügyelet: káosz helyett rend jöhet?