TARTALOM

 VISSZA

 


Onkológiai kongresszus – az ápolásról is


Onkológiai kongresszus – az ápolásról is

| |
 

A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság 2014. november 13–15-én tartotta idei kongresszusát. A hazai és külföldi szakemberek mintegy 150 előadásban számoltak be a már bevezetett és a még vizsgálati stádiumban lévő gyógyszerekkel szerzett tapasztalatokról.

A rák a tudomány fejlődésének köszönhetően ma már nem egyenlő a halálos ítélettel, korszerű diagnosztikai, műtéti, gyógyszeres és szupportív kezelések állnak rendelkezésünkre a teljes gyógyulás, vagy ha az nem lehetséges, akkor a beteg életének meghosszabbítása és az életminőség minél teljesebb megőrzése érdekében.

A sikeres kezelés összehangolt csapatmunkát igényel, ezt tükrözi a konferencia programja is, ahol külön szekciót biztosítottak a szakápolókat foglalkoztató kérdéseknek. Kiemelkedő az ápolók szerepe a kezelések pontos betartásában, az esetleges nemkívánatos események észlelésében és leküzdésében. Az ápoló segíthet a betegnek a kezeléssel és betegséggel összefüggő kisebb, de az életet megkeserítő panaszok enyhítésében. Ehhez kaphattak segítséget a szekció résztvevői. A daganatos betegek ápolása hosszú távon nehéz, embert próbáló feladat. Az ápolók pszichés terheinek csökkentéséről, a kiégés megelőzéséről, az empátia fenntartásának lehetőségeiről is hallgathattak előadásokat az érdeklődők.

Nem csak a konferencia miatt érdekesek azonban az ápolási szakembereknek a daganatok. A közmondásban szereplő suszter rossz cipője sajnos az egészségügyben is érvényesül. Bár az itt dolgozók az átlagembernél gyakrabban és élesebben szembesülnek a daganatok súlyosságával, kezelésének nehézségeivel, mégis, az egészségügyi dolgozók, mintha védettnek éreznék magukat, ritkábban vesznek a szűrővizsgálatokon.

Magyarázatként sokszor az időhiányra leterheltségre hivatkoznak. Szóba jön az is, hogy jobban látják, mekkora terhet jelentenek az egyes vizsgálatok, és félnek vállalni a beavatkozást. A hibásan értelmezett szemérem is visszatarthatja a dolgozót a szűrővizsgálattól, hiszen az orvos, az asszisztens ismerős, ő előtte kellene megmutatkozni úgy, ahogy ismerős előtt nem szeretnénk, például kolonoszkópia, nőgyógyászati szűrés vagy mammográfia során. Meg talán abban is bízunk, hogy ezek a betegségek mindig valaki mást érnek utol, ez velünk nem történhet.

A daganat azonban sajnos nem válogat, éppúgy megbetegszik az egészségügyi dolgozó, mint a más helyen tevékenykedő ember. És éppúgy jelentkezhet kultúránkban szégyellni való, mint vállalható helyen. A ráknak nem szalonképesebb szerv az epehólyag, mint a végbél, holott társaságban ez utóbbiról nem beszélünk, az epepanaszok viszont akár családi vacsora közben is említhetők.

Küzdjük le az ellenérzéseinket és menjünk el a szűrővizsgálatokra önmagunk és szeretteink érdekében. Példát mutathatunk ezzel a betegeknek és a társadalomnak egyaránt. A vastagbélrákban szenvedő betegek szervezetének elnöke fogalmazott úgy, hogy „ha a vastagbélrák tabu, akkor abba belehalunk”. Az egészségügyi dolgozók sokat tehetnek azért, hogy ez ne így legyen.

Fogadjuk meg az új évre, hogy elmegyünk a szűrővizsgálatokra, és szeretteinket is rábírjuk a részvételre!


dr. Lipták Judit
eLitMed.hu
2014. november 25.


Kulcsszavak

rák, carcioma, gyógyítás, onkológia, kongresszus

Kapcsolódó anyagok

ESH-kongresszus, 2018 Néhány, veseelégtelenséggel összefüggő aktuális téma rövid bemutatása a 2018. évi ESH-kongresszusról

A tüdőrák immunterápiája az újabb eredmények tükrében

Malignus daganatos megbetegedések okozta neurológiai kórképek

Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Vegyenek-e részt a klinikai munkában az intézeti gyógyszertárak vezetői?

Számos érv szól amellett, hogy a jó gyógyszertári vezető továbbra is részt vesz a gyógyító munkában, de ugyanígy érvelhetünk amellett is, hogy csak az válik jó menedzserré, aki erejét, idejét kizárólag a vezetői feladatoknak szenteli.

Tovább


Az expediálás során bekövetkező hibák megelőzése

Az expediálás során bekövetkező leggyakoribb, következménnyel járó hiba a nem megfelelő gyógyszer, illetve a nem megfelelő erősségű vagy formájú gyógyszer kiadása. Egyesült államokbeli felmérés szerint a patikákban 250 receptből átlagosan 4 kerül tévésen kiadásra (1,6%), míg egy hollandiai felmérés szerint a hibás diszpenzációk 41%-a esetében nem megfelelő gyógyszer kiadása volt a hiba. A hibák egyharmada következik be hasonló gyógyszernevek miatt, és majdnem a hibák fele esetében nem megfelelő erősségű gyógyszer kerül kiadásra.

Tovább


A gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességeinek fejlesztése szerepjátékkal és aktív tanulással

Összefoglalóan elmondható: szerepjátékkal hatékonyan fejleszthetők a gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességei, akik így a betegekkel való törődésben és a többi egészségügyi szakemberrel való csapatmunkában is eredményesebben tudnak részt venni. Érdemes volna a szerepjátékkal kiegészített kommunikációs képzést valamennyi orvostudományi egyetem tanrendjébe beilleszteni.

Tovább


Kutatási trendek a gyógyszerészi kommunikációban

A gyógyszerészi kommunikációval foglalkozó kutatások főbb irányvonalait bemutató különszámot jelentetett meg a Pharmacy című, szabad hozzáférésű, negyedéves folyóirat. A lap szerkesztőségi közleményében Sofia Kälvemark Sporrong és Susanne Kaae foglalták össze a különszámban bemutatott legérdekesebb trendeket (Trends in Pharmacy Practice Communication Research).

Tovább


Onkológiai kongresszus – az ápolásról is