hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mit tudnak a betegek a gyógyszereikről?


Mit tudnak a betegek a gyógyszereikről?

| |
 

A gyógyszeres kezelés egyik nem elhanyagolható alappillére a megfelelő tájékoztatás a gyógyszerszedéssel és az esetlegesen fellépő mellékhatásokkal kapcsolatban. A betegek kellő informáltsága és háttértudása nemcsak az együttműködést segíti elő, de a hosszútávú terápiás hatékonyságra is kedvezően hat. A mindennapi klinikai gyakorlatban azonban nem kap elég hangsúlyt a gyógyszeres kezeléssel kapcsolatos felvilágosítás, aminek egyszerre kell kiterjednie a páciens már megszerzett ismereteinek feltérképezésére és az új információk átadására.

A betegek tájékozottságát és a gyógyszerész tanácsadásával való elégedettségét mérte fel egy újonnan publikált szlovén, keresztmetszeti vizsgálat. 2013. novemberében és decemberében húsz, véletlenszerűen kiválasztott szlovén gyógyszertárban, összesen 400 vásárlót kérdeztek meg az aktuálisan alkalmazott gyógyszeres kezelésről és a felírt gyógyszerekről kapott felvilágosításról. A válaszadókat végzős gyógyszerész-hallgatók kérdezték ki a betegek által rendszeresen szedett gyógyszerek alkalmazásával és a várható komplikációkkal kapcsolatban. A gyógyszerszedésre vonatkozó tájékozottságot tíz kifejtendő kérdést tartalmazó kérdőív segítségével mérték fel. Amennyiben a beteg egyszerre több gyógyszert is szedett, a kérdések megválaszolásához véletlenszerűen választottak ki egy szert. A válaszadáskor a résztvevők használhatták a gyógyszertári tájékoztató füzeteket is, azonban ha segédanyagok használatára volt szükség, azt az interjúztatók feljegyezték. A kérdőív első nyolc pontja a gyógyszerszedés céljával, az adagolás módjával, a dozirozásával, a terápia hosszával és a kezelés hatékonyságával kapcsolatos kérdéseket tartalmazott, míg két kérdés vonatkozott a várható mellékhatásokra. A kérdőív végén a gyógyszertári tanácsadásra vonatkozó, három eldöntendő kérdésre válaszoltak a résztvevők. A kérdőívek összesítése során háromféle pontrendszer alapján értékelték a válaszokat: az első pont a páciens tájékozottságát, a második pont a felvilágosításával való elégedettséget, míg a harmadik a gyógyszerész által nyújtott tájékoztatás eredményességét mérte fel.

A vizsgálat eredménye alapján a betegek többsége kellőképpen tájékozott volt a gyógyszerszedés céljával (93%), az előírt dózissal (99%), az adagolás módjával (96%) és idejével (97%) kapcsolatban. A terápia hosszára (78%) és hatékonyságára (86%) irányuló kérdések esetében szintén viszonylag magas volt a helyesen válaszolók aránya. A legtöbb hibát (42%) a betegek az étkezéssel kapcsolatos kérdésekben vétették, sokan bizonytalanok voltak abban, hogy éhgyomorra, étkezés után vagy közben kell-e szedni a felírt gyógyszert. A vizsgálat eredményei alapján a betegek igen keveset tudtak a várható mellékhatások kialakulásáról. A válaszadók 20%-a (79 fő) volt tisztában az esetleges mellékhatásokkal, és csak tíz válaszadó tudta, hogyan csökkentse ezek felléptének esélyét.

A tájékozottságot mérő pontszám összefüggést mutatott a gyógyszerész vagy kezelőorvos által történt tájékoztatással (β=0,259), a beteg életkorával (β=-0,149) és iskolázottsággal (β=0,100), valamint a gyógyszerszedés módjával (β=-0,104). Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a tájokoztatásnál különös figyelmet kell szentelni az idős korú, alacsonyabb iskolázottságú betegekre és azokra, akiknek ismételten írják fel az alkalmazandó gyógyszereket.

A gyógyszerészek az esetek többségében felvilágosítást adtak a gyógyszerszedés okáról (72%), a gyógyszer dózisáról (89%), a gyógyszerszedés napi rendszerességéről (89%) és kezelés időtartamáról (77%), azonban a betegek csupán 17%-át informálták a várható mellékhatásokról. A válaszadók a gyógyszerészek tevékenységét 1-5-ig terjedő skálán értékelhették, az átlagos pontszám 5,3±2,7 volt.

A vizsgálat eredményei alapján a betegek kellően tájékozottak voltak a gyógyszerszedés módját illetően, azonban a mellékhatásokkal kapcsolatban nem kaptak elég információt. Ennek hátterében az állhat, hogy a tájékoztatást végző gyógyszerész vagy a kezelőorvos nem akarta megrémiszteni a betegeket a mellékhatások részletezésével. A témában végzett kutatások pedig pont az ellenkezőjét bizonyították: a megfelelő háttértudás segít a súlyos nemkívánatos események időben történő felismerésében, és kedvezően befolyásolja a betegek együttműködését.

Eredeti közlemény: Contribution of Slovenian community pharmacist counseling to patients’ knowledge about their prescription medicines: a cross-sectional studyCroat Med J. 2015;56:41-9. doi: 10.3325/cmj.2015.56.41
Összefoglalta: dr. Csontos Ágnes Anna
eLitMed.hu


Kulcsszavak

beteggondozás, gyógyszerész, betegedukáció, gyógyszer, compliance

Kapcsolódó anyagok

A jelenlegi ajánlások szerinti antihipertenzív terápia hatása a depresszióra és egyéb pszichometriai paraméterekre: előzetes eredmények

Az OGYÉI állásfoglalása a daganatellenes gyógyszerek hasonlóságáról, azonosságáról

Az insomniák kezelésének helye az alvásmedicinában: gyógyszeres és nem gyógyszeres eljárások

A hypertoniabetegség ellátásának jelene és jövője Magyarországon – Struktúra, kommunikáció, hatékony ellátás és beteg-együttműködés a hipertonológiai ellátásban

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Keresztmetszeti vizsgálat az e-recept finnországi bevezetése kapcsán

Finnországban 2012-ben vezették be az e-receptet, aminek használata a közegészségügyi ellátásban 2013, míg a magánellátásban 2015 óta kötelező. Jelen felmérés 2015-ben készült, ebben az évben a Finnországban diszpenzált 56 millió recept több mint 90%-a e-recept volt.

Tovább


A fenntartó asztma-kezeléssel kapcsolatos adherencia: 6 hónapos prevalencia az USA egy közforgalmú patikaláncának adatai alapján

A gyógyszerszedéssel kapcsolatos rossz adherencia a 21. században világszerte az egyik legfontosabb és legdrágább egészségügyi probléma. Alapvetően fontos az asztma-medikációval kapcsolatos adherencia javítása is, aminek része kell legyen a gyógyszertár-centrikus intervenció kialakítása is, mivel egyéb vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy minél több időt töltenek el az egészségügyben dolgozók a betegekkel, ezen belül minél többet foglalkoznak az adherenciával kapcsolatos kérdésekkel, annál jobb lesz a betegek terápia-követése.

Tovább


Gyógyszerész-orvos kollaboratív modellben végzett hypertonia-menedzsment értékelése

Napjainkban a körzeti orvosi praxisok munkaerőhiánnyal küzdenek, és egyre fontosabbá válik egy új gondozási modell kialakítása: a nem-orvos szolgáltatók, többek között a gyógyszerészek bevonása és integrált betegellátó csapatok kialakítása.

Tovább


A közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek által végzett rövid intervenció hatékonysága problémás alkoholfogyasztók esetében

A szemlézett közlemény szerint az alkoholfogyasztás világszerte évente 3,3 millió halálesetet okoz, ami az elhalálozások 5,9%-a. Az Egyesült Királyságban a gyógyszerészek és a patikai személyzet a nővérek és az orvosok után a harmadik legnagyobb számú egészségügyi szakma, és az elmúlt években Angliában a közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek egyre nagyobb feladatot kapnak a közegészségügy fejlesztésében. Mára a legtöbb patikában van privát beszélgetést lehetővé tevő konzultációs szoba is.

Tovább


Mit tudnak a betegek a gyógyszereikről?