TARTALOM

 VISSZA

 


Mit tudnak a betegek a gyógyszereikről?


Mit tudnak a betegek a gyógyszereikről?

| |
 

A gyógyszeres kezelés egyik nem elhanyagolható alappillére a megfelelő tájékoztatás a gyógyszerszedéssel és az esetlegesen fellépő mellékhatásokkal kapcsolatban. A betegek kellő informáltsága és háttértudása nemcsak az együttműködést segíti elő, de a hosszútávú terápiás hatékonyságra is kedvezően hat. A mindennapi klinikai gyakorlatban azonban nem kap elég hangsúlyt a gyógyszeres kezeléssel kapcsolatos felvilágosítás, aminek egyszerre kell kiterjednie a páciens már megszerzett ismereteinek feltérképezésére és az új információk átadására.

A betegek tájékozottságát és a gyógyszerész tanácsadásával való elégedettségét mérte fel egy újonnan publikált szlovén, keresztmetszeti vizsgálat. 2013. novemberében és decemberében húsz, véletlenszerűen kiválasztott szlovén gyógyszertárban, összesen 400 vásárlót kérdeztek meg az aktuálisan alkalmazott gyógyszeres kezelésről és a felírt gyógyszerekről kapott felvilágosításról. A válaszadókat végzős gyógyszerész-hallgatók kérdezték ki a betegek által rendszeresen szedett gyógyszerek alkalmazásával és a várható komplikációkkal kapcsolatban. A gyógyszerszedésre vonatkozó tájékozottságot tíz kifejtendő kérdést tartalmazó kérdőív segítségével mérték fel. Amennyiben a beteg egyszerre több gyógyszert is szedett, a kérdések megválaszolásához véletlenszerűen választottak ki egy szert. A válaszadáskor a résztvevők használhatták a gyógyszertári tájékoztató füzeteket is, azonban ha segédanyagok használatára volt szükség, azt az interjúztatók feljegyezték. A kérdőív első nyolc pontja a gyógyszerszedés céljával, az adagolás módjával, a dozirozásával, a terápia hosszával és a kezelés hatékonyságával kapcsolatos kérdéseket tartalmazott, míg két kérdés vonatkozott a várható mellékhatásokra. A kérdőív végén a gyógyszertári tanácsadásra vonatkozó, három eldöntendő kérdésre válaszoltak a résztvevők. A kérdőívek összesítése során háromféle pontrendszer alapján értékelték a válaszokat: az első pont a páciens tájékozottságát, a második pont a felvilágosításával való elégedettséget, míg a harmadik a gyógyszerész által nyújtott tájékoztatás eredményességét mérte fel.

A vizsgálat eredménye alapján a betegek többsége kellőképpen tájékozott volt a gyógyszerszedés céljával (93%), az előírt dózissal (99%), az adagolás módjával (96%) és idejével (97%) kapcsolatban. A terápia hosszára (78%) és hatékonyságára (86%) irányuló kérdések esetében szintén viszonylag magas volt a helyesen válaszolók aránya. A legtöbb hibát (42%) a betegek az étkezéssel kapcsolatos kérdésekben vétették, sokan bizonytalanok voltak abban, hogy éhgyomorra, étkezés után vagy közben kell-e szedni a felírt gyógyszert. A vizsgálat eredményei alapján a betegek igen keveset tudtak a várható mellékhatások kialakulásáról. A válaszadók 20%-a (79 fő) volt tisztában az esetleges mellékhatásokkal, és csak tíz válaszadó tudta, hogyan csökkentse ezek felléptének esélyét.

A tájékozottságot mérő pontszám összefüggést mutatott a gyógyszerész vagy kezelőorvos által történt tájékoztatással (β=0,259), a beteg életkorával (β=-0,149) és iskolázottsággal (β=0,100), valamint a gyógyszerszedés módjával (β=-0,104). Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a tájokoztatásnál különös figyelmet kell szentelni az idős korú, alacsonyabb iskolázottságú betegekre és azokra, akiknek ismételten írják fel az alkalmazandó gyógyszereket.

A gyógyszerészek az esetek többségében felvilágosítást adtak a gyógyszerszedés okáról (72%), a gyógyszer dózisáról (89%), a gyógyszerszedés napi rendszerességéről (89%) és kezelés időtartamáról (77%), azonban a betegek csupán 17%-át informálták a várható mellékhatásokról. A válaszadók a gyógyszerészek tevékenységét 1-5-ig terjedő skálán értékelhették, az átlagos pontszám 5,3±2,7 volt.

A vizsgálat eredményei alapján a betegek kellően tájékozottak voltak a gyógyszerszedés módját illetően, azonban a mellékhatásokkal kapcsolatban nem kaptak elég információt. Ennek hátterében az állhat, hogy a tájékoztatást végző gyógyszerész vagy a kezelőorvos nem akarta megrémiszteni a betegeket a mellékhatások részletezésével. A témában végzett kutatások pedig pont az ellenkezőjét bizonyították: a megfelelő háttértudás segít a súlyos nemkívánatos események időben történő felismerésében, és kedvezően befolyásolja a betegek együttműködését.

Eredeti közlemény: Contribution of Slovenian community pharmacist counseling to patients’ knowledge about their prescription medicines: a cross-sectional studyCroat Med J. 2015;56:41-9. doi: 10.3325/cmj.2015.56.41
Összefoglalta: dr. Csontos Ágnes Anna
eLitMed.hu


Kulcsszavak

beteggondozás, gyógyszerész, betegedukáció, gyógyszer, compliance

Kapcsolódó anyagok

Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára

Speciális ellátóhelyekre van szükség

Akár egy éven belül hatékonyabbá lehetne tenni a gyógyszerkasszát

Vegyenek-e részt a klinikai munkában az intézeti gyógyszertárak vezetői?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára

Az egyetem 5 év elteltével értékelte a CRM-tréninget, megállapították, hogy az könnyen beilleszthető a gyógyszerészképzésbe. Megkérdezték a résztvevőket is, hogy mit gondolnak, mennyire hasznos ez a képzési forma. Valamennyi gyógyszerészhallgató igen jónak, illetve kiválónak minősítette a szimulációs tanulás hatékonyságát.

Tovább


Vegyenek-e részt a klinikai munkában az intézeti gyógyszertárak vezetői?

Számos érv szól amellett, hogy a jó gyógyszertári vezető továbbra is részt vesz a gyógyító munkában, de ugyanígy érvelhetünk amellett is, hogy csak az válik jó menedzserré, aki erejét, idejét kizárólag a vezetői feladatoknak szenteli.

Tovább


Az expediálás során bekövetkező hibák megelőzése

Az expediálás során bekövetkező leggyakoribb, következménnyel járó hiba a nem megfelelő gyógyszer, illetve a nem megfelelő erősségű vagy formájú gyógyszer kiadása. Egyesült államokbeli felmérés szerint a patikákban 250 receptből átlagosan 4 kerül tévésen kiadásra (1,6%), míg egy hollandiai felmérés szerint a hibás diszpenzációk 41%-a esetében nem megfelelő gyógyszer kiadása volt a hiba. A hibák egyharmada következik be hasonló gyógyszernevek miatt, és majdnem a hibák fele esetében nem megfelelő erősségű gyógyszer kerül kiadásra.

Tovább


A gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességeinek fejlesztése szerepjátékkal és aktív tanulással

Összefoglalóan elmondható: szerepjátékkal hatékonyan fejleszthetők a gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességei, akik így a betegekkel való törődésben és a többi egészségügyi szakemberrel való csapatmunkában is eredményesebben tudnak részt venni. Érdemes volna a szerepjátékkal kiegészített kommunikációs képzést valamennyi orvostudományi egyetem tanrendjébe beilleszteni.

Tovább


Mit tudnak a betegek a gyógyszereikről?