| |

forrás: OGYÉI

Egyenetlen elosztás és szakmai heterogenitás jellemezte a 4040 hazai gyógyszertár szakmai felügyeletét, amíg a feladat az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz tartozott, és amelyet márciusban vett át az OGYÉI – számolt be az intézet főigazgatója, Pozsgay Csilla a Tisztifőgyógyszerészeti Főosztály átvilágításának eredményeiről. Így júliustól új struktúrában és új elvek mentén működik tisztigyógyszerészeti rendszer, immár a hatóság ellenőrzi a kiskereskedelmi egységeket is a gyártás és a nagykereskedelem mellett. Míg az OTH megyei, addig az OGYÉI régiós szinten szervezi a tisztigyógyszerészek munkáját, így egyenletessé válik a kontrollált egységek száma. A régi struktúrában ugyanis volt olyan kolléga, akihez mindössze 84 elárusítóhely tartozott, ugyanakkor például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 282 egységet kellett ellenőrizni. Korrigálták az eszközhiányokat is, az öt régiós irodához a hatékony munkavégzés érdekében egy-egy autót is biztosítottak. Mivel a kormányzat egyelőre nem támogatja a gépkocsi beszerzéseket, így ezeket bérlik. Az átalakítás a tisztigyógyszerészeti szakma régi megbecsültségének helyreállítását is célozza – mondta a főigazgató.

A korábban esetleges munkavégzést konkrét ellenőrzési terv bevezetésével egységesítenék – számolt be az Ellenőrzési és Technológiai Főigazgatóság munkájáról Reiter József, az OGYÉI főigazgató helyettese, aki bemutatta az új országos tisztifőgyógyszerészt, dr. Horváth-Hutás Tamást, aki egyben az Észak-Dunántúli Régió vezetője is. A régiókba 630-1100 közforgalmú patika, kézi- és kórházi gyógyszertár, illetve recept nélküli szereket árusító forgalmazó tartozik, egy-egy tisztigyógyszerésznek mintegy 160 egységet kell felügyelnie és ellenőriznie, évente legalább egyszer. Ezzel változhatna az a gyakorlat, amelyről korábban PharmaPraxis rovatunkban is beszámoltunk, miszerint van olyan gyógyszertár, ahová az elmúlt három évben nem jutott el a területileg illetékes tisztigyógyszerész, így sem az ellenőrzés, sem a szakmai felügyelet nem volt biztosított. Együttműködő felügyeletként nem a büntetések kiszabása, hanem a szabályok betartásának ösztönzése a hatóság célja – hangsúlyozta Reiter József, ám hozzátette azt is, ahol kirívó szabálytalanságokkal találkoznak, vagy többszöri felszólítás után sem korrigálják a hiányosságokat, ott lehetnek szankciók, a pénzbírság felső határa 500 millió forint.

Az ellenőrzési tervet és az ellenőrizendő tételek listáját az OGYÉI a Magyar Gyógyszerészi Kamarával (MGYK) közösen állítja össze. Mint arról Hankó Zoltán, a kamara elnöke beszámolt, az MGYK minőségügyi kézikönyvét, valamint az ellenőrzési listát egy munkabizottság fésüli össze, amelybe a hatóság és a köztestület is delegált tagokat. A csekklista augusztus végére készülhet el. Az elmúlt években sikerült rendezni a törvényi kereteket, most a rendeleti szabályozás átalakításán van a sor. Ennek érdekében a MGYK és az OGYÉI közös előterjesztéssel él a döntéshozó felé, még az őszi jogszabály alkotási időszakot megelőzően – mondta a köztestület elnöke. Úgy vélte, a két szervezet kooperációja lehetővé eszi, hogy a jövőben mind kevesebb fölösleges kötelezettség terhelje a patikusokat. A kamara már régóta szorgalmazza a funkcionalitáson alapuló ügyvitel kialakítását, a felszerelésekkel és berendezésekkel kapcsolatban pedig a gyakorlati funkciókat szem előtt tartó, rugalmasabb szabályozást.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-07-07

Kulcsszavak

tisztifőgyógyszerész, OGYÉI, MGYK, gyógyszertár

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

Az elsődlegesen a betegeket gondozó gyógyszerészek képzése érdekében egy olyan keretrendszert érdemes használni, ami magába foglalja a praxis filozófiáját, a gyógyszerészi gondozás folyamatait és a praxis menedzsment rendszereket egyaránt.

Finnországban 2012-ben vezették be az e-receptet, aminek használata a közegészségügyi ellátásban 2013, míg a magánellátásban 2015 óta kötelező. Jelen felmérés 2015-ben készült, ebben az évben a Finnországban diszpenzált 56 millió recept több mint 90%-a e-recept volt.

A gyógyszerszedéssel kapcsolatos rossz adherencia a 21. században világszerte az egyik legfontosabb és legdrágább egészségügyi probléma. Alapvetően fontos az asztma-medikációval kapcsolatos adherencia javítása is, aminek része kell legyen a gyógyszertár-centrikus intervenció kialakítása is, mivel egyéb vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy minél több időt töltenek el az egészségügyben dolgozók a betegekkel, ezen belül minél többet foglalkoznak az adherenciával kapcsolatos kérdésekkel, annál jobb lesz a betegek terápia-követése.

Napjainkban a körzeti orvosi praxisok munkaerőhiánnyal küzdenek, és egyre fontosabbá válik egy új gondozási modell kialakítása: a nem-orvos szolgáltatók, többek között a gyógyszerészek bevonása és integrált betegellátó csapatok kialakítása.