TARTALOM

 VISSZA

 


Közösségi gyógyszerészek és a mellékhatás-bejelentés – Felvetések West Midlands-ből


Közösségi gyógyszerészek és a mellékhatás-bejelentés – Felvetések West Midlands-ből

| |
 

Az adverz gyógyszerreakciók (Adverse Drug Reaction, ADR) alapvető közegészségügyi problémát jelentenek, hosszabb kórházi tartózkodást eredményeznek, és növelik a betegellátás költségeit. A kórházi felvételek 3-5%-át okozza ADR.

Az adverz gyógyszerreakciók spontán és azonnali jelentése a farmakovigilancia kiemelt eleme, és alapvető információkat szolgáltat a gyógyszerek biztonságossága érdekében végzett vizsgálatokhoz. Mivel direkt kapcsolatban vannak a betegekkel, a közösségi gyógyszerészeknek különösen jó lehetőségeik vannak arra, hogy azonosítsák és jelentsék az ADR-eket. Ennek ellenére a közösségi gyógyszerészek kevesebb ADR-t jelentenek, mint kórházi kollégáik, amit azzal szoktak indokolni, hogy a kórházi gyógyszerészek klinikai háttere, hozzáférésük az orvosi feljegyzésekhez és gyakori interakciójuk az orvosokkal lehetővé teszi, hogy több tudásuk legyen az adverz gyógyszerreakciókról és azok jelentési rendszeréről. Mindazonáltal, a közösségi gyógyszerészek azok az egészségügyi szereplők, akik a leghatékonyabban végezhetnék a feltételezett ADR-ek korai azonosítását.


A szemlézett keresztmetszeti vizsgálat ezért azt a célt tűzte ki, hogy az Egyesült Királyság egyik régiójában (West Midlands) a közösségi gyógyszerészekhez eljuttatott anonim kérdőívek segítségével kiderítse, mi akadályozza őket az ADR-ek felismerésében és jelentésében, továbbá hogyan lehetne segíteni őket ebben.

A vizsgálati időszakban (2012 április – 2012 szeptember) 138 közösségi gyógyszerész töltötte ki a kérdőívet (medián életkor: 31 év, 56% nő, 41% rendelkezett 1-5 éves szakmai tapasztalattal). A válaszadók 45%-a jelentett ADR-t a megelőző 3 hónapban. A legnagyobb valószínűséggel a fekete háromszöges figyelmeztető jelzéssel ellátott és a növényi gyógyszerekkel kapcsolatos ADR-eket jelentették. Néhány példa a jelentett ADR-ek közül: feltételezhetően gabapentin-szedés miatt kialakuló nyelvduzzanat, rivaroxaban szedés mellett jelentkező súlyos görcsök, simvastatin szedés mellett jelentkező súlyos izomfájdalom, finasteridkezelés kapcsán jelentkező légszomj, ramipril szedés melletti eszméletvesztés, dipyrimadolkezeléssel együtt járó viszketés, súlyos allergia tiotropiumkezelés mellett, súlyos urticaria metforminszedés mellett, bőrfoltok megjelenése amlodipinkezelés mellett. Egy feltételezhetően orbáncfű által kiváltott ADR a beteg hospitalizációját eredményezte.

A gyógyszerészek 95%-a számolt be arról, hogy ismeri a papír alapú ADR-jelentő rendszert, és 62%-uk ismerte az online jelentő rendszert. 72,5%-uk érezte úgy, hogy tudja: hogyan kell az ADR-eket jelenteni, és 62%-uk érezte úgy, hogy tudja: mely ADR-t kell jelenteni; 87%-uk mondta, hogy jelentené a gyaníthatóan OTC-szer szedése kapcsán jelentkező ADR-t, és 82%-uk jelentené a gyaníthatóan növényi gyógyszerekkel kapcsolatos ADR-t.

Az 51 éves és annál idősebb gyógyszerészek nagyobb valószínűséggel jelentettek ADR-t, mint a fiatalabbak, továbbá a nagyobb szakmai tapasztalat is nagyobb ADR-jelentési hajlandóságot eredményezett. A gyógyszerészek szerint a következő akadályok álltak leginkább az ADR-ek bejelentésének útjában: időhiány (46%-uknál), az a vélekedésük, hogy a felismert ADR nem volt súlyos (65%-uknál) és az a vélekedésük, hogy a felismert ADR jól ismert, ezért nem érdemes jelenteni (37%-uknál). Az ADR-jelentést ebből következően nagyban befolyásolná, ha a gyógyszerészek tudása és magabiztossága nőne azzal kapcsolatban, hogy mit és hogyan kell jelenteni.

A gyógyszerészek két olyan tényezőt azonosítottak, ami segítené őket az ADR-ek jelentésében: 63%-uk szerint fontos volna képezni őket, hogy mit kell jelenteni, és 62%-uk írta, hogy az információs technológiához való hozzáférésüket javítani kéne.

Elemzésükben a szerzők kifejtik: Nagy Britanniában az egészségügyi dolgozók által jelentett ADR-ek mindössze 3-4%-a származik közösségi gyógyszerészektől, holott egy olyan közegben, amelyben a háziorvosi vizitek 2%-a ADR-ek miatt történik és a háziorvosi rendeléseket felkereső betegek 40%-a számol be arról, hogy tapasztalt már ADR-t, a gyógyszerészeknek nem lenne nehéz jelentendő adverz eseményt találni.

A szerzők következtetése szerint fontos és hatékony lenne a közösségi gyógyszerészek azzal kapcsolatos explicit oktatása, hogy miért fontos az ADR-jelentő rendszer működtetése, továbbá mit és hogyan kell jelenteni. A farmakovigilanciai képzés fejlesztése valamennyi szereplő feladata, és a jelenlegi gyenge jelentési hajlandóság csak akkor fog megváltozni, ha a spontán jelentési kultúra javítása érdekében proaktív szerepet vállalnak a gyógyszerész szakmai szervezetek és a gyógyszerészképző intézetek is.

Nem elég tehát a közösségi gyógyszerészek bátorítása, folyamatosan növelni kell tudásukat és tudatosságukat egyaránt, nyomatékosítják Cheema és munkatársai, és hozzáteszik: napjainkban kezdődik az a folyamat, hogy a közösségi gyógyszerészek hozzáférjenek a betegek elektronikus orvosi feljegyzéseihez, így több információhoz jussanak a feltételezhető adverz eseményt kiváltó szerekkel kapcsolatban, mindez pedig megkönnyíti számukra az ok-okozati viszonyok megállapítását.

dr. Kovács Bence

Eredeti közlemény:
Ejaz Cheema, Abdul Haseeb, Tahir M. Khan, Paul Sutcliffe, Donald R. Singer: Barriers to reporting of adverse drugs reactions: a cross sectional study among community pharmacists in United Kingdom
Pharm Pract (Granada). 2017 Jul-Sep; 15(3): 931.


Kulcsszavak

PharmaPraxis, farmakovigiliancia, gyógyszermelléhatás, mellékhatás-bejelentés

Kapcsolódó anyagok

A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Krízismenedzsment oktatás szimulációval gyógyszerészhallgatók számára

Vegyenek-e részt a klinikai munkában az intézeti gyógyszertárak vezetői?

Az expediálás során bekövetkező hibák megelőzése

Hogyan lehet kialakítani a gyógyszerészek betegekkel való kommunikációs képességeit?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Segíti-e az intézményekből történő átadás folyamatát vénás thromboembóliában szenvedő beteg esetében, ha szakgyógyszerész keresi fel otthonában konzultáció céljából?

A Journal of Patient Safety tanulmánya arra kereste a választ, hogy vénás thromboembólia kórházi vagy ambuláns ellátása után hazabocsátott betegek esetében javítja-e az átadás folyamatát, illetve növeli-e a betegek átadással kapcsolatos elégedettségét és antikoagulációval kapcsolatos tudását, adherenciáját, ha a hazabocsátást követően gyógyszerész látogatja meg őket otthonukban, valamint antikoagulációs szakértő általi telefonos tanácsadásban részesülnek.

Tovább


A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

A gyógyszerész részvételének mértéke meghatározhatja a hepatitis C vírus (HCV) elleni terápia sikerességét, ezért az amerikai szerzők összehasonlították, hogy melyik ellátási modellben gyógyulnak jobban az orális antivirális szerrel kezelt HCV-fertőzött betegek: vajon gyógyszerész által menedzselt vagy gyógyszerész által asszisztált ambulancián fejezi be több beteg a kezelést, mutat 12 héttel a kezelés befejezése után fenntartott virológiai választ (SVR-12), illetve vált ki többet a számára felírt direkt hatásmechanizmusú antivirális szerből (DAA)?

Tovább


A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

Számos egyetemen már el is kezdték a gyógyszerészi curriculum részévé tenni a pontos diagnózisalkotásra képessé tevő tréninget. A gyógyszerész ugyanis felismerheti, ha a betegnél új tünetek jelennek meg, vagy ha gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszermellékhatás miatti problémák jelentkeznek, illetve orvoskollégája diagnosztikus tévedésének felismerésére is képessé válhat. A diagnosztikus tévedések 10%-a a körzeti orvosi ellátás során történik.

Tovább


A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Egyik intézmény sem tudja elkerülni, hogy vezetője előbb-utóbb nyugdíjba menjen; a vezető pótlására az egyik leghatékonyabb módszer a formális utánpótlási terv kidolgozása, ami biztosítja az intézmény stabil működését az átmenet idején is, továbbá lehetővé teszi, hogy a vezető átadhassa tudását utódjának, és megkönnyíti a váltást a stáb többi tagja számára is.

Tovább