A következő négy-hat hónapban választ kell adni arra, az államosítás vagy a kiszervezés legyen az egészségügyben megszabott irány. Döntés egyelőre a klinikai vizsgálatok központosításáról született, a diagnosztikai rendszerekkel kapcsolatban még csak stratégiaalkotás folyik. Minderről dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár beszélt a Medical Tribune Stratégia és taktika az egészségiparban című konferenciáján, Budapesten. A pénteki rendezvény délutáni szekcióiban a szakemberek arra is választ kerestek, hol vannak még rejtett tartalékok az ágazatban. Bár létezik, a válság közepette nehéz volt megfelelni a hazai egészségügyi rendszer teljesítményértékelését előíró szabályozásnak – kezdte Szócska Miklós, majd hangsúlyozta: a magyar válságkezelés iránti kereslet elképesztő mértékben megnőtt világszerte, az olyan innovatív forrásteremtő megoldások, mint a népegészségügyi termékadó (NETA) bevezetését másutt is érdeklődéssel figyelték. Sikert könyvelhettünk el a beteg-együttműködés javításában is, igaz az inzulinrendelet körül zajlott némi taktikai vita, végül azonban csupán a diabéteszesek 15 százalékát érintette az átállítás, s ez rámutat, az új ösztönzők bevezetése eredményes lehet. Hatékonynak bizonyult, így továbbra is a palettán marad a központosított gyógyszerközbeszerzés, különösen a hiánytermékek tekintetében. A jelenlegi, „több kézen átfutó” gyógyszerpiaci modell leáldozóban van, elkerülhetetlen az új gazdasági sémák bevezetése, a jövőben a terápiákat megvásárló nemzetközi ügynökségre lenne szükség, amelynek köszönhetően javulna a terápiákhoz való hozzáférés. A betegút szervezés új irányai új típusú gyártói felelősség megjelenését eredményezik – mondta a szakpolitikus. Egyelőre még nem használjuk ki a mobileszközökben rejlő lehetőségeket a betegellátásban, ám az államtitkár szerint ezen a területen áttörés előtt állunk, s itt lehetőséget lát innovációs szövetségek megkötésére. Nagy potenciál rejlik nemzetközi szinten értékes egészségügyi adatvagyonunk kihasználásában, mind az ellátásszervezés mind pedig a tudomány területén. A diagnosztikai rendszerekkel kapcsolatban Szócska Miklós úgy fogalmazott: a stratégiaalkotás időszakában vannak, egyelőre el kell döntenünk, az orvos-diagnosztikai vizsgálatok egészségügyi termékek, vagy az egészségügyi szolgáltatás kategóriájába tartoznak-e? Míg regnálása kezdetén az államtitkár ezen a területen is tabudöntögetésről és az érdekeltségi háló figyelmen kívül hagyásáról beszélt, ma már óvatosabban fogalmazott. A diagnosztikai rendszernek nem lehet „nekirontani”, de egy kiérlelten megmunkált új modell alapján hozzá lehet nyúlni, hozzátette azt is, a jelenlegi architektúra egy négyszáz szerződéssel „összetákolt világ”. Mint mondta, az orvosi technika gyors központosítására volna szükség, de ez az iparág együttműködése nélkül nem valósulhat meg, és a technológiai központok koncentrálásának hatékonyan kell illeszkedniük a szervezett betegutakhoz is. A 2014-20 között igénybe vehető uniós támogatásokból „lepattanó források” lehetőséget adnak a diagnosztikai rendszerek fejlesztésére. A stratégiaalkotásnál egyértelmű fejlesztési irányok és egységes modellek mentén kell haladni, a következő négy-hat hónapban választ kell adni arra a kérdésre, a kiszervezés vagy az államosítás útján haladjunk-e tovább. Csak felügyel a GYEMSZI? Az ágazat bevételeinek növelésére a gyógyturizmus mellett a klinikai gyógyszervizsgálatokban látnak lehetőséget, így döntés született ezek központosításáról. Mint az államtitkár hangsúlyozta, helyi érdekeltségeket nem érintő beavatkozás történik, hogy minél több kolléga munkáját támogassák, és bővítsék a hozzáférést a kísérleti terápiákhoz. A már megkötött szerződéseket a változás nem érinti – nyugtatta meg a klinikai vizsgálatok központosítása miatt aggódó résztvevőket a délutáni szekcióban elhangzó előadásában Dorkó Adrián, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) projektvezetője, hozzátéve, hogy bár a megállapodásokat a GYEMSZI felügyeli majd, semmilyen módon nem kívánják akadályozni, nehezíteni a szerződések megkötését. Milyen hatástanulmányok készültek, s milyen bevételeket remél a GYEMSZI a klinikai vizsgálatoktól? – firtatta az egyik hallgató, mire Dorkó Adrián elmondta, az új vizsgálatok száma „többváltozós történet”, egyelőre december 7-ig várják intézményeiktől az adatokat a szponzorok számáról, a kérdéskört érintő javaslataikkal együtt. Emellett tárgyalásokat kezdeményeztek a gyógyszeripar szereplőivel is. Valódi rejtett tartalékok Fűnyíróelv szerinti költségcsökkentéssel igyekeznek növelni az ellátórendszer hatékonyságát a döntéshozók, holott az innovatív elemek, az új terápiák és technológiák protokollba illesztett befogadása hozhatna valódi hatékonyságnövelést. Minderről dr. Holchacker Péter, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója beszélt a konferencia orvostechnológiai szekciójában, hozzátéve azt is, minden egészségügyi technológiára elköltött forint után négy forint szabadul fel a rendszerben. Ezért az ETOSZ új stratégiai megközelítést javasol egy fenntartható technológiai fejlesztési ciklus elindításával, amelynek keretében a rendszerben fellelhető tartalékokat új technológiák befogadására fordítják. Ha a beruházások nem szigetszerűen, hanem kimunkált stratégia mentén történnek, önfenntartóvá tehető a technológiai fejlődés az egészségügyben vélekedett az igazgató. Az IMF gyógyszerfelhasználási kutatásának adatait és ajánlásait ismertette a konferencia gyógyszertechnikai szekciójában Szepesházi Zsolt, az IMS Health igazgatója. A nem megfelelő adherencia és antibiotikum felhasználás, a rossz időben alkalmazott gyógyszeres terápia, polipragmázia okozzák a legtöbb elkerülhető költséget a gyógyszerfelhasználásban. Megtakarítás ezek javításával érhető el, a kiemelt kockázatú csoportok feltérképezésével, szűrőprogramok indításával, kötelező jelentési rendszerekkel. Kiemelt szerepük van a hatékonyság javításában az orvosoknak és gyógyszerészeknek, a központi akaratra épülő programoknak. A nem gyógyszer jellegű költések csökkentése összességében kiemelkedő eredményt hozhatnak a gyógyszeres terápiák költségeinek lefaragásában, illetve az erre szánt források hatékony felhasználásában. Olcsóbb a gyógyszer mint a cukorka A vaklicit eredményeként a gyógyszerárak elérhetik a padlót, saját kutatására hivatkozva Szepesházi Zsolt elmondta, egyes életmentő orvosságok ma kevesebbe kerülnek, mint egy savanyúcukor. Félő, egy idő után a gyártónak nem éri meg előállítani a készítményt. Hasonlóképpen vélekedett Brázay André, a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesületének elnöke is, aki a K+F és iparpolitika szekció előadójaként azt mondta, nem jó irányba tartanak a folyamatok, mert egyre kevesebb szereplő van a gyógyszeriparban, a költségek emelkedése mellett az árak csökkennek. A generikus készítmények az össz-gyógyszerkiadás 18 százalékát teszik ki az Unió 27 tagállamában, hazánkban a forgalomban lévő szerek 54 százalékát ezek teszik ki. Az iparág a szabadalmak lejáratából él, a jövőben mind több készítmény kerül ebbe a kategóriába. Lehetőséget látnak a bővülésre speciális kezelési terápiák, a központi idegrendszerre ható szerek, onkológiai készítmények terén, különösen azért, mert az innovatív gyógyszerek és terápiák piacra kerülési ideje 3-7 évre nőtt, s ezt az időt még tetézi a törzskönyvezési procedúra. A különadók, a sávos befizetés, a patikafinanszírozás a generikus gyártókra róják a legnagyobb terheket, ahogyan az árcsökkenést is ők érezték meg leginkább. A vaklicit okozta erózió megállítására hat pontos javaslatcsomagot juttattak el a döntéshozókhoz, amelynek elfogadására van némi remény. Csodánkra járnak Csoda, hogy Magyarországnak sikerül fenntartania bármilyen egészségügyi rendszert ilyen mértékű megszorítások után – ismerte el a magyar egészségügyi vezetők munkáját az Európai Gyógyszeripari Vállalatok Szövetségének főigazgatója, dr. Richard Bergström. Mint mondta, az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javítása Európa szerte megkezdődött, figyelembe véve a várható demográfiai folyamatokat, és a krónikus betegségek prognosztizált túlsúlyát. Bár a gyógyszerköltségek az összes egészségügyi kiadásokhoz viszonyítva alacsonyak, és a szabadalmak lejártával folyamatosan csökkennek, a kedvezőtlennek mutatkozó tendenciák ellenére a gyógyszeripar nem hagyta el Európát, sőt, jelentős beruházások is történtek az elmúlt időszakban. Szintén résztvevője volt a konferenciának Prof. Dr. h. c. Ludwig Georg Braun, a Németországi Ipar- és Kereskedelmi Kamara tiszteletbeli elnöke, a B.Braun nemzetközi Felügyelő Bizottságának elnöke, aki azt hangsúlyozta, valamennyi résztvevőnek stabil, megfizethető, innovatív egészségügyi rendszerek kialakítására a kell törekednie Európában. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2013-11-30