hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kárba vész a gyógyszerész?


Kárba vész a gyógyszerész?

| |
 

Az egészségpolitika deklarálta: a következő időszak a népegészségügy helyzetének megerősítése az alapellátáson keresztül. Míg egyelőre a háziorvosi karra és tevékenységre koncentrálnak a döntéshozók, úgy tűnik, kevésbé kerülnek fókuszba a patikák, holott a gyógyszerészeken keresztül is komoly egészségnyereség lenne elérhető, annál is inkább, mert hazánkban évente hatvanmillió találkozás történik az officinákban. Mindemellett az évenként 1000 milliárdos gyógyszer és segédeszköz piac a költségvetés és a lakossági kiadások szempontjából is rendkívüli jelentőségű.

Egyelőre csak nyomokban fedezhető fel, hogy az állam számít a népegészségügyi célok elérésében a patikusokra – legalábbis így érzékeli ezt dr. Nagy Balázs, tokodaltárói gyógyszerész. Mint mondja, a szerepkör erősítése eddig leginkább plakátok, szórólapok kihelyezésében valósult meg a gyakorlatban, amelyek a sófogyasztás csökkentésére, vagy dohányzásleszoktató programokra hívták fel a figyelmet. Néhány évvel ezelőtt indult egy-két gondozási program is, és bár akadtak sikertörténetek, de napi gyakorlatként ezek nem igazán terjedtek el a patikákban.


Háziorvos helyett gyógyszerész?


A Betegellátók Akkreditációja a Biztonságos Betegellátásért (BELLA) programban a gyógyszerészi gondozáshoz kapcsolódó standardok, illetve gyógyszerészi gondozási szakmai irányelvek fejlesztése valósul meg, a vény nélküli és vényköteles gyógyszerkiváltásokhoz, valamint a népegészségügyi jelentőségű betegségekhez kapcsolódva. A projekten belül jelenleg 51 pilotpatika teszteli a gyakorlatban a standardokat és irányelveket, valamint az ezeket támogató Beteggondozási Informatikai Alapprogramot (BEGONIA) – számoltunk be korábban. Dr. Zalai Károly gyógyszerész szerint a program országos kiterjesztése biztosan előrelépést jelent majd a gyógyszerészek népegészségügyi szerepvállalásában.

A gyógyszerészi gondozás egyébként egészen az ötvenes évekig jól működött Magyarországon, aminek az államosítás vetett véget, a központosítással a szakma, amely az egészségügyi ellátás letéteményeseként segíthette volna a betegeket, kiégett. Ugyanakkor Zalai Károly úgy érzi, kollégái is egyre fontosabbnak tartják, hogy az orvosokkal közösen, hivatásszerűen segítsék a páciensek gyógyulását, éppen ezért a mindenkori kormányoknak a népegészségügyi feladatokba be kell vonniuk a patikusokat is. Bár korábban is voltak erre törekvések, így például a diabétesz szűrési projekt keretében sok patika akkreditált, a vizsgálatokat ma is nyolcszáz helyen lehetne elvégezni, ha a gyógyszertárak és a páciensek élnének a lehetőséggel. Az ilyen és hasonló programok a tulajdonosok számára is előnyösek, hiszen a többletszolgáltatás vonzó lehet a pácienseknek.

A patikusok jövőképének alapja lehetne az emelt szintű gyógyszerészi gondozás terjedése, ahogy történt ez Svájcban vagy Franciaországban – véli Zalai Károly, hangsúlyozva, a gyógyszerészek öt évet töltenek az egyetemen, így rendelkeznek valamennyi alapkompetenciával, amely alkalmassá teszik őket, hogy aktívan részt vegyenek a népegészségügyi programokban, sőt, néhány területen tevékenységük célravezetőbb lehetne, mint a leterhelt háziorvosoké, a gyógyszerkölcsönhatásokat például biztosan jobban ismerik.

Ha a kormányzat definitív ellátást vár a háziorvosoktól, akkor egyes feladatokat át lehetne adni a gyógyszerészeknek – fogalmaz meg hasonló véleményt Nagy Balázs, aki azt mondja, erre viszont külföldön már számos jó gyakorlat alakult ki. Például a gyógyszerek formájának, hatáserősségének és felezhetőségének kiválasztásában nálunk is a gyógyszerész lehetne kompetens, miután az orvos felállított a diagnózist és elrendelte a terápiát. A sztatinok esetében hazánkban is hatóanyag alapú felírás van érvényben, ám a hatóanyagok körének tervezett bővítése elmarad. Krónikus betegségek esetében utalványozási jogot kaphatnának a gyógyszerészek. Hozzáteszi azt is, nagyon időszerű lenne az e-recept bevezetése, annak megjelenésével egyidejűleg lehetne ebben többletkompetenciát adni a gyógyszerészeknek.


Patikai terápia


Az utalványozási jog megadásán már csak azért is érdemes elgondolkodni, mert az alapellátást igénybe vevők nyolcvan százaléka részesül valamilyen gyógyszeres terápiában. Elemzések szerint a hatvan éven felüliek negyede öt-nyolc féle medicinát használ egészsége fenntartására, míg a hetvenen túl a betegek huszonöt százaléka tizenkettőnél több hatóanyagot alkalmaz egyszerre. A gyógyszeralkalmazás összetettsége folyamatos szakmai felügyeletet indokol, ami a medicinát rendelő orvos, és azt a beteg számára expediáló gyógyszerész feladata.

Miután a betegek egyszerre több, különböző szakterületen specifikált orvossal tarthatnak kapcsolatot, de a rendelt gyógyszereket általában ugyanott váltják ki, az esetleges átfedésekkel, mellék-, és kölcsönhatásokkal a gyógyszerész találkozik leginkább. Mivel a betegek egyébként több mint háromszor gyakrabban fordulnak meg a patikában, mint az orvosnál, így a gyógyszerészi terápiamenedzsment egyértelműen nélkülözhetetlen. A patikákban az orvosi rendelvényekre kiváltott medicinák mellett számos egyéb készítmény is fellelhető, így a gyógyító tevékenység mellett lehetőség nyílik az egészség fenntartására irányuló megoldások közvetítésére is.


Alapellátást segítő feladatok


Ha többletfeladatot várnak a jövőben a gyógyszerészektől, ahhoz a megfelelő kompetenciákat is biztosítani kell, márpedig most mind az anyagi forrás, mind pedig az idő kevés, ami a rendszeres továbbképzésekhez szükséges – folytatja Nagy Balázs, aki úgy gondolja, jó néhány kollégája nagy kihívásnak érezné, ha komolyan elvárnák tőlük különféle népegészségügyi feladatok elvégzését. Bár az alapszintű gyógyszerészi gondozást most is megkövetelik tőlük, ha mindezt egységesen kiemelt szinten kellene nyújtaniuk, arra a napi terhek és bevételek mellett, a rendelkezésre álló személyzettel és műszerparkkal a többség nem tudná biztosítani.

Sokkal szélesebb palettán lehetne használni a patikusok tudását és ismereteit, a rendszer azonban csak akkor működhetne hatékonyan, ha a gyógyszerészeket információval és munícióval is ellátnák. Nagy Balázs szerint az informatikai háttér biztosítása mellett az anyagi ösztönzés sem maradhat el, mert lelkesen és hatékonyan csak így tudnának dolgozni a lakosság népegészségügyi állapotának javításáért.

A gyógyszerésztársadalom igényelné egy olyan központi program elkészítését is, amelyhez csatlakozni tudnának, most ugyanis csupán egyéni szakmai meggyőződésből vannak elszórt kezdeményezések helyenként, ám ezek szakmailag sem egységesek. Kívánatos volna, ha az államtitkárságon most készülő alapellátási koncepcióban megerősítenék a patikák és patikusok népegészségügyi szerepkörét is, ami a gyógyszerészek és a gyógyszerészi munka elismertségét növelhetné, hosszú távon pedig a szakma előrelépését is szolgálná.

Mindezt ott kell elkezdeni, ahol erre a lakosság részéről is van fogadókészség – mondja Zalai Károly. A nagy betegforgalmú gyógyszertárakban, ahol futószalagon folyik az expediálás, ez valamivel nehézkesebb, bár ezeknek a patikáknak is lehetnek rendszeresen visszatérő kliensei, akik igénylik a gyógyszerészi gondozást. A kisebb forgalmú, családi patikák még a fővárosban is, de leginkább vidéken valóban a népegészségügyi gondozás helyszínei lehetnek. Megerősíti ezt Nagy Balázs példája is, a 2900 lakosú Tokodaltárónak egyetlen gyógyszertára van, így névről ismeri a családokat, akik el is fogadják tőle a tanácsokat.

Evidenciában kellene tartania az államtitkárságnak a gyógyszerészi hivatást, és a gyógyszerészek kompetenciájában rejlő lehetőségeket, különösen azokon a kistelepüléseken, ahol nincs háziorvos, de még van patika, vagy fiókgyógyszertár – foglalja össze Zalai Károly. Ezek a patikák és az ott dolgozók ugyanis utolsó egészségügyi sejtként működnek, amelyekre a kormányzatnak kiemelt figyelmet kell fordítania, és támogató politikával meg kell őrizni őket.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-12-15


Kulcsszavak

gyógyszerészi gondozás, népegészségügy, e-recept, gyógyszerészi kompetencia

Kapcsolódó anyagok

Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A kórházból hazabocsátott betegek átmeneti gyógyszerészi ellátásának hatékonysága

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) 2016. évi és 2010-2016 közötti összefoglaló adatai

A gyógyszerészi gondozás hatása kisebbséghez tartozó betegekre

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Az angol gyógyszerészek 76%-a mondta azt, hogy szívesen tanult volna az egyetemen üzleti ismereteket, ha lett volna rá lehetőség, és 61,4%-uk értett egyet azzal, hogy nagyban segítette volna a karrierjüket, ha az egyetemen oktattak volna üzleti ismereteket. A gyógyszerészek 74,1%-a vélte úgy, hogy az üzleti modult a negyedév tananyagába kellene beilleszteni, 46%-uk szerint választható, 37,4%-uk szerint kötelező tananyagként.

Tovább


Közösségi gyógyszerészek és a mellékhatás-bejelentés – Felvetések West Midlands-ből

Az 51 éves és annál idősebb gyógyszerészek nagyobb valószínűséggel jelentettek ADR-t, mint a fiatalabbak, továbbá a nagyobb szakmai tapasztalat is nagyobb ADR-jelentési hajlandóságot eredményezett. A gyógyszerészek szerint a következő akadályok álltak leginkább az ADR-ek bejelentésének útjában: időhiány (46%-uknál), az a vélekedésük, hogy a felismert ADR nem volt súlyos (65%-uknál) és az a vélekedésük, hogy a felismert ADR jól ismert, ezért nem érdemes jelenteni (37%-uknál).

Tovább


A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

Tovább


A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

Tovább


Kárba vész a gyógyszerész?