TARTALOM

 VISSZA

 


Gyógyszerelési adatok: ritkán néznek rá


Gyógyszerelési adatok: ritkán néznek rá

| |
 

Lassan két év telt el azóta, hogy a gyógyszerészek számára hozzáférhetővé tették a betegek gyógyszerelési adatait. Az intézkedéstől a gyógyszerellátás biztonságának javulását, az interakciókból, vagy az azonos hatóanyagú gyógyszerek együttes szedéséből eredő kockázatok feltárását, a beteg-együttműködés javulását várták. Ám úgy tűnik, a patikákban egyelőre csak ritkán tekintik át azt a listát, amely TAJ-hoz kötötten, egy évre visszamenőleg tartalmazza a kiváltott, vényköteles szerek nevét, mennyiségét és kiváltásuk idejét.

Az Európai Unióban évente kétszázezer ember halála vezethető vissza gyógyszermellékhatásokra, a kórházi halálozások okai között pedig ez az ötödik leggyakoribb. A nemkívánatos hatások számának emelkedése mögött túlnyomó részt a gyógyszerek nem megfelelő alkalmazása, több gyógyszer párhuzamos szedése áll – mutatnak rá a kutatások, igazolva azt is, a krónikus betegek jelentős része nem megfelelő ideig, vagy mennyiségben alkalmazza a patikaszereket. Az idősebb páciensek – megszokásból, vagy tájékoztatás hiányában – gyakran nyolc-tíz féle tablettát is bevesznek egyszerre, ezért nagy az esélye, hogy a gyógyszerek kölcsön- és mellékhatása miatt rosszabbodik az állapotuk. Egyidejűleg a fölösleges kiadások nem csak az egyén, de az OEP kiadásait is növelik. A patikákban és a drogériákban számos olyan vény nélkül kiadható gyógyszer, készítmény, étrend-kiegészítő is hozzáférhető, amelyek a receptköteles szerek hatását megváltoztathatják.


Hatóanyag rendelésnél jól jöhet


Az officinában leginkább akkor kerül elő egy-egy beteg gyógyszerelési listája, amikor a vásárló nem tudja, milyen generikumot írt fel korábban az orvos, a recepten pedig csak a hatóanyag neve szerepel – mondja dr. Sólyom Ildikó gyógyszertárvezető szakgyógyszerész, aki úgy tapasztalja, különösen az idősebbeket zavarja meg, ha más formájú vagy színű dobozt kapnak kézhez, és az is sokszor előfordul, hogy nem emlékeznek a gyógyszer nevére. Hiába van Budapest belvárosában a patika, jellemzően visszatérő törzsvásárlóik vannak, így tisztában vannak azzal, hogy melyik betegük mit szed, és ritkán fordul elő az is, hogy több orvostól hoznak receptet.

Az egyszerre több gyógyszert szedők csak az egyik készítményt szedik pontosan és rendszeresen, míg a másikat csak időnként, akár több hónapot is kihagyva. Erre már a GfK Hungária egy korábbi felmérése hívta fel a figyelmet, a magyar háztartások gyógyszervásárlási szokásait vizsgálva. Feltárták, hogy a nemzetközi szakirodalomban drug holiday-nek (gyógyszer-szabadságolás) nevezett jelenség hazánkban is megfigyelhető karácsony környékén és a nyári szabadságolások idején. Ilyenkor a krónikus betegek szándékosan felfüggesztik a tabletták rendszeres szedését, akár több hétre vagy hónapra is.

A kutatásban találkoztak azzal a gyakorlattal is, miszerint a vitaminokat vagy immunerősítőket rendszeresen megvásárolja és körültekintően használja a páciens, ugyanakkor a krónikus betegségre rendelt készítményből akár a felét veszi meg annak, mint amennyit a megfelelő hatás elérése érdekében kellene. Sokan pedig hajlamosak előnyben részesíteni az olcsó generikus gyógyszereket, hogy az így megspórolt pénzt prémium kategóriás vitaminra, immunerősítőre, vagy hasonló termékekre költsék.


Megbíznak az orvosban



Azok, akik ez utóbbi készítményeket vásárolják, célirányosan választanak, ha receptet nem váltanak ki, a patikus nem is ellenőrizheti a gyógyszerelési listájukat, ami csak a vényre írt TAJ alapján hívható le. Vörös Andrásné, törökbálinti gyógyszertárvezető azonban azt mondja, jellemzően törzsbetegeik vannak, tudják, milyen szereket szednek orvosi rendelvényre, ennek megfelelően figyelmeztetni tudják őket arra, ha a terápiában használt gyógyszereikkel esetleg nem egyeztethető össze a szabadon vásárolható készítmény. Alapesetben megbíznak a háziorvosban, bevett szokás egyébként, hogy például a hatóanyag formájában rendelt koleszterinszint csökkentők receptje mellé tűzi az orvos a terápiában bevált generikum nevét is, amihez a betegek is ragaszkodnak. Kérdések inkább olyankor merülnek fel, ha a páciens nem a megszokott orvostól hozza a receptet. A patikus hozzáteszi azt is, hogy a gyógyszerelési listák – mint sok más lajstrom a gyógyszertárakban – nem frissülnek naponta, így abból nem lehet naprakészen tájékozódni.

A közvetlen kapcsolatnak köszönhetően a betegek sokszor maguk hívják fel a figyelmet, hogy a körzeti orvos szakrendelőbe küldte őket, ahol a szakorvos elvont néhány tablettát, és két másikat rendelt helyettük. A törökbálinti tapasztalatokat Sólyom Ildikó pedig azzal egészíti ki, hogy a belvárosi patikában egyre gyakrabban találkoznak olyan tájékozott és tudatos betegekkel, akik expediáláskor figyelmeztetik a tára mögött állót, hogy laktózérzékenyek, vagy diabéteszük miatt csak cukormentes készítményt használhatnak.


Diktál a beteg?


A kutatások eredményei azonban egyelőre azt igazolják, hogy betegek jelentős része nem szedi rendeltetés szerint a gyógyszereit, így azok kívánt hatása is elmaradhat. Az adatvédelmi törvény módosításával a döntéshozó a gyógyszeres terápia eredményességének, biztonságosságának, időbeliségének javítását kívánta elérni úgy, közvetlen kapcsolatot épít a gyógyszerész és a beteg között. Azonban a feladat mellé nem rendeltek ösztönzőket, így ritkán kerülnek elő a gyógyszerelési adatok, a betegek többsége pedig a megszokások szerint és a reklámok nyomán vásárol a gyógyszertárban.

Az egészségügyi adatvédelmi törvény értelmében egyébként a gyógyszerész csak akkor látja a gyógyszerelési adatokat, ha a beteg azt nem tiltotta meg, illetve csak akkor tekintheti meg, ha a páciens a gyógyszereket saját részre váltja ki. Nem szerepelnek az adatok között a szexuális úton terjedő betegségek, illetve a mentális és viselkedészavarok kezelésére szolgáló gyógyszerekről, bár ez utóbbiak kiváltásának nyomon követését sokan fontosabbnak gondolják, mint a fájdalomcsillapítók vagy vérnyomáscsökkentők számbavételét. Egyébként letiltással a gyakorlatban még egyetlen, lapunk által megkérdezett gyógyszerész sem találkozott.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-01-26


Kulcsszavak

adherencia, gyógyszerelési adatok, gyógyszerszedési szokások

Kapcsolódó anyagok

A hypertonia felismerésének, megfelelő kezelésének és az adherencia fenntartásának fontossága

Beteg-orvos együttműködés - gyógyszer adherenciaperzisztencia a CONADPER-HU vizsgálatban

A beteg-együttműködés jelentősége hypertoniában

A beteg–orvos találkozások digitális rögzítése

A fenntartó asztma-kezeléssel kapcsolatos adherencia: 6 hónapos prevalencia az USA egy közforgalmú patikaláncának adatai alapján

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

A klinikai vizsgálatok szaklapja közölte az első regisztrált szlovákiai gyógyszerészeti klinikai vizsgálat protokollját. A tervezett vizsgálat elsődleges célja annak megállapítása, hogy a standard gyógyszerészi ellátáson felül nyújtott személyre szabott napi SMS-emlékeztető milyen mértékben javítja az 55 évnél idősebb, ambuláns ellátásban részesülő hypertoniás betegek gyógyszerszedési fegyelmét.

Tovább


Gyógyszer vagy szemránckrém: A közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak honlapjainak tartalomelemzése

A szakmai és a kereskedelmi célú kommunikáció vegyítése rendkívül ellentmondásos, különösen az egészségügy területén, és a kiszolgáltatott beteg olyan termékeket és szolgáltatásokat is megvásárolhat, amelyek feleslegesek, sőt károsak a számára, írja tanulmányában az Amszterdami Egyetem kommunikációtudományi iskolájának kutatója.

Tovább


A gyógyszerészi gondozáson túli feladatok - szemlézés

Az elsődlegesen a betegeket gondozó gyógyszerészek képzése érdekében egy olyan keretrendszert érdemes használni, ami magába foglalja a praxis filozófiáját, a gyógyszerészi gondozás folyamatait és a praxis menedzsment rendszereket egyaránt.

Tovább


Keresztmetszeti vizsgálat az e-recept finnországi bevezetése kapcsán

Finnországban 2012-ben vezették be az e-receptet, aminek használata a közegészségügyi ellátásban 2013, míg a magánellátásban 2015 óta kötelező. Jelen felmérés 2015-ben készült, ebben az évben a Finnországban diszpenzált 56 millió recept több mint 90%-a e-recept volt.

Tovább


Gyógyszerelési adatok: ritkán néznek rá