hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Feszítő gondok között is csöndes a gyógyszerágazat


Feszítő gondok között is csöndes a gyógyszerágazat

| |
 

A hamis gyógyszerek piacáról származó bevételekből pénzelik a terrorizmust, a jövedelmező üzletágban minden befektetett dollár ötszörös hasznot hoz – derült ki többek között a Napi.hu gazdasági szakportál keddi, egészségügyi konferenciájának gyógyszerellátási szekciójában, ahol a gyógyszerhamisítás elleni uniós direktíva várható hatásairól, a bizonyítékokon alapuló támogatáspolitikáról, és a gyógyszerpiaci szereplők összefogásának fontosságáról is szó esett.

Alig több mint három év van vissza 2019 februárjáig, amikor az Európai Parlamentben 2011-ben elfogadott gyógyszer hamisítási direktívának megfelelően a közösség országaiban valamennyi receptköteles gyógyszer nyomon követhetővé válik gyártástól egészen a fogyasztóig. A direktíva 17 millió doboz vényköteles gyógyszerre és 4700 gyártóhelyre vonatkozik, a bárkódokat 117 ezer expediálóhelyen kell majd leolvasni és kijelentkeztetni a rendszerből.



A Közösségi Gyógyszerkódex előírásai komoly informatikai fejlesztéseket prognosztizálnak, mindez meglehetősen nagy terhet ró majd a gyógyszeripar szereplőire, hiszen a rendszer működtetéséhez elengedhetetlen uniós és nemzeti adattárházak felállítását és működtetését nem az állami költségvetéseknek, hanem a gyártóknak és forgalmazóknak kell majd finanszírozniuk és fenntartaniuk. Minderről Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) igazgatója beszélt a konferencián, hozzátéve azt is, a gyártóknak minden országban fizetniük kell a nemzeti adattárház költségeit, ahol forgalomba hozzák a készítményeiket, ugyanakkor az egy terméket értékesítőknek ugyanannyit kell leróniuk, mint a több száz gyógyszert kínálóknak. Mindez a MAGYOSZ tagvállalatainak 13,5 milliárd forintos plusz kiadást jelent majd.


Gyógyszerből él a terrorizmus


Nincsenek hiteles becslések arról, hogy mennyi lehet a hamis gyógyszerek forgalma hazánkban, bár a tradicionálisan zárt rendszerű gyógyszerforgalmazás miatt teljesen kizárt, hogy a betegek a patikában jussanak hamis medicinához. A fogyasztószerek, potencianövelők, altatók, és szívgyógyszerek származnak leginkább ellenőrizetlen forrásból, ezek kontrollja, így forgalmuk becslése szinte lehetetlen, azonban az interneten gyógyszert vásárló magyarok száma 2009 óta megduplázódott, 2014-ben már elérte a 12 százalékot, idén a becslések szerint további két százalékos növekedés várható.

Az illegális kereskedelemben probléma nélkül szerezhető be az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) nyilvántartásában hiánycikként szereplő orvosságok 99 százaléka. A készítmények internetes rendeléssel, postai úton, jellemzően külföldről kerülnek be az országba. Minden egyes dollár, amit a hamisítók a gyógyszerek gyártásába befektetnek, ötszörösen térül meg, hiszen nincsenek kutatási, klinikai kipróbálási és engedélyeztetési költségeik, ráadásul a legális iparban mindez 10-12 évig is eltarthat. Mint azt Ilku Lívia elmondta, a hamis gyógyszerekből származó hatalmas hasznot a terrorizmus finanszírozására fordítják, erre utal, hogy konferenciáikon rendszeresen képviseltetik magukat a szervezett bűnözés elleni szervek.


Méregkeverők és taposóakna gyártók


Miközben a Közösségi Gyógyszerkódex önmagában is egy új partnerségi rendszer kialakítását követeli meg a kórházi és kiskereskedelmi gyógyszertárak, a nagykereskedők, a gyártók, valamint a forgalmazók között a MAGYOSZ igazgatója szerint, addig Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke egy másfajta összefogást is sürgetett a panel kerekasztal beszélgetésében. Úgy vélte, közösen kell pozitív képet kialakítani a gyógyszeriparról, amelyre a laikus közvélemény és az ágazatban szintén járatlan politikusok egyaránt méreg- és vegyszergyártó, profitéhes egységként tekintenek, így a döntések is szubjektív benyomások szerint születnek.

Az elmúlt 10-20 évben egyre inkább befelé forduló gyógyszerpiaci szereplők saját túlélésükkel foglalkoztak, és képtelenek voltak megmutatni valós problémáikat a döntéshozóknak. A költéseket a mesterségesen meghatározott gyógyszerkasszához mérten határozzák meg, a bizonyítékokon alapuló tervezésnek nyoma sincs. A negatív sztereotípiák mellett nem esik szó arról, hogy a gyógyszerek milyen mértékben támogatják az orvosi szakmát, ahogyan arról sem, hogy milyen egészségnyereséget biztosít a betegeknek. Az AIPM vezetője szerint mindezen az ágazati szereplők közösen kialakított kommunikációs stratégiával változtatni tudnának.

A partnerség a helyzet kulcsa Kaló Zoltán, az ELTE TáTK intézetvezető professzora szerint is, aki úgy vélte, a bizonyítékokon alapuló döntéshozatal változást hozhatna abban, hogy a közvélemény taposóakna gyártóként tekintsenek a gyógyszeriparra, és a betegek inkább fényterápiára költenek, mint bizonyítottan hatásos orvosságra. Miközben az új terápiák kimunkálása tudományos alapokon áll, a gyógyszerek befogadásánál és támogatásánál nincsenek egészséghatékonysági és eredményességi vizsgálatok, így sok közpénzt osztunk el úgy, hogy nem tudni, megfelelően hasznosul-e.

Szükség van a gyógyszeripari lobbistákra, hiszen a technológiák végső befogadásról nem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), hanem kormányrendelet dönt, pedig nagyobb teret kellene engedni a transzparens technológiai értékeléseknek. Minderre jó esély van hazánkban, hiszen az OGYÉI-ben működik technológiai értékelő iroda (TÉI), ami különösen hatékony lenne, ha a támogatáspolitikai döntések háttéranyagai és indokolása is nyilvános lenne. Az átláthatóságról és a bizonyítékokon alapuló támogatás kereteiről viszont a politikának kellene határoznia, így biztosítva a fenntartható finanszírozást.


Bizonyított érték, indokolt finanszírozás


Az új gyógyszerek bizonyítékokon alapuló befogadásához tőkeinjekcióra is szükség lenne, a költséghatékonysági vizsgálatok viszont hosszú távon megtakarítást hoznak – mondta Bidló Judit, az OEP Ártámogatási Főosztályának vezetője, aki a rendezvényen jelentette be azt is, hogy a gyártóknak idén nem kell számolniuk a sávos befizetéssel.

Az innovatív szerek befogadásának korlátozása miatt nagy nyomás nehezedik a méltányossági gyógyszerkasszára, hiszen ugrásszerűen nőtt a pénztárhoz érkező egyedi kérelmek száma. A szakember úgy vélte, új alapokra kéne helyezni az innovatív terápiák finanszírozását, a terápiák támogatását a generikus gyógyszerek piacán elért megtakarításból lehetne fedezni. Az OEP számos támogatási technikát alkalmaz a közgyógyellátástól a támogatási volumenszerződésig, ezek valamelyike összességében lefedi az ötezer támogatott készítményt.

Mivel az adók és járulékok emelése meglehetősen nagy politikai kockázattal jár, amit a döntéshozók nem szívesen vállalnak, az OEP-nek belső forrásain belüli átcsoportosítással, költségcsökkentéssel és a hatékonyság növelésével kell megtakarítania. Ezért is jó lenne, ha előtérbe kerülne a gyógyszerek eredményalapú finanszírozása, amelyet az OEP kezelésében lévő regiszterek klinikai adatainak feldolgozásával és standardizálásával lehetne alátámasztani.

A kassza fenntarthatatlanságát eredményezi, hogy nincsenek költséghatékonysági vizsgálatok, és kritikus helyzetet teremt, hogy ehelyett méltányossági alapú a finanszírozás – jegyezte meg a konferencia gyógyszerszekciójának kerekasztala mellett Vincziczki Áron, az OEP munkatársa, hozzátéve, hogy társadalmi konszenzuson alapuló és politikai döntésnek kell születnie arról, hogy mire fordítja a finanszírozó a lejárt szabadalmú terápiákból eredő megtakarításokat

Mindezt Kaló Zoltán még azzal is kiegészítette, hogy a politikai döntéshozó nem is tud az ágazat problémáról, hiszen a szereplők csendben elviselnek mindent: az egészségügyi személyzet akkor is gyógyít, ha nem kap bért, a beszállítók akkor is szállítanak, ha nem fizetik ki őket. Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója azonban úgy vélte, nem a szállítás leállítása a megoldás, hanem a szereplők közötti konszenzusos megállapodás, és az erre alapozott, hosszú távú cselekvési program.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-12-02


Kulcsszavak

gyógyszerhamisítás, Közösségi Gyógyszerkódex, gyógyszerkassza, méltányosság

Kapcsolódó anyagok

Razzia a hamisítás ellen: 12 millió tabletta az idei fogás

Feszítő gondok között is csöndes a gyógyszerágazat

Most sincs hamis gyógyszer a hazai patikákban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

Tovább


A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

Tovább


Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

Brent I. Fox és Ranjani Varadarajan tanulmánya ezért az interneten keresztül történő, pedagógiai célú kommunikáció, azon belül is a Twitter használatát elemzi egy gyógyszerészeti kurzushoz kapcsolódóan.

Tovább


Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A gyógyszert nem kiadó gyógyszerész szerepköre, felelőssége egyelőre bizonytalan. Négy eltérő modellel tipizálható megítélése ellenére jelentős szakmai konszenzus uralkodik az új típusú gyógyszerész szerepének egyes jellemzőit, valamint az alapellátási gyakorlatba való integráció pénzügyi, szervezeti és együttműködési aspektusait illetően.

Tovább


Feszítő gondok között is csöndes a gyógyszerágazat