hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


E-egészségügy és gyógyszerészet


E-egészségügy és gyógyszerészet

| |
 

Bár az infokommunikáció lehetőséget adna rá, mégsem érkezik visszajelzés valamennyi páciens gyógyszeres terápiájáról, a humán klinikai vizsgálatok pedig mindössze néhány ezer beteg adata alapján igyekeznek reprezentálni a teljes populációt. Sok adat áll rendelkezésre, de ezeket nem vagy nem jól használjuk. Hogyan változtatja meg az információs technológia az egészségügyi- és a gyógyszerellátást?

Észbe kell kapni, mert a három legnagyobb ipari szektor egyike az egészségügy, ahol nagy számú és sűrűségű az információ mennyisége, ezt azonban nem használjuk ki. Az informatika bevezetésével csupán az ágazat néhány területén nőtt a hatékonyság ¬– közölte a többi közt a Gyógyszerészet, gyógyszerellátás kulcskérdései címmel korábban megrendezett budapesti továbbképzésen Botz Lajos professzor, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének főigazgatója. Mint a rendezvényen elhangzott: miközben a magyarok 70 százaléka böngészi az internetet és 30-40 százalékuk ott keres megoldást egészségügyi problémájára, az orvostudomány konzervatív és megkövesedett maradt. A kliensek és a betegek nem érik el infokommunikációs eszközeikkel orvosukat, gyógyszerészüket, így inkább laikus véleményvezérektől szerzik be az olykor félrevezető információkat.


Automatizált gyógyszerelés


Nem igaz, hogy a kórházakban a betegek gyógyszerelése követhetőbb, hiszen erre egyedül a lázlap szolgál, amelyet a legtöbb hazai intézményben az orvos vezet, a kórházi gyógyszerész nem is találkozik vele – mondta dr. Higyisán Ilona, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház intézetvezető főgyógyszerésze. Bár néhány helyen a lázlapot már felváltotta a betegbiztonsági szempontokból valamivel megfelelőbb gyógyszerelő lap, de a megoldást az e-lázlap bevezetése jelentené, amellyel nagy biztonsággal kivédhetőek lennének az osztályokon a gyógyszerelésből eredő nemkívánatos események. A betegek névre szóló gyógyszerelése az infotechnika segítségével ma már jobban dokumentálható, a terápiakövetés minőségbiztosított, a rendszerben minden lépést rögzítenek és ellenőriznek. Mindezzel a gyógyszerészi, szakasszisztensi felelősség megnő, ugyanakkor szorosabbá válik az együttműködés a klinikusokkal, ápolókkal. A leggyakoribb gyógyszerelési problémák a hatástani csoporton belüli duplikáció, a túldozírozás, ezek többsége kivédhető az automata gyógyszerosztó rendszerek (multidose rendszerek) fenntartásával. Ez ugyanis lehetővé teszi a betegszintű nyilvántartást, az adatok feltüntetését az átlátszó tasakokon, amelyeknek köszönhetően azok tartalma is ellenőrizhető. A multidose rendszerek meglehetősen drágák, ha a gyógyszerek külleme, nagysága változik, egy-egy gyógyszeradagoló kazetta cseréje 70-80 ezer forintba kerül. A kórházi gyógyszerelés automatizálását a fenntartó nem várja el, így annak beszerzését sem támogatja. Hazánkban jelenleg 4-6 ezer ágyon gyógyszerelnek névre szólóan, miközben 42 ezer aktív, és 27 ezer krónikus ágyon folyik a betegellátás.


Gyógyszerinfó mobilon


Az egészségügyi és gyógyszerészeti infotechnológiától, az eHelath és mHealt alkalmazásoktól nem csak a szakemberek, hanem az Európai Unió is az ellátás hatékonyságának növekedését, és megtakarításokat remél, ezért a beteg otthonába telepített szolgáltató szoftvereket és applikációkat támogatni is kívánják. Erről már dr. Bertalan Lóránt, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának (SE ETK) szakgyógyszerész-oktatója beszélt a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvos-biológiai Szakosztály és a SE Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézet közösen szervezett tudományos ülésén. Hazánkban a rendelkezésre álló intfotechnológiai eszközök inkább a menedzsmentet, mint a közvetlen betegellátásban dolgozókat szolgálják, ami viszont nagyobb gond, hogy az intézmények közötti informatikai összeköttetés nem megoldott. Míg a különféle, mobiltelefonon elérhető wellness és fitnesz alkalmazások Magyarországon is egyre népszerűbbek, az állapotkövető applikációk nyugati országokban, de különösen Amerikában elterjedtebbek. Bár első sorban kereskedelmi célokat szolgálnak, de gyógyszerelés emlékeztető, komplex diagnosztikai és terápiás alkalmazások is részei az alkalmazásoknak.

Ingyenes szoftverek és mobil applikációk teszik elérhetővé a gyártói adatbázisokat és alkalmazási előiratokat, gyógyszerkölcsönhatásokat az orvosok és a gyógyszerészek számára, ugyanakkor a gyártók és szolgáltatók nem csak információval látják el a betegeket, hanem visszajelzést is várnak tőlük kommentek és hozzászólások formájában, mind a készítményekről, mind pedig a szolgáltatásokról. Mindezt egy másik applikációval összevonva nem csak a gyógyszerdobozok, de az egyedileg kiporciózott tabletták is nyomon követhetőek, ahogyan akár az orvos, akár a hozzátartozó figyelemmel kísérheti azok beszedését, ezzel javítva a comliance-t és adherenciát.

A közegészségügyi ellátók, közöttük a patikák összekapcsolását tűzi ki célul az Egységes Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), az egyik, ehhez kapcsolódó, uniós forrásból megvalósuló fejlesztés a közhiteles adatbázisok és validátorrendszer projekt, amelynek szakmai vezetője, Sas Tibor a program „melléktermékét”, egy olyan mobilalkalmazást mutatott be, amely keresztül a felhasználók mobiltelefonon keresztül is hozzáférhetnek majd az számukra releváns egészségügyi adatokhoz. A rendszerek a tervek szerint idén októberre állhatnak fel, a teljes felület minden alrendszere azonban csak két évvel később érhető majd el az egeszseg.gov.hu ágazati portálon keresztül.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-05-15


Kapcsolódó anyagok

Újdonságok a terhességi hypertonia kezelésében

Tisztelt Olvasóink!

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Az angol gyógyszerészek 76%-a mondta azt, hogy szívesen tanult volna az egyetemen üzleti ismereteket, ha lett volna rá lehetőség, és 61,4%-uk értett egyet azzal, hogy nagyban segítette volna a karrierjüket, ha az egyetemen oktattak volna üzleti ismereteket. A gyógyszerészek 74,1%-a vélte úgy, hogy az üzleti modult a negyedév tananyagába kellene beilleszteni, 46%-uk szerint választható, 37,4%-uk szerint kötelező tananyagként.

Tovább


Közösségi gyógyszerészek és a mellékhatás-bejelentés – Felvetések West Midlands-ből

Az 51 éves és annál idősebb gyógyszerészek nagyobb valószínűséggel jelentettek ADR-t, mint a fiatalabbak, továbbá a nagyobb szakmai tapasztalat is nagyobb ADR-jelentési hajlandóságot eredményezett. A gyógyszerészek szerint a következő akadályok álltak leginkább az ADR-ek bejelentésének útjában: időhiány (46%-uknál), az a vélekedésük, hogy a felismert ADR nem volt súlyos (65%-uknál) és az a vélekedésük, hogy a felismert ADR jól ismert, ezért nem érdemes jelenteni (37%-uknál).

Tovább


A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

Tovább


A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

Tovább


E-egészségügy és gyógyszerészet