hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében


D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

| |
 

A polycisztás ovárium szindróma (PCOS) az egyik leggyakoribb endokrin kórkép, amelyet a termékeny korban lévő nők mintegy 10-15%-ánál diagnosztizálnak. A PCOS-t jellemző krónikus anovuláció és hyperandrogenizmus mellett a kórképhez számos tünet társulhat. A társbetegségek egy része megnövekedett kardiovaszkuláris kockázattal jár, ilyen például a centrális elhízás, a metabolikus szindróma, a magasvérnyomás betegség, az inzulin rezisztencia, a csökkent glükóz tolerancia, II. típusú diabetes mellitus. A PCOS-ben szenvedő betegek körében továbbá gyakrabban fordul elő meddőség, endometrium hyperplasia, endometrium- és ováriumtumor.

Korábbi tanulmányok szerint a kálcium és D vitamin-hiány az inzulin rezisztencia kialakulásától független módon hozzájárulhat a PCO tünetegyüttes létrejöttéhez. A D vitamin szerepet játszik a granulosa sejtekben a tesztoszteron ösztrogénné való alakításában, így részt vesz az androgén-ösztrogén egyensúly létrehozásában. A D vitamin-hiány fokozhatja a kialakult egyensúly zavarát. Mind a kálcium, mind a D vitamin-hiány továbbá növeli az elhízás kockázatát is.

Számos vizsgálat igazolta a D vitamin és kálcium pótlás előnyös hatását a PCO szindrómában szenvedők körében. Jelen tanulmány célja az volt, hogy felmérje, vajon kedvezően befolyásolja-e a kálcium és D vitamin bevitel a PCOS-ben szenvedő nők menstruációs ciklusának zavarait, testtömeg-indexét és a hyperandrogenizmus okozta panaszait. A prospektív, kettős-vak, placebo kontrollált vizsgálatba 20 és 40 év közötti, PCOS-ben szenvedő nőt vontak be az iráni Isfahan Egyetemhez tartozó Alzahra kórház munkatársai. A PCOS diagnózisának felállításához a National Institute Of Health kritériumrendszere alapján az alábbi feltételeknek kellett teljesülniük: krónikus anovuláció jelenléte, klinikailag vagy biokémiailag igazolt hyperandrogenizmus, valamint más esetlegesen fennálló endokrin kórképek TSH, FSH, prolaktin és tesztoszteron szintek meghatározásával történő kizárása.

A tanulmányba összesen nyolcvan, a vizsgálat kezdetén D-vitamin hiányban szenvedő, a beválasztási kritériumoknak megfelelő beteget vontak be. A résztvevőket számítógépes program segítségével véletlenszerűen négy csoportba osztották. Az 1. csoport tagjai napi 1500 mg metformint szedtek, a 2. csoport a metforminon kívül napi 1000 mg kálcium és kéthetente 50 000 NE D3 vitamin pótlásban részesült, a 3. csoporttagok csak a fent említett dózisú kálciumot és D-vitamint kaptak, míg a 4. placebo-kontroll csoport napi két, alacsony kalória tartalmú édesítő tablettát szedett. A betegek utánkövetése összesen 4 hónapig tartott. A vizsgálat során a menstruációs ciklus szabályosságát, a hirsutismus és akne jelenlétét, az aktuális testtömegindex értékét és a szérum kálcium, valamint D vitamin szintjének változását követték nyomon. A hirsutismus mértékét a Ferriman-Gallwey módszer szerint becsülték meg. Az ovulációt a menstruációs ciklus közepén végzett trans-abdominális ultrahanggal ellenőrizték, ovulációról a 14 mm-nél nagyobb átmérőjű tüsző jelenlétekor beszéltek.

Az egyes csoportok a betegek főbb kiindulási antropometriai tulajdonságait illetően nem volt jelentős eltérés. A negyedik hónap leteltével a kutatók nem észleltek szignifikáns különbséget az egyes csoportok között a hirsutismus és akne előfordulási gyakoriságában, valamint a testtömegindex mértékében. A vizsgálat végén a részvevők szignifikánsan nagyobb hányadának volt szabályos a menstruációs ciklusa és nagyobb arányban sikerült hasi ultrahang vizsgálattal tüszőérést bizonytani a 1. és a 2. csoportban (p<0,05), mint a D-vitamint és kálciumot nem kapó csoportokban. A metformin terápia hatására az acne előfordulása jelentősen csökkent a 1. csoportban (p<0.001), valamint a hirsutismus jelenléte szignifikánsan csökkent a 2., kombinációs kezelésben részesülő csoportban (p=0.05)

A vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy habár a metformin terápia önmagában is eredményesen csökkentette a polycisztás ovárium szindrómához társuló hirsutismus tüneteit és a menstruációs ciklus irregularitását, azonban a terápia hatékonyságát tovább növelte, ha a kezelést D vitamin és kálcium pótlással egészítették ki. A vizsgálat végére a kombinált kezelésben részesülők 65%-ának volt szabályos a menstruációs ciklusa, és 60%-uknál sikerült ultrahanggal domináns tüszőt kimutatni, míg a metformin monoterápiában részesülők között ez az arány csak 45% és 50%-nak bizonyult. Önmagában azonban a D vitamin és kálcium szedés sem biokémiai, sem klinikai javulást nem eredményezett. Az eredmények alapján elmondható, hogy a PCOS szenvedő betegek körében kiemelt fontosságú a megfelelő kálcium és D-vitamin pótlás. A jelenség patofizológiájának pontosabb megértéshez és az adekvát terápiás stratégia kidolgozásához a közeljövőben további vizsgálatok elvégzése válhat szükségessé.

Eredeti közlemény: Tehrani HG, Mostajeran F, Shahsavari S. The effect of calcium and vitamin D supplementation on menstrual cycle, body mass index and hyperandrogenism state of women with poly cystic ovarian syndrome. Journal of Research in Medical Sciences : The Official Journal of Isfahan University of Medical Sciences 2014;19(9):875-880.


Összefoglalta: dr. Csontos Ágnes Anna
eLitMed.hu


Kulcsszavak

D-vitamin, kálcium, polycisztás ovárium szindróma

Kapcsolódó anyagok

A kalcium hatástalan allergiában

A D3-vitamin-kezelés különböző adagolási sémáinak összehasonlítása

Az országspecifikus FRAX-algoritmus által meghatározott 10 éves csípő- és major osteoporoticus törések valószínűségének vizsgálata 2-es típusú diabeteses férfiak csoportjában

A D-vitamin jelentősége meddőségben, szerepe várandósság és szoptatás alatt

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

Tovább


Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

Brent I. Fox és Ranjani Varadarajan tanulmánya ezért az interneten keresztül történő, pedagógiai célú kommunikáció, azon belül is a Twitter használatát elemzi egy gyógyszerészeti kurzushoz kapcsolódóan.

Tovább


Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A gyógyszert nem kiadó gyógyszerész szerepköre, felelőssége egyelőre bizonytalan. Négy eltérő modellel tipizálható megítélése ellenére jelentős szakmai konszenzus uralkodik az új típusú gyógyszerész szerepének egyes jellemzőit, valamint az alapellátási gyakorlatba való integráció pénzügyi, szervezeti és együttműködési aspektusait illetően.

Tovább


A kórházból hazabocsátott betegek átmeneti gyógyszerészi ellátásának hatékonysága

A kórházba való felvételkor és a kórházból való hazaengedéskor nagy az esélye a gyógyszerezési hibáknak. Az egészségügyi ellátás decentralizált és szétaprózott jellege miatt ugyanis ilyenkor egy időre megszakad az ellátás folytonossága, mivel a beteg egymás után több egészségügyi szolgáltatóval is kapcsolatba lép, amelyek közül egyik sem fér hozzá a beteg egészségi állapotára vonatkozó összes információhoz.

Tovább


D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében