hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében


D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

| |
 

A polycisztás ovárium szindróma (PCOS) az egyik leggyakoribb endokrin kórkép, amelyet a termékeny korban lévő nők mintegy 10-15%-ánál diagnosztizálnak. A PCOS-t jellemző krónikus anovuláció és hyperandrogenizmus mellett a kórképhez számos tünet társulhat. A társbetegségek egy része megnövekedett kardiovaszkuláris kockázattal jár, ilyen például a centrális elhízás, a metabolikus szindróma, a magasvérnyomás betegség, az inzulin rezisztencia, a csökkent glükóz tolerancia, II. típusú diabetes mellitus. A PCOS-ben szenvedő betegek körében továbbá gyakrabban fordul elő meddőség, endometrium hyperplasia, endometrium- és ováriumtumor.

Korábbi tanulmányok szerint a kálcium és D vitamin-hiány az inzulin rezisztencia kialakulásától független módon hozzájárulhat a PCO tünetegyüttes létrejöttéhez. A D vitamin szerepet játszik a granulosa sejtekben a tesztoszteron ösztrogénné való alakításában, így részt vesz az androgén-ösztrogén egyensúly létrehozásában. A D vitamin-hiány fokozhatja a kialakult egyensúly zavarát. Mind a kálcium, mind a D vitamin-hiány továbbá növeli az elhízás kockázatát is.

Számos vizsgálat igazolta a D vitamin és kálcium pótlás előnyös hatását a PCO szindrómában szenvedők körében. Jelen tanulmány célja az volt, hogy felmérje, vajon kedvezően befolyásolja-e a kálcium és D vitamin bevitel a PCOS-ben szenvedő nők menstruációs ciklusának zavarait, testtömeg-indexét és a hyperandrogenizmus okozta panaszait. A prospektív, kettős-vak, placebo kontrollált vizsgálatba 20 és 40 év közötti, PCOS-ben szenvedő nőt vontak be az iráni Isfahan Egyetemhez tartozó Alzahra kórház munkatársai. A PCOS diagnózisának felállításához a National Institute Of Health kritériumrendszere alapján az alábbi feltételeknek kellett teljesülniük: krónikus anovuláció jelenléte, klinikailag vagy biokémiailag igazolt hyperandrogenizmus, valamint más esetlegesen fennálló endokrin kórképek TSH, FSH, prolaktin és tesztoszteron szintek meghatározásával történő kizárása.

A tanulmányba összesen nyolcvan, a vizsgálat kezdetén D-vitamin hiányban szenvedő, a beválasztási kritériumoknak megfelelő beteget vontak be. A résztvevőket számítógépes program segítségével véletlenszerűen négy csoportba osztották. Az 1. csoport tagjai napi 1500 mg metformint szedtek, a 2. csoport a metforminon kívül napi 1000 mg kálcium és kéthetente 50 000 NE D3 vitamin pótlásban részesült, a 3. csoporttagok csak a fent említett dózisú kálciumot és D-vitamint kaptak, míg a 4. placebo-kontroll csoport napi két, alacsony kalória tartalmú édesítő tablettát szedett. A betegek utánkövetése összesen 4 hónapig tartott. A vizsgálat során a menstruációs ciklus szabályosságát, a hirsutismus és akne jelenlétét, az aktuális testtömegindex értékét és a szérum kálcium, valamint D vitamin szintjének változását követték nyomon. A hirsutismus mértékét a Ferriman-Gallwey módszer szerint becsülték meg. Az ovulációt a menstruációs ciklus közepén végzett trans-abdominális ultrahanggal ellenőrizték, ovulációról a 14 mm-nél nagyobb átmérőjű tüsző jelenlétekor beszéltek.

Az egyes csoportok a betegek főbb kiindulási antropometriai tulajdonságait illetően nem volt jelentős eltérés. A negyedik hónap leteltével a kutatók nem észleltek szignifikáns különbséget az egyes csoportok között a hirsutismus és akne előfordulási gyakoriságában, valamint a testtömegindex mértékében. A vizsgálat végén a részvevők szignifikánsan nagyobb hányadának volt szabályos a menstruációs ciklusa és nagyobb arányban sikerült hasi ultrahang vizsgálattal tüszőérést bizonytani a 1. és a 2. csoportban (p<0,05), mint a D-vitamint és kálciumot nem kapó csoportokban. A metformin terápia hatására az acne előfordulása jelentősen csökkent a 1. csoportban (p<0.001), valamint a hirsutismus jelenléte szignifikánsan csökkent a 2., kombinációs kezelésben részesülő csoportban (p=0.05)

A vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy habár a metformin terápia önmagában is eredményesen csökkentette a polycisztás ovárium szindrómához társuló hirsutismus tüneteit és a menstruációs ciklus irregularitását, azonban a terápia hatékonyságát tovább növelte, ha a kezelést D vitamin és kálcium pótlással egészítették ki. A vizsgálat végére a kombinált kezelésben részesülők 65%-ának volt szabályos a menstruációs ciklusa, és 60%-uknál sikerült ultrahanggal domináns tüszőt kimutatni, míg a metformin monoterápiában részesülők között ez az arány csak 45% és 50%-nak bizonyult. Önmagában azonban a D vitamin és kálcium szedés sem biokémiai, sem klinikai javulást nem eredményezett. Az eredmények alapján elmondható, hogy a PCOS szenvedő betegek körében kiemelt fontosságú a megfelelő kálcium és D-vitamin pótlás. A jelenség patofizológiájának pontosabb megértéshez és az adekvát terápiás stratégia kidolgozásához a közeljövőben további vizsgálatok elvégzése válhat szükségessé.

Eredeti közlemény: Tehrani HG, Mostajeran F, Shahsavari S. The effect of calcium and vitamin D supplementation on menstrual cycle, body mass index and hyperandrogenism state of women with poly cystic ovarian syndrome. Journal of Research in Medical Sciences : The Official Journal of Isfahan University of Medical Sciences 2014;19(9):875-880.


Összefoglalta: dr. Csontos Ágnes Anna
eLitMed.hu


Kulcsszavak

D-vitamin, kálcium, polycisztás ovárium szindróma

Kapcsolódó anyagok

A D-vitamin-szint, az elektrofiziológiai tünetek és a fájdalom közötti összefüggés carpalis alagút szindróma esetén

A kalcium hatástalan allergiában

A D3-vitamin-kezelés különböző adagolási sémáinak összehasonlítása

Az országspecifikus FRAX-algoritmus által meghatározott 10 éves csípő- és major osteoporoticus törések valószínűségének vizsgálata 2-es típusú diabeteses férfiak csoportjában

A D-vitamin jelentősége meddőségben, szerepe várandósság és szoptatás alatt

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Közösségi gyógyszerészek és a mellékhatás-bejelentés – Felvetések West Midlands-ből

Az 51 éves és annál idősebb gyógyszerészek nagyobb valószínűséggel jelentettek ADR-t, mint a fiatalabbak, továbbá a nagyobb szakmai tapasztalat is nagyobb ADR-jelentési hajlandóságot eredményezett. A gyógyszerészek szerint a következő akadályok álltak leginkább az ADR-ek bejelentésének útjában: időhiány (46%-uknál), az a vélekedésük, hogy a felismert ADR nem volt súlyos (65%-uknál) és az a vélekedésük, hogy a felismert ADR jól ismert, ezért nem érdemes jelenteni (37%-uknál).

Tovább


A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

Tovább


A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

Tovább


Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

Brent I. Fox és Ranjani Varadarajan tanulmánya ezért az interneten keresztül történő, pedagógiai célú kommunikáció, azon belül is a Twitter használatát elemzi egy gyógyszerészeti kurzushoz kapcsolódóan.

Tovább


D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében