TARTALOM

 VISSZA

 


A metabolikus szindróma előszobájában


A metabolikus szindróma előszobájában

| |
 

A „metabolikus szindróma”-ként ismert tünetegyüttes az utóbbi évtizedekben a nyugati civilizáció egyik leggyakrabban előforduló kórképévé nőtte ki magát. A szindróma definíció szerint öt kardiovaszkuláris rizikótényezőt foglal magában: az abdominális elhízást, az emelkedett triglicerid-szintet, a csökkent nagysűrűségű (HDL) koleszterin értékét, a magasvérnyomás-betegséget és az emelkedett éhomi vércukorszintet. Az American Heart Assotiation/National Heart, Lung and Blood Institute (AHA/NHLBI) meghatározása alapján legalább három rizikófaktor jelenléte szükséges a metabolikus szindróma kimondásához. A World Health Organisation (WHO) állásfoglalása szerint a metabolikus szindróma már önmagában is pre-morbid állapotnak tekinthető, ezért érdemes megkülönböztetni a „pre-metabolikus” szindróma fogalmát, amelyből kizárásra kerülnek a már kardiovaszkuláris megbetegedéssel vagy cukorbetegséggel diagnosztizált betegek. Mivel a metabolikus szindróma súlyos következményekkel járhat mind az egyén, mind a társadalom, mind pedig az egészségügyi ellátó rendszer szempontjából, ezért a kórállapot gyakoriságának ismerete és a rizikótényezők időben történő felismerése egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészségmegőrzésben. A kockázati tényezők szűrésére remek helyszínt biztosítanak a közösségi gyógyszertárak, ahol nemcsak a kockázatbecslés történhet meg, de a gyógyszerészek azokat a potenciálisan veszélyeztetett betegeket is szakszerű tanácsokkal láthatják el, akik ritkábban keresik fel család- vagy kezelőorvosukat.

A metabolikus szindróma megelőző állapotának előfordulási gyakoriságát mérte fel egy spanyolországi, deskriptív, keresztmetszeti tanulmány. Huszonhárom Catalonia tartománybeli közösségi gyógyszertár együttműködésével összesen 650, 18 és 65 év közötti felnőttet vontak a vizsgálatba 2009. november és 2010. október között. A résztvevők kardiovaszkuláris kockázatát a Framingham-Regicor skála alapján becsülték meg. Az adatgyűjtés során lejegyezték az alanyok dohányzási szokásait, fizikális aktivitását, testtömeg-indexét (BMI), valamint felmérték a dyslipidaemia és a magasvérnyomás betegség miatt alkalmazott gyógyszeres terápiát. A válaszokat képzett gyógyszerészek és a barcelona-i egyetem végzős gyógyszerész-hallgatói rögzítették és értékelték ki.

A résztvevők átlagéletkora 48,4 ±12,5 év volt, 51,8%-uk volt nő. A pre-metabolikus szindróma a résztvevők 21,9% érintette (95%-os konfidencia intervallum [CI]: 18,7-25,2), és gyakrabban fordult elő a férfiak körében (25,5%; 95%-os CI: 22,1-28,9), mint a nők között (18,6%; 95%-os CI: 15,5-21,7). A kor előrehaladtával a pre-metabolikus szindróma előfordulási gyakorisága is emelkedett: az idősebb betegpopulációban csaknem négyszer annyi résztvevőnél diagnosztizálták a kockázati tényezők fennálltát, mint a fiatalabb betegeket között (61-65 év: 35,3% vs 18-39 év: 8,7%).

A rizikófaktorok közül a hypertónia (49,1%; 305 fő) és a hasi elhízás (40,3%; 250 fő) fordult elő leggyakrabban. A kiszűrt pre-metabolikus szindrómás betegek csaknem 70%-a folytatott fizikailag kevésbé aktív, ülő életmódot, és csaknem 85%-uk testtömegindexe haladta meg a túlsúlynak megfelelő 25 kg/m2 határértéket. A résztvevők 22,4%-át a pre-metabolikus szindróma két kritériuma is érintette, míg 20,5%-uknál nem derült fény egy kockázati tényezőre sem. A kiszűrt betegek 27,2%-ánál korábban nem diagnosztizálták a fennálló hypertóniát vagy dyslipidaemiát. A betegek fele (50,2%) nem részesült a pre-metabolikus szindrómára irányuló gyógyszeres kezelésben, ennek ellenére a látszólag egészséges betegpopuláció 12,1%-a volt veszélyeztetett.

Jelen vizsgálat hasonló eredménnyel zárult, mint a korábbi spanyol háziorvosi ellátásban végzett kockázatbecslésre irányuló tanulmányok: a spanyol lakosságot leggyakrabban fenyegető kardiovaszkuláris rizikótényezők a magasvérnyomás, az elhízás és a fizikailag inaktív életmód. A vizsgálat olyan szempontból egyedülállónak tekinthető, hogy új színben tünteti fel a közösségi gyógyszertárak egészségmegőrző szerepét. A gyógyszertárak a szűrőprogramok lebonyolításának alkalmas helyszínei lehetnek, mivel a tesztek az olyan, korábban egészségesnek hitt, de potenciálisan veszélyeztetett személyekhez is eljuthatnak, akik ritkábban járnak orvoshoz. A gyógyszertári találkozás pedig nemcsak alkalmat teremt a veszélyeztetett betegek szűrésére, de a szakszerű felvilágosítás a magas kockázatú betegek gondozásba vételének első lépése lehet.

Eredeti közlemény: Via-Sosa, Maria Angeles et al. “Screening Premorbid Metabolic Syndrome in Community Pharmacies: A Cross-Sectional Descriptive Study.” BMC Public Health 14 (2014): 487. PMC. Web. 24 July 2015.

Szemlézte: Csontos Anges Anna dr.

Kulcsszavak

metabolikus szindróma, kardiovaszkuláris kockázat, szűrés, emelkedett éhomi vércukor

Kapcsolódó anyagok

Szakorvosi vélemények a vastagbélrákszűrés bevezetésével kapcsolatban

A hyperurikaemia mint cardiovascularis rizikófaktor: újdonságok a kezelési ajánlásokban

Hypertonia és pitvarfibrilláció - III. rész

Hypertonia és pitvarfibrilláció - II. rész A pitvarfibrilláció szűrési módszereinek alapelvei és értéke

A hypertonia felismerésének, megfelelő kezelésének és az adherencia fenntartásának fontossága

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Segíti-e az intézményekből történő átadás folyamatát vénás thromboembóliában szenvedő beteg esetében, ha szakgyógyszerész keresi fel otthonában konzultáció céljából?

A Journal of Patient Safety tanulmánya arra kereste a választ, hogy vénás thromboembólia kórházi vagy ambuláns ellátása után hazabocsátott betegek esetében javítja-e az átadás folyamatát, illetve növeli-e a betegek átadással kapcsolatos elégedettségét és antikoagulációval kapcsolatos tudását, adherenciáját, ha a hazabocsátást követően gyógyszerész látogatja meg őket otthonukban, valamint antikoagulációs szakértő általi telefonos tanácsadásban részesülnek.

Tovább


A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

A gyógyszerész részvételének mértéke meghatározhatja a hepatitis C vírus (HCV) elleni terápia sikerességét, ezért az amerikai szerzők összehasonlították, hogy melyik ellátási modellben gyógyulnak jobban az orális antivirális szerrel kezelt HCV-fertőzött betegek: vajon gyógyszerész által menedzselt vagy gyógyszerész által asszisztált ambulancián fejezi be több beteg a kezelést, mutat 12 héttel a kezelés befejezése után fenntartott virológiai választ (SVR-12), illetve vált ki többet a számára felírt direkt hatásmechanizmusú antivirális szerből (DAA)?

Tovább


A gyógyszerészeket is fel kell készíteni egyes betegségek diagnosztikájára

Számos egyetemen már el is kezdték a gyógyszerészi curriculum részévé tenni a pontos diagnózisalkotásra képessé tevő tréninget. A gyógyszerész ugyanis felismerheti, ha a betegnél új tünetek jelennek meg, vagy ha gyógyszerkölcsönhatás, gyógyszermellékhatás miatti problémák jelentkeznek, illetve orvoskollégája diagnosztikus tévedésének felismerésére is képessé válhat. A diagnosztikus tévedések 10%-a a körzeti orvosi ellátás során történik.

Tovább


A vezetők utánpótlásával kapcsolatos felkészültség - felmérés a kanadai intézeti gyógyszertárak dolgozói körében

Egyik intézmény sem tudja elkerülni, hogy vezetője előbb-utóbb nyugdíjba menjen; a vezető pótlására az egyik leghatékonyabb módszer a formális utánpótlási terv kidolgozása, ami biztosítja az intézmény stabil működését az átmenet idején is, továbbá lehetővé teszi, hogy a vezető átadhassa tudását utódjának, és megkönnyíti a váltást a stáb többi tagja számára is.

Tovább


A metabolikus szindróma előszobájában