hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A metabolikus szindróma előszobájában


A metabolikus szindróma előszobájában

| |
 

A „metabolikus szindróma”-ként ismert tünetegyüttes az utóbbi évtizedekben a nyugati civilizáció egyik leggyakrabban előforduló kórképévé nőtte ki magát. A szindróma definíció szerint öt kardiovaszkuláris rizikótényezőt foglal magában: az abdominális elhízást, az emelkedett triglicerid-szintet, a csökkent nagysűrűségű (HDL) koleszterin értékét, a magasvérnyomás-betegséget és az emelkedett éhomi vércukorszintet. Az American Heart Assotiation/National Heart, Lung and Blood Institute (AHA/NHLBI) meghatározása alapján legalább három rizikófaktor jelenléte szükséges a metabolikus szindróma kimondásához. A World Health Organisation (WHO) állásfoglalása szerint a metabolikus szindróma már önmagában is pre-morbid állapotnak tekinthető, ezért érdemes megkülönböztetni a „pre-metabolikus” szindróma fogalmát, amelyből kizárásra kerülnek a már kardiovaszkuláris megbetegedéssel vagy cukorbetegséggel diagnosztizált betegek. Mivel a metabolikus szindróma súlyos következményekkel járhat mind az egyén, mind a társadalom, mind pedig az egészségügyi ellátó rendszer szempontjából, ezért a kórállapot gyakoriságának ismerete és a rizikótényezők időben történő felismerése egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészségmegőrzésben. A kockázati tényezők szűrésére remek helyszínt biztosítanak a közösségi gyógyszertárak, ahol nemcsak a kockázatbecslés történhet meg, de a gyógyszerészek azokat a potenciálisan veszélyeztetett betegeket is szakszerű tanácsokkal láthatják el, akik ritkábban keresik fel család- vagy kezelőorvosukat.

A metabolikus szindróma megelőző állapotának előfordulási gyakoriságát mérte fel egy spanyolországi, deskriptív, keresztmetszeti tanulmány. Huszonhárom Catalonia tartománybeli közösségi gyógyszertár együttműködésével összesen 650, 18 és 65 év közötti felnőttet vontak a vizsgálatba 2009. november és 2010. október között. A résztvevők kardiovaszkuláris kockázatát a Framingham-Regicor skála alapján becsülték meg. Az adatgyűjtés során lejegyezték az alanyok dohányzási szokásait, fizikális aktivitását, testtömeg-indexét (BMI), valamint felmérték a dyslipidaemia és a magasvérnyomás betegség miatt alkalmazott gyógyszeres terápiát. A válaszokat képzett gyógyszerészek és a barcelona-i egyetem végzős gyógyszerész-hallgatói rögzítették és értékelték ki.

A résztvevők átlagéletkora 48,4 ±12,5 év volt, 51,8%-uk volt nő. A pre-metabolikus szindróma a résztvevők 21,9% érintette (95%-os konfidencia intervallum [CI]: 18,7-25,2), és gyakrabban fordult elő a férfiak körében (25,5%; 95%-os CI: 22,1-28,9), mint a nők között (18,6%; 95%-os CI: 15,5-21,7). A kor előrehaladtával a pre-metabolikus szindróma előfordulási gyakorisága is emelkedett: az idősebb betegpopulációban csaknem négyszer annyi résztvevőnél diagnosztizálták a kockázati tényezők fennálltát, mint a fiatalabb betegeket között (61-65 év: 35,3% vs 18-39 év: 8,7%).

A rizikófaktorok közül a hypertónia (49,1%; 305 fő) és a hasi elhízás (40,3%; 250 fő) fordult elő leggyakrabban. A kiszűrt pre-metabolikus szindrómás betegek csaknem 70%-a folytatott fizikailag kevésbé aktív, ülő életmódot, és csaknem 85%-uk testtömegindexe haladta meg a túlsúlynak megfelelő 25 kg/m2 határértéket. A résztvevők 22,4%-át a pre-metabolikus szindróma két kritériuma is érintette, míg 20,5%-uknál nem derült fény egy kockázati tényezőre sem. A kiszűrt betegek 27,2%-ánál korábban nem diagnosztizálták a fennálló hypertóniát vagy dyslipidaemiát. A betegek fele (50,2%) nem részesült a pre-metabolikus szindrómára irányuló gyógyszeres kezelésben, ennek ellenére a látszólag egészséges betegpopuláció 12,1%-a volt veszélyeztetett.

Jelen vizsgálat hasonló eredménnyel zárult, mint a korábbi spanyol háziorvosi ellátásban végzett kockázatbecslésre irányuló tanulmányok: a spanyol lakosságot leggyakrabban fenyegető kardiovaszkuláris rizikótényezők a magasvérnyomás, az elhízás és a fizikailag inaktív életmód. A vizsgálat olyan szempontból egyedülállónak tekinthető, hogy új színben tünteti fel a közösségi gyógyszertárak egészségmegőrző szerepét. A gyógyszertárak a szűrőprogramok lebonyolításának alkalmas helyszínei lehetnek, mivel a tesztek az olyan, korábban egészségesnek hitt, de potenciálisan veszélyeztetett személyekhez is eljuthatnak, akik ritkábban járnak orvoshoz. A gyógyszertári találkozás pedig nemcsak alkalmat teremt a veszélyeztetett betegek szűrésére, de a szakszerű felvilágosítás a magas kockázatú betegek gondozásba vételének első lépése lehet.

Eredeti közlemény: Via-Sosa, Maria Angeles et al. “Screening Premorbid Metabolic Syndrome in Community Pharmacies: A Cross-Sectional Descriptive Study.” BMC Public Health 14 (2014): 487. PMC. Web. 24 July 2015.

Szemlézte: Csontos Anges Anna dr.

Kulcsszavak

metabolikus szindróma, kardiovaszkuláris kockázat, szűrés, emelkedett éhomi vércukor

Kapcsolódó anyagok

Vírusinfekciók az onkológiai kezelés alatt

Cardiovascularis szűrés és rizikóstratifikáció

A köszvény és a hyperuricaemia kezelésének újdonságai: fókuszban a célérték vezérelte kezelés

Sportolói szívszűrés a városmajori klinikán

Izolált szisztolés hypertonia előfordulása hazánkban lakossági szűrővizsgálat alapján

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A fenntartó asztma-kezeléssel kapcsolatos adherencia: 6 hónapos prevalencia az USA egy közforgalmú patikaláncának adatai alapján

A gyógyszerszedéssel kapcsolatos rossz adherencia a 21. században világszerte az egyik legfontosabb és legdrágább egészségügyi probléma. Alapvetően fontos az asztma-medikációval kapcsolatos adherencia javítása is, aminek része kell legyen a gyógyszertár-centrikus intervenció kialakítása is, mivel egyéb vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy minél több időt töltenek el az egészségügyben dolgozók a betegekkel, ezen belül minél többet foglalkoznak az adherenciával kapcsolatos kérdésekkel, annál jobb lesz a betegek terápia-követése.

Tovább


Gyógyszerész-orvos kollaboratív modellben végzett hypertonia-menedzsment értékelése

Napjainkban a körzeti orvosi praxisok munkaerőhiánnyal küzdenek, és egyre fontosabbá válik egy új gondozási modell kialakítása: a nem-orvos szolgáltatók, többek között a gyógyszerészek bevonása és integrált betegellátó csapatok kialakítása.

Tovább


A közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek által végzett rövid intervenció hatékonysága problémás alkoholfogyasztók esetében

A szemlézett közlemény szerint az alkoholfogyasztás világszerte évente 3,3 millió halálesetet okoz, ami az elhalálozások 5,9%-a. Az Egyesült Királyságban a gyógyszerészek és a patikai személyzet a nővérek és az orvosok után a harmadik legnagyobb számú egészségügyi szakma, és az elmúlt években Angliában a közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek egyre nagyobb feladatot kapnak a közegészségügy fejlesztésében. Mára a legtöbb patikában van privát beszélgetést lehetővé tevő konzultációs szoba is.

Tovább


Kihívások a gyógyszertárak menedzselése során

A szemlézés a malajziai tapasztalatokat ismerteti. A közösségi gyógyszertárak menedzselése során számos kihívással lehet találkozni a működtetés és a stratégia területén egyaránt: fontos az emberi erőforrás, a pénzügyek megfelelő kezelése, a jó merketingtevékenység, a megfelelő raktározás, az információs rendszerek megfelelő működtetése és a gyógyszertár megfelelő működését biztosító fizikai tér biztosítása. Ennek során igen széles képességekkel kell rendelkezni: jó vezetőnek kell lenni, megfelelően kell menedzselni az interperszonális viszonyokat, jól szervezettnek kell lenni, stratégiai előrelátással kell rendelkezni, és képesnek kell lenni a folyamatos változásokra fenntartható választ adni.

Tovább


A metabolikus szindróma előszobájában