hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A metabolikus szindróma előszobájában


A metabolikus szindróma előszobájában

| |
 

A „metabolikus szindróma”-ként ismert tünetegyüttes az utóbbi évtizedekben a nyugati civilizáció egyik leggyakrabban előforduló kórképévé nőtte ki magát. A szindróma definíció szerint öt kardiovaszkuláris rizikótényezőt foglal magában: az abdominális elhízást, az emelkedett triglicerid-szintet, a csökkent nagysűrűségű (HDL) koleszterin értékét, a magasvérnyomás-betegséget és az emelkedett éhomi vércukorszintet. Az American Heart Assotiation/National Heart, Lung and Blood Institute (AHA/NHLBI) meghatározása alapján legalább három rizikófaktor jelenléte szükséges a metabolikus szindróma kimondásához. A World Health Organisation (WHO) állásfoglalása szerint a metabolikus szindróma már önmagában is pre-morbid állapotnak tekinthető, ezért érdemes megkülönböztetni a „pre-metabolikus” szindróma fogalmát, amelyből kizárásra kerülnek a már kardiovaszkuláris megbetegedéssel vagy cukorbetegséggel diagnosztizált betegek. Mivel a metabolikus szindróma súlyos következményekkel járhat mind az egyén, mind a társadalom, mind pedig az egészségügyi ellátó rendszer szempontjából, ezért a kórállapot gyakoriságának ismerete és a rizikótényezők időben történő felismerése egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészségmegőrzésben. A kockázati tényezők szűrésére remek helyszínt biztosítanak a közösségi gyógyszertárak, ahol nemcsak a kockázatbecslés történhet meg, de a gyógyszerészek azokat a potenciálisan veszélyeztetett betegeket is szakszerű tanácsokkal láthatják el, akik ritkábban keresik fel család- vagy kezelőorvosukat.

A metabolikus szindróma megelőző állapotának előfordulási gyakoriságát mérte fel egy spanyolországi, deskriptív, keresztmetszeti tanulmány. Huszonhárom Catalonia tartománybeli közösségi gyógyszertár együttműködésével összesen 650, 18 és 65 év közötti felnőttet vontak a vizsgálatba 2009. november és 2010. október között. A résztvevők kardiovaszkuláris kockázatát a Framingham-Regicor skála alapján becsülték meg. Az adatgyűjtés során lejegyezték az alanyok dohányzási szokásait, fizikális aktivitását, testtömeg-indexét (BMI), valamint felmérték a dyslipidaemia és a magasvérnyomás betegség miatt alkalmazott gyógyszeres terápiát. A válaszokat képzett gyógyszerészek és a barcelona-i egyetem végzős gyógyszerész-hallgatói rögzítették és értékelték ki.

A résztvevők átlagéletkora 48,4 ±12,5 év volt, 51,8%-uk volt nő. A pre-metabolikus szindróma a résztvevők 21,9% érintette (95%-os konfidencia intervallum [CI]: 18,7-25,2), és gyakrabban fordult elő a férfiak körében (25,5%; 95%-os CI: 22,1-28,9), mint a nők között (18,6%; 95%-os CI: 15,5-21,7). A kor előrehaladtával a pre-metabolikus szindróma előfordulási gyakorisága is emelkedett: az idősebb betegpopulációban csaknem négyszer annyi résztvevőnél diagnosztizálták a kockázati tényezők fennálltát, mint a fiatalabb betegeket között (61-65 év: 35,3% vs 18-39 év: 8,7%).

A rizikófaktorok közül a hypertónia (49,1%; 305 fő) és a hasi elhízás (40,3%; 250 fő) fordult elő leggyakrabban. A kiszűrt pre-metabolikus szindrómás betegek csaknem 70%-a folytatott fizikailag kevésbé aktív, ülő életmódot, és csaknem 85%-uk testtömegindexe haladta meg a túlsúlynak megfelelő 25 kg/m2 határértéket. A résztvevők 22,4%-át a pre-metabolikus szindróma két kritériuma is érintette, míg 20,5%-uknál nem derült fény egy kockázati tényezőre sem. A kiszűrt betegek 27,2%-ánál korábban nem diagnosztizálták a fennálló hypertóniát vagy dyslipidaemiát. A betegek fele (50,2%) nem részesült a pre-metabolikus szindrómára irányuló gyógyszeres kezelésben, ennek ellenére a látszólag egészséges betegpopuláció 12,1%-a volt veszélyeztetett.

Jelen vizsgálat hasonló eredménnyel zárult, mint a korábbi spanyol háziorvosi ellátásban végzett kockázatbecslésre irányuló tanulmányok: a spanyol lakosságot leggyakrabban fenyegető kardiovaszkuláris rizikótényezők a magasvérnyomás, az elhízás és a fizikailag inaktív életmód. A vizsgálat olyan szempontból egyedülállónak tekinthető, hogy új színben tünteti fel a közösségi gyógyszertárak egészségmegőrző szerepét. A gyógyszertárak a szűrőprogramok lebonyolításának alkalmas helyszínei lehetnek, mivel a tesztek az olyan, korábban egészségesnek hitt, de potenciálisan veszélyeztetett személyekhez is eljuthatnak, akik ritkábban járnak orvoshoz. A gyógyszertári találkozás pedig nemcsak alkalmat teremt a veszélyeztetett betegek szűrésére, de a szakszerű felvilágosítás a magas kockázatú betegek gondozásba vételének első lépése lehet.

Eredeti közlemény: Via-Sosa, Maria Angeles et al. “Screening Premorbid Metabolic Syndrome in Community Pharmacies: A Cross-Sectional Descriptive Study.” BMC Public Health 14 (2014): 487. PMC. Web. 24 July 2015.

Szemlézte: Csontos Anges Anna dr.

Kulcsszavak

metabolikus szindróma, kardiovaszkuláris kockázat, szűrés, emelkedett éhomi vércukor

Kapcsolódó anyagok

Sportolói szívszűrés a városmajori klinikán

Izolált szisztolés hypertonia előfordulása hazánkban lakossági szűrővizsgálat alapján

STOP CRC - A lakosság kolorektális rákszűrésen történő részvételét befolyásoló tényezők vizsgálata

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) 2016. évi és 2010-2016 közötti összefoglaló adatai

A depresszió és öngyilkossági veszély szűrése a háziorvosi és általános orvosi gyakorlatban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

Brent I. Fox és Ranjani Varadarajan tanulmánya ezért az interneten keresztül történő, pedagógiai célú kommunikáció, azon belül is a Twitter használatát elemzi egy gyógyszerészeti kurzushoz kapcsolódóan.

Tovább


Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A gyógyszert nem kiadó gyógyszerész szerepköre, felelőssége egyelőre bizonytalan. Négy eltérő modellel tipizálható megítélése ellenére jelentős szakmai konszenzus uralkodik az új típusú gyógyszerész szerepének egyes jellemzőit, valamint az alapellátási gyakorlatba való integráció pénzügyi, szervezeti és együttműködési aspektusait illetően.

Tovább


A kórházból hazabocsátott betegek átmeneti gyógyszerészi ellátásának hatékonysága

A kórházba való felvételkor és a kórházból való hazaengedéskor nagy az esélye a gyógyszerezési hibáknak. Az egészségügyi ellátás decentralizált és szétaprózott jellege miatt ugyanis ilyenkor egy időre megszakad az ellátás folytonossága, mivel a beteg egymás után több egészségügyi szolgáltatóval is kapcsolatba lép, amelyek közül egyik sem fér hozzá a beteg egészségi állapotára vonatkozó összes információhoz.

Tovább


A gyógyszerészi gondozás a magas vérnyomás kezelésében

A szemlézett vizsgálatban a gyógyszerészi kezelés hosszútávon is hatékonynak bizonyult a vérnyomás és az összkoleszterinszint kontroll alatt tartásában. A gyógyszerészi kezelés előtti időszakban például a páciensek 54,4%-ának volt kielégítő a szisztolés vérnyomása, a kezelés utáni időszakban pedig a 93.0%-ának.

Tovább


A metabolikus szindróma előszobájában