hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A gyógyszerészek szerepe a 2-es típusú diabetes mellitus gondozásában


A gyógyszerészek szerepe a 2-es típusú diabetes mellitus gondozásában

| |
 

Az utóbbi évtizedekben a „nyugati” medicina szemléletmódja döntő változáson megy keresztül: egyre inkább a személyre szabott orvoslás kerül a középpontba. A gondolkodásmód változása az egészségügyi ellátórendszer egészét érinti, így a közösségi gyógyszertárak, és az ott dolgozó gyógyszerészek hatásköre is új feladatokkal bővül: nagyobb szerepet kapnak a krónikus betegek utánkövetésében és gondozásában. A 2-es típusú diabetes mellitus hosszútávú kezelést és gondozást igénylő betegség, amely során döntő jelentősége van a megfelelő felvilágosításnak és betegoktatásnak. A gyógyszertárak kiváló helyszínt biztosítanak, a betegek nyomonkövetésére, a felmerülő kérdések megválaszolására, a mellékhatások felléptének monitorozására és a gyógyszeres kezelés optimalizálására. Mindeddig azonban kevés információ állt rendelkezésünkre arról, hogy a mindennapokban pontosan mi lenne a gyógyszerészek szerepe a 2-es típusú diabetesben szenvedő betegek segítésében.

A közösségi gyógyszertárakban zajló diabeteses beteggondozás során felmerülő gyakorlati kérdéseket és a betegek igényeit kívánta felmérni egy frissen publikált ausztrál tanulmány. A fókuszcsoportokon alapuló kutatás résztvevői a legnagyobb ismert, cukorbetegséggel foglalkozó non-profit szervezet, az Ausztráliai Diabeteses Tanács tagjai közül kerültek ki. A fókuszcsoportokat 2013 augusztusa és szeptembere között a szervezet sydney-i irodájában tartották. Azok a tagok, akik más városból kívántak részt venni az üléseken, telekonferencián keresztül tehették meg. A fókuszcsoportokon számos témát vitattak meg: a kérdések érintették a betegek ön-gondozását, az egyéni vércukormérését, az egészségügyi rendszerben történő cukorbeteg gondozást, a gyógyszerészek tanácsadói szerepét és a betegoktatás gyakorlati megvalósulását. A foglalkozásokon elhangzó beszélgetéseket hanganyagként és írásos formában is rögzítették. Az anyaggyűjtés során nyert információt két független szakember rendszerezte és elemezte, majd közös megbeszélés alapján összegezte.

Összesen 32 önkéntes vett részt az öt fókuszcsoport valamelyikén. A résztvevők többsége férfi volt, és zömében a 65 évnél idősebb korosztályba tartoztak. A megközelítőleg egy órás csoportfoglalkozások során fény derült arra, hogy a betegek többségét a cukorbetegség nagyban korlátozza a mindennapi életvezetésben, valamint komoly nehézségeket jelent a rendszeres gyógyszerszedés és a diéta tartása. Ezen kívül a cukorbetegség súlyos anyagi terhet is ró a páciensekre, ami rontja a betegek együttműködését és ezáltal a hosszútávú betegség kimenetelt. A vizsgát alanyai általában háziorvosi gondozás alatt álltak és változó tapasztalatuk volt a gyógyszerészeti ellátással kapcsolatban: míg egyesek csak a gyógyszereiket váltották ki a gyógyszertári vizitek alatt, voltak, akik tanácsokat és felvilágosítást kaptak gyógyszerészüktől. A betegek egyetértettek abban, hogy a gyógyszerészek általában segítőkésznek bizonyulnak, azonban negatívumként emeleték ki a gyógyszertárak zsúfoltságát, a személyes tér hiányát és a rendelkezésre álló idő szűkösségét. A résztvevők a gyógyszertárak jó elérhetőségét és hosszabb nyitva tartását előnyként értékelték. A betegek kételyeiket fejezték ki a gyógyszerészek hajlandóságával és kompetenciájával kapcsolatban: a résztvevők jelezték, hogy a gyógyszeres terápiát érintő kérdéseken túl nagy szükségük lenne étrendi és életmódbeli tanácsokra is. A vizsgálatban szereplők szerint a frissen felfedezett cukorbetegek felvilágosítása és követése különösen nagy figyelmet igényel, így az újonnan diagnosztizált páciensek oktatására külön csoportokat kellene létrehozni. A vizsgálat során megerősítést nyert a gyógyszerészek magatartásának és viselkedésének fontossága: nem meglepő módon a kezdeményező szellemű, jól kommunikáló gyógyszerészek nagyobb bizalmat élveztek kevésbé aktív társaiknál

A tanulmány megerősítette, hogy a közösségi gyógyszertár a diabeteses betegkövetés egyik fontos helyszíne lehet. A vizsgálat során fény derült az egészségügyi ellátórendszer ezen pontjának hiányosságaira és a visszajelzések segítségül szolgálnak, hogy a nehézségeket kiküszöbölve a jövőben a páciensek és a gyógyszerészek közötti bizalmi kapcsolat elmélyülhessen. A megfelelő gondozás és felvilágosítás pedig kulcsszerepet játszhat a betegek együttműködésének javításában, ezáltal a szövődmények megelőzésében és a kedvezőbb betegségkimenetelben.


Eredeti közlemény: Dhippayom, T., & Krass, I. (2015). Supporting self-management of type 2 diabetes: is there a role for the community pharmacist? Patient Preference and Adherence, 9, 1085–1092. doi:10.2147/PPA.S88071

Összefoglalta: Csontos Ágnes Anna dr.

2015. augusztus 28.


Kulcsszavak

T2DM, gondozásba vétel, utánkövetés, self-management, diabetes

Kapcsolódó anyagok

A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése

Diabetes, dementia, depresszió, distressz

A köszvény és a hyperuricaemia kezelésének újdonságai: fókuszban a célérték vezérelte kezelés

Útvesztők és iránytű a cardiovascularis kockázati tényezők prognosztikai értékéről

Diabeteses betegek Doppler-indexeredményeinek vizsgálata egy családorvosi praxisban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Az angol gyógyszerészek 76%-a mondta azt, hogy szívesen tanult volna az egyetemen üzleti ismereteket, ha lett volna rá lehetőség, és 61,4%-uk értett egyet azzal, hogy nagyban segítette volna a karrierjüket, ha az egyetemen oktattak volna üzleti ismereteket. A gyógyszerészek 74,1%-a vélte úgy, hogy az üzleti modult a negyedév tananyagába kellene beilleszteni, 46%-uk szerint választható, 37,4%-uk szerint kötelező tananyagként.

Tovább


Közösségi gyógyszerészek és a mellékhatás-bejelentés – Felvetések West Midlands-ből

Az 51 éves és annál idősebb gyógyszerészek nagyobb valószínűséggel jelentettek ADR-t, mint a fiatalabbak, továbbá a nagyobb szakmai tapasztalat is nagyobb ADR-jelentési hajlandóságot eredményezett. A gyógyszerészek szerint a következő akadályok álltak leginkább az ADR-ek bejelentésének útjában: időhiány (46%-uknál), az a vélekedésük, hogy a felismert ADR nem volt súlyos (65%-uknál) és az a vélekedésük, hogy a felismert ADR jól ismert, ezért nem érdemes jelenteni (37%-uknál).

Tovább


A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

Tovább


A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

Tovább


A gyógyszerészek szerepe a 2-es típusú diabetes mellitus gondozásában