hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek által végzett rövid intervenció hatékonysága problémás alkoholfogyasztók esetében


A közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek által végzett rövid intervenció hatékonysága problémás alkoholfogyasztók esetében

| |
 

A szemlézett közlemény szerint az alkoholfogyasztás világszerte évente 3,3 millió halálesetet okoz, ami az elhalálozások 5,9%-a. Az Egyesült Királyságban az alkoholfogyasztás a rossz egészségi állapot harmadik vezető oka, ezért olyan közegészségügyi beavatkozásokra van szükség, amelyek segítenek az alkoholbevitel csökkentésében. A rövid intervenciós módszer (RI) során az egészségügyi szakember segít a problémás alkoholfogyasztóknak az önreflexióban, viselkedésváltozásra bátorítja őket, és megbeszéli velük, hogyan lehetséges keresztülvinni azt. A körzeti orvosi rendelőben végzett a rövid intervenciós módszer (RI) hatékonyságát az alkoholfogyasztás csökkentésében erős bizonyítékok támasztják alá, és a WHO azt ajánlja, hogy az egészségügyi ellátás minél szélesebb területén vezessék be a rövid intervenciót a problémás alkoholfogyasztók segítése érdekében.


A gyógyszerészek és a patikai személyzet a nővérek és az orvosok után a harmadik legnagyobb számú egészségügyi szakma, és az elmúlt években Angliában a közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek egyre nagyobb feladatot kapnak a közegészségügy fejlesztésében. Mára a legtöbb patikában van privát beszélgetést lehetővé tevő konzultációs szoba is. Dhital és munkatársainak vizsgálata azt a célt tűzte ki, hogy megnézze, 3 hónap elteltével
hatékony-e a gyógyszerészek által végzett rövid intervenció problémás alkoholfogyasztók esetében.


A parallelcsoportos, randomizált kontrollált vizsgálatot London azon két kerületében végezték, ahol a legnagyobb a problémás alkoholfogyasztók száma. A kutatók megállapították, hogy a kívánt pontosságú eredményhez a vizsgálati és a kontrollcsoportban (amelynek tagjai nem intervenciós céllal tervezett tájékoztató füzetet kaptak) egyaránt legalább 139 főt kell követni. A két kerületben 40 olyan közösségi patika van, ami rendelkezik konzultációs szobával, ezek közül 16 összesen 17 patikusa vállalta a kutatásban való részvételt.


A patikusok a következő személyeket azonosították potenciális vizsgálati alanyként: azok a személyek, akik megnézték a patikában a vizsgálattal kapcsolatban kihelyezett szórólapokat és posztereket; akik alkoholfogyasztással kapcsolatos tanácsot kértek; dohányzásról való leszokást támogató, gasztrointesztinális, altató, illetve nyugtató hatású OTC termékeket vásároltak; igénybe vették a következő patikai szolgáltatásokat: dohányzásról való leszokás támogatása, egészségi állapotfelmérés, gyógyszerhasználat áttekintése, sürgősségi fogamzásgátlás; a következő állapotokkal kapcsolatos recepteket váltottak ki: kardiovaszkuláris betegség, depresszió vagy szorongás, diabétesz, gyomorproblémák.

Ezeknek az ügyfeleknek a patikusok felajánlották a vizsgálatban résztvevők számára készült információs kiadványt, és meghívták őket, vegyenek részt a vizsgálatra való alkalmassági szűrésben. Azoktól, akik hajlandók voltak részt venni a szűrésben, megkérdezték: „Milyen gyakran fordul elő, hogy egy alkalommal három vagy több italt fogyaszt el?” Azok, akik havonta vagy gyakrabban isznak ilyen mennyiséget, a konzultációs szobában a patikus segítségével kitöltötték az alkoholfüggőséget azonosító AUDIT tesztet (Alcohol Use Disorders Identification Test). Azok, akik 20 vagy több pontszámot értek el potenciális függőknek számítottak, számukra azt a tanácsot adták a patikusok, hogy keressék fel háziorvosukat, sőt azt is felajánlották, hogy időpontot foglalnak számukra az orvosnál. Az alacsony kockázatúnak számítókat (AUDIT ≤ 7) is kizárták a vizsgálatból, amibe azokat vonták be, akik pontszáma 8 és 19 között volt. A beleegyező bevontaktól felvett adatokat (pl. életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely, medikáció, betegségek) a patikus biztonságos online adatbázisba rögzítette.


A vizsgálatban részt vevő patikusok a kb. tíz perc hosszúságú RI módszerének elsajátítása érdekében 3 és fél órás képzésben vettek részt, majd a későbbiekben lehetőségük volt részt venni egy 2 órás képzésben, amin megbeszélhették az alkalmazás során tapasztalt nehézségeiket. A kimenetet (az AUDIT-pontszámok változása 3 hónappal az RI után) a kutatók mérték fel a vizsgálati alanyokkal folytatott telefoninterjúk révén.


2.361 patikai ügyfelet kérdeztek meg, akar-e részt venni a vizsgálatban, ezek 24%-a érdeklődött (561 fő), akik közül végül 407 főt lehetett randomizálni, közülük 326 főtől sikerült adatot gyűjteni a 3 hónapos utánkövetési periódus végén. Az AUDIT-pontszámok összértéke nem különbözött szignifikáns mértékben a két csoport között, és a 3 hónap elteltével nem lehetett szignifikáns változást kimutatni sem a vizsgálati, sem a kontrollcsoportban.



Az eredmény közvetlen hatással bír az egészségbiztosító politikájára, amivel a patikusok nagyobb közegészségügyi bevonását tervezi elérni. Azonban mivel eddig igen kevés vizsgálat foglalkozott azzal, hogy megállapítsa, melyek azok a tényezők, amelyek az RI hatékonyságát biztosítják problémás alkoholfogyasztók esetében, nehéz megmondani, mennyire specifikus az itt kapott negatív eredmény a konkrét intervencióval kapcsolatban. Nagyon valószínű, hogy a patikusok alulképzettek voltak a hatékony RI végzésére.


Amennyiben a kormány támogatja a patikusok nagyobb részvételét a viselkedésmódosító közegészségügyi szolgáltatások nyújtásában, nincs értelme, hogy ebben a gyógyszerészek további képzés és felkészülés nélkül vegyenek részt.


Szemlézte:
dr. Kazai Anita
2018.feburár 26.


Eredeti közlemény:
Addiction. 2015 Oct; 110(10): 1586–1594. doi: 10.1111/add.12994
The effectiveness of brief alcohol interventions delivered by community pharmacists: randomised controlled trial
Ranjita Dhital, Ian Norman, Cate Whittlesea, Trevor Murrells, Jim McCambridge



Kulcsszavak

PharmaPraxis, szenvedélybetegség, rövid intervenció, gyógyszerészi ellátás

Kapcsolódó anyagok

A fenntartó asztma-kezeléssel kapcsolatos adherencia: 6 hónapos prevalencia az USA egy közforgalmú patikaláncának adatai alapján

Gyógyszerész-orvos kollaboratív modellben végzett hypertonia-menedzsment értékelése

A közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek által végzett rövid intervenció hatékonysága problémás alkoholfogyasztók esetében

Kihívások a gyógyszertárak menedzselése során

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A fenntartó asztma-kezeléssel kapcsolatos adherencia: 6 hónapos prevalencia az USA egy közforgalmú patikaláncának adatai alapján

A gyógyszerszedéssel kapcsolatos rossz adherencia a 21. században világszerte az egyik legfontosabb és legdrágább egészségügyi probléma. Alapvetően fontos az asztma-medikációval kapcsolatos adherencia javítása is, aminek része kell legyen a gyógyszertár-centrikus intervenció kialakítása is, mivel egyéb vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy minél több időt töltenek el az egészségügyben dolgozók a betegekkel, ezen belül minél többet foglalkoznak az adherenciával kapcsolatos kérdésekkel, annál jobb lesz a betegek terápia-követése.

Tovább


Gyógyszerész-orvos kollaboratív modellben végzett hypertonia-menedzsment értékelése

Napjainkban a körzeti orvosi praxisok munkaerőhiánnyal küzdenek, és egyre fontosabbá válik egy új gondozási modell kialakítása: a nem-orvos szolgáltatók, többek között a gyógyszerészek bevonása és integrált betegellátó csapatok kialakítása.

Tovább


Kihívások a gyógyszertárak menedzselése során

A szemlézés a malajziai tapasztalatokat ismerteti. A közösségi gyógyszertárak menedzselése során számos kihívással lehet találkozni a működtetés és a stratégia területén egyaránt: fontos az emberi erőforrás, a pénzügyek megfelelő kezelése, a jó merketingtevékenység, a megfelelő raktározás, az információs rendszerek megfelelő működtetése és a gyógyszertár megfelelő működését biztosító fizikai tér biztosítása. Ennek során igen széles képességekkel kell rendelkezni: jó vezetőnek kell lenni, megfelelően kell menedzselni az interperszonális viszonyokat, jól szervezettnek kell lenni, stratégiai előrelátással kell rendelkezni, és képesnek kell lenni a folyamatos változásokra fenntartható választ adni.

Tovább


Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Az angol gyógyszerészek 76%-a mondta azt, hogy szívesen tanult volna az egyetemen üzleti ismereteket, ha lett volna rá lehetőség, és 61,4%-uk értett egyet azzal, hogy nagyban segítette volna a karrierjüket, ha az egyetemen oktattak volna üzleti ismereteket. A gyógyszerészek 74,1%-a vélte úgy, hogy az üzleti modult a negyedév tananyagába kellene beilleszteni, 46%-uk szerint választható, 37,4%-uk szerint kötelező tananyagként.

Tovább