A kínai gyógyszerészképzést eredetileg az iparban vagy a kutatásban dolgozó gyógyszerészek képzésére tervezték. Az elmúlt két évtizedben azonban szükség támadt a jól képzett, klinikai ismeretekkel és készségekkel rendelkező gyógyszerészekre. A kínai egészségügyi minisztérium éves egészségügyi statisztikája szerint 2011-ben átlagosan csak 2,69 klinikai gyógyszerész jutott 1 millió kínai lakosra. Egy kórházra pedig 16,6 gyógyszerész és gyógyszertári technikus jutott. Holott egy kínai rendelet szerint a kórházakban dolgozó egészségügyi szakembereknek legalább 8% -át kellene kitenniük a kórházi gyógyszerészeknek. Azaz körül belül 246 000 gyógyszerész hiányzott a tanulmány megírásának idejében Kínában. A szerzők ezért tekintették át tanulmányukban a kínai klinikai gyógyszerészi képzés közelmúltját és jelenét, megfogalmazva a felmerülő problémákat és hiányosságokat is.

A klinikai gyógyszerészi képzést Kínában 1989-ben hozták létre, ekkor kínált először kínai egyetem az 5 éves képzés után főiskolai szintű klinikai gyógyszerészi diplomát. A hasonló képzések száma emelkedni kezdett, de 1999-ben a kínai oktatási minisztérium visszavonta a klinikai gyógyszertári oktatási programot, mert a bachelor-fokozatú programok felülvizsgálata során túl sok minőségi problémát tártak fel. 2002-ben azonban az egészségügyi minisztérium felismerte, hogy nagy igény van szakképzett klinikai gyógyszerészekre, és dokumentumban irányozta elő a betegellátásra koncentráló gyógyszerészeti programok és az egészségügyi intézményekben dolgozó gyógyszerészi munkacsoportok létrehozását. 2006-ban kialakítottak egy programot, amelynek keretében szakképzett kórházak képezték a klinikai gyógyszerészeket. Ugyanebben az évben a Kínai Gyógyszerészeti Egyetem elindíthatott egy kísérleti klinikai gyógyszerészeti főiskolai programot. Azóta más gyógyszerészeti főiskolák is megkezdték a klinikai gyógyszerészek képzését. Mára mind a főiskolai, egyetemi, mind a posztgraduális oktatásban átfogó klinikai gyógyszerészképzési rendszer alakult ki és fejlődik Kínában.

A főiskolai szintű tantervek minden intézményben különbözőek, de általában 5 fő elemből állnak:
1) általános oktatási kurzusok (bölcsészettudományok és a társadalomtudományok, kifejezésre és megértésre/értelmezésre irányuló kurzusok);
2) alapozó szakirányi kurzusok (orvosbiológiai és kémiai tantárgyak);
3) szakmai és szolgáltatási kurzusok (gyógyszerészeti és klinikai tudományok);
4) kutatási és egyéni fejlesztési tantárgyak (gyógyszerészeti kutatási szemináriumok, innovatív kurzusok és kísérletek); illetve
5) a tapasztalatszerzés elemei (egészségügyi és a gyógyszertári gyakorlat).

Minden klinikai gyógyszerészi képzés legalább 1 éves gyakorlatot kínál. A hagyományos gyógyszerészi programokhoz képest a klinikai gyógyszerészi programok nagyobb hangsúlyt fektetnek a klinikai kurzusokra és gyakorlati képzésre, és kevesebbet a kémiára és a kísérletezésre. Emellett jobban fejlesztik a hallgatók empátiáját és lelkiismeretességét.

2012-ig nem volt megszerezhető Kínában a PharmD professzionális doktori fokozat. A mesterképzéshez hasonlóan, 2000 után a doktori szintű klinikai gyógyszerészi képzés általában más gyógyszertári doktori programok, például gyógyszerészet vagy farmakológia alá besorolva volt elérhető. 2003-ban a Sichuan Egyetem és a Shenyang Gyógyszerészeti Egyetem létrehozta az első formális klinikai gyógyszerészeti PhD programot, majd további 6 egyetemen jött létre, amelyeken évente 7-8 diák iratkozik be erre a szakra.

Összességében tehát az utóbbi két évtizedben Kínában egyre több klinikai gyógyszertári oktatási programot hoztak létre főiskolai, egyetemi és posztgraduális szinten. A többi ázsiai országhoz képest azonban a klinikai gyógyszerészi oktatás fejlődési üteme lassú, és várhatóan a közeljövőben sem fog felgyorsulni. A kínai gyógyszeripar gyors fejlődésének köszönhetően ugyanis a gyógyszerészeti oktatás valószínűleg a kutatás, a gyártás és a marketing készségek elsajátítására összpontosít majd. Emellett nehéz lesz áthangolni a gyógyszerészi képzést a kémiára való koncentrálás helyett a betegközpontúságra.

De a szerzők szerint a klinikai gyógyszerészek oktatásának fő akadályai Kínában magában a felsőfokú oktatási rendszerben gyökereznek. A klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek. Például a kurzusok túlságosan bonyolultak, és nincs koherencia az egyes tantárgyak között. A 4 év elméleti tanulást 1 év gyakorlat követi a legtöbb intézményben. Azaz a hallgatóknak nincs lehetőségük az elméleti ismereteik gyakorlati megszilárdítására az első 4 évben, majd nehezen váltanak át a gyakorlati képzésre. A kórházakban vagy más intézményekben zajló gyakorlat értékelése és felügyelete sincsen jól megoldva. Végül gondot jelent az is, hogy Kínában a gyógyszerészeti főiskolák és a kórházak között alig van együttműködés, és a legtöbb oktatónak nincs is klinikai tapasztalata vagy háttere.


Eredeti közlemény: Hu M, Yee G, Zhou N, Yang N, Jiang X, Klepser D. Development and current status of clinical pharmacy education in China. American journal of pharmaceutical education. 2014 Oct 15;78(8):157.

Szemlézte: Cziglényi Boglárka

Kulcsszavak

gyógyszerészet, képzés, PharmaPraxis

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

A gyógyszerészi gondozáson túli feladatok - szemlézés

Az elsődlegesen a betegeket gondozó gyógyszerészek képzése érdekében egy olyan keretrendszert érdemes használni, ami magába foglalja a praxis filozófiáját, a gyógyszerészi gondozás folyamatait és a praxis menedzsment rendszereket egyaránt.

Tovább

Keresztmetszeti vizsgálat az e-recept finnországi bevezetése kapcsán

Finnországban 2012-ben vezették be az e-receptet, aminek használata a közegészségügyi ellátásban 2013, míg a magánellátásban 2015 óta kötelező. Jelen felmérés 2015-ben készült, ebben az évben a Finnországban diszpenzált 56 millió recept több mint 90%-a e-recept volt.

Tovább

A fenntartó asztma-kezeléssel kapcsolatos adherencia: 6 hónapos prevalencia az USA egy közforgalmú patikaláncának adatai alapján

A gyógyszerszedéssel kapcsolatos rossz adherencia a 21. században világszerte az egyik legfontosabb és legdrágább egészségügyi probléma. Alapvetően fontos az asztma-medikációval kapcsolatos adherencia javítása is, aminek része kell legyen a gyógyszertár-centrikus intervenció kialakítása is, mivel egyéb vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy minél több időt töltenek el az egészségügyben dolgozók a betegekkel, ezen belül minél többet foglalkoznak az adherenciával kapcsolatos kérdésekkel, annál jobb lesz a betegek terápia-követése.

Tovább

Gyógyszerész-orvos kollaboratív modellben végzett hypertonia-menedzsment értékelése

Napjainkban a körzeti orvosi praxisok munkaerőhiánnyal küzdenek, és egyre fontosabbá válik egy új gondozási modell kialakítása: a nem-orvos szolgáltatók, többek között a gyógyszerészek bevonása és integrált betegellátó csapatok kialakítása.

Tovább