hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában


A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

| |
 

A kínai gyógyszerészképzést eredetileg az iparban vagy a kutatásban dolgozó gyógyszerészek képzésére tervezték. Az elmúlt két évtizedben azonban szükség támadt a jól képzett, klinikai ismeretekkel és készségekkel rendelkező gyógyszerészekre. A kínai egészségügyi minisztérium éves egészségügyi statisztikája szerint 2011-ben átlagosan csak 2,69 klinikai gyógyszerész jutott 1 millió kínai lakosra. Egy kórházra pedig 16,6 gyógyszerész és gyógyszertári technikus jutott. Holott egy kínai rendelet szerint a kórházakban dolgozó egészségügyi szakembereknek legalább 8% -át kellene kitenniük a kórházi gyógyszerészeknek. Azaz körül belül 246 000 gyógyszerész hiányzott a tanulmány megírásának idejében Kínában. A szerzők ezért tekintették át tanulmányukban a kínai klinikai gyógyszerészi képzés közelmúltját és jelenét, megfogalmazva a felmerülő problémákat és hiányosságokat is.

A klinikai gyógyszerészi képzést Kínában 1989-ben hozták létre, ekkor kínált először kínai egyetem az 5 éves képzés után főiskolai szintű klinikai gyógyszerészi diplomát. A hasonló képzések száma emelkedni kezdett, de 1999-ben a kínai oktatási minisztérium visszavonta a klinikai gyógyszertári oktatási programot, mert a bachelor-fokozatú programok felülvizsgálata során túl sok minőségi problémát tártak fel. 2002-ben azonban az egészségügyi minisztérium felismerte, hogy nagy igény van szakképzett klinikai gyógyszerészekre, és dokumentumban irányozta elő a betegellátásra koncentráló gyógyszerészeti programok és az egészségügyi intézményekben dolgozó gyógyszerészi munkacsoportok létrehozását. 2006-ban kialakítottak egy programot, amelynek keretében szakképzett kórházak képezték a klinikai gyógyszerészeket. Ugyanebben az évben a Kínai Gyógyszerészeti Egyetem elindíthatott egy kísérleti klinikai gyógyszerészeti főiskolai programot. Azóta más gyógyszerészeti főiskolák is megkezdték a klinikai gyógyszerészek képzését. Mára mind a főiskolai, egyetemi, mind a posztgraduális oktatásban átfogó klinikai gyógyszerészképzési rendszer alakult ki és fejlődik Kínában.

A főiskolai szintű tantervek minden intézményben különbözőek, de általában 5 fő elemből állnak:
1) általános oktatási kurzusok (bölcsészettudományok és a társadalomtudományok, kifejezésre és megértésre/értelmezésre irányuló kurzusok);
2) alapozó szakirányi kurzusok (orvosbiológiai és kémiai tantárgyak);
3) szakmai és szolgáltatási kurzusok (gyógyszerészeti és klinikai tudományok);
4) kutatási és egyéni fejlesztési tantárgyak (gyógyszerészeti kutatási szemináriumok, innovatív kurzusok és kísérletek); illetve
5) a tapasztalatszerzés elemei (egészségügyi és a gyógyszertári gyakorlat).

Minden klinikai gyógyszerészi képzés legalább 1 éves gyakorlatot kínál. A hagyományos gyógyszerészi programokhoz képest a klinikai gyógyszerészi programok nagyobb hangsúlyt fektetnek a klinikai kurzusokra és gyakorlati képzésre, és kevesebbet a kémiára és a kísérletezésre. Emellett jobban fejlesztik a hallgatók empátiáját és lelkiismeretességét.

2012-ig nem volt megszerezhető Kínában a PharmD professzionális doktori fokozat. A mesterképzéshez hasonlóan, 2000 után a doktori szintű klinikai gyógyszerészi képzés általában más gyógyszertári doktori programok, például gyógyszerészet vagy farmakológia alá besorolva volt elérhető. 2003-ban a Sichuan Egyetem és a Shenyang Gyógyszerészeti Egyetem létrehozta az első formális klinikai gyógyszerészeti PhD programot, majd további 6 egyetemen jött létre, amelyeken évente 7-8 diák iratkozik be erre a szakra.

Összességében tehát az utóbbi két évtizedben Kínában egyre több klinikai gyógyszertári oktatási programot hoztak létre főiskolai, egyetemi és posztgraduális szinten. A többi ázsiai országhoz képest azonban a klinikai gyógyszerészi oktatás fejlődési üteme lassú, és várhatóan a közeljövőben sem fog felgyorsulni. A kínai gyógyszeripar gyors fejlődésének köszönhetően ugyanis a gyógyszerészeti oktatás valószínűleg a kutatás, a gyártás és a marketing készségek elsajátítására összpontosít majd. Emellett nehéz lesz áthangolni a gyógyszerészi képzést a kémiára való koncentrálás helyett a betegközpontúságra.

De a szerzők szerint a klinikai gyógyszerészek oktatásának fő akadályai Kínában magában a felsőfokú oktatási rendszerben gyökereznek. A klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek. Például a kurzusok túlságosan bonyolultak, és nincs koherencia az egyes tantárgyak között. A 4 év elméleti tanulást 1 év gyakorlat követi a legtöbb intézményben. Azaz a hallgatóknak nincs lehetőségük az elméleti ismereteik gyakorlati megszilárdítására az első 4 évben, majd nehezen váltanak át a gyakorlati képzésre. A kórházakban vagy más intézményekben zajló gyakorlat értékelése és felügyelete sincsen jól megoldva. Végül gondot jelent az is, hogy Kínában a gyógyszerészeti főiskolák és a kórházak között alig van együttműködés, és a legtöbb oktatónak nincs is klinikai tapasztalata vagy háttere.


Eredeti közlemény: Hu M, Yee G, Zhou N, Yang N, Jiang X, Klepser D. Development and current status of clinical pharmacy education in China. American journal of pharmaceutical education. 2014 Oct 15;78(8):157.

Szemlézte: Cziglényi Boglárka


Kulcsszavak

gyógyszerészet, képzés, PharmaPraxis

Kapcsolódó anyagok

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Közösségi gyógyszerészek és a mellékhatás-bejelentés – Felvetések West Midlands-ből

A gyógyszerész mint menedzser

A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Az angol gyógyszerészek 76%-a mondta azt, hogy szívesen tanult volna az egyetemen üzleti ismereteket, ha lett volna rá lehetőség, és 61,4%-uk értett egyet azzal, hogy nagyban segítette volna a karrierjüket, ha az egyetemen oktattak volna üzleti ismereteket. A gyógyszerészek 74,1%-a vélte úgy, hogy az üzleti modult a negyedév tananyagába kellene beilleszteni, 46%-uk szerint választható, 37,4%-uk szerint kötelező tananyagként.

Tovább


Közösségi gyógyszerészek és a mellékhatás-bejelentés – Felvetések West Midlands-ből

Az 51 éves és annál idősebb gyógyszerészek nagyobb valószínűséggel jelentettek ADR-t, mint a fiatalabbak, továbbá a nagyobb szakmai tapasztalat is nagyobb ADR-jelentési hajlandóságot eredményezett. A gyógyszerészek szerint a következő akadályok álltak leginkább az ADR-ek bejelentésének útjában: időhiány (46%-uknál), az a vélekedésük, hogy a felismert ADR nem volt súlyos (65%-uknál) és az a vélekedésük, hogy a felismert ADR jól ismert, ezért nem érdemes jelenteni (37%-uknál).

Tovább


A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

Tovább


Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

Brent I. Fox és Ranjani Varadarajan tanulmánya ezért az interneten keresztül történő, pedagógiai célú kommunikáció, azon belül is a Twitter használatát elemzi egy gyógyszerészeti kurzushoz kapcsolódóan.

Tovább