hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A gyógyszerészi gondozás hatása kisebbséghez tartozó betegekre


A gyógyszerészi gondozás hatása kisebbséghez tartozó betegekre

| |
 

A valamilyen faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó népesség száma folyamatosan nő az Amerikai Egyesült Államokban – demográfiai becslések alapján 2050-re az amerikai népesség 50%-át fogja alkotni. Ezeknek a csoportoknak a hátrányos helyzete az egészségügy területén is megmutatkozik: több egyenlőtlenség éri őket az egészségügyi ellátásban, és az általános egészségi állapotuk is rosszabb.

Habár nőtt Amerikában a fekete lakosság várható élettartama, a fehér lakosság várható élettartama eközben gyorsabb ütemben növekedett. Így a két érték különbsége továbbra is jelentős. A kisebbségekre jellemző kulturális eltérések (amelyek az egészségkultúrát is érintik), az őket érő diszkrimináció, a jellemzően alacsony szocioökonómiai státuszuk, a nyelvi akadályok, a társadalombiztosítás hiánya mind komoly problémát jelentenek az amerikai egészségügyi rendszerben. A gyógyszerészek pedig komoly szerepet játszhatnak ezeknek az egyenlőségeknek a csökkentésében, mivel ők sokat érintkeznek a páciensekkel. Lehetőségük van irányítani és módosítani a páciensek terápiáját, és egészségügyi tanácsadó szerepet töltenek be.

Ezért érezték szükségesnek a tanulmány szerzői, hogy a faji/etnikai kisebbségek szempontjából áttekintsék a gyógyszerészi szolgáltatásokról szóló kutatásokat és tanulmányokat. Olyan szakirodalmi forrásokat kerestek, amelyek a faj/etnikai hovatartozás alapján meghatározható különbségekkel foglalkoztak, illetve olyan felméréseket, amelyek résztvevői többnemzetiségűek voltak, vagy pedig etnikai kisebbségekhez tartoztak. A szerzők áttekintették a PubMed és az International Pharmaceutical Abstracts adatbázisokban az 1980 januárja és 2010 novembere közötti időszakot, és azokra a tanulmányokra koncentráltak, amelyekben fekete/afroamerikai, őshonos amerikai, indiai amerikai, alaszkai őshonos, hawaii őshonos, csendes-óceáni őshonos, illetve nem fehér hispán/latino páciensekről volt szó.

A szerzők kiindulópontként a következő tevékenységeket határozták meg, mint a gyógyszerészi gondozás lehetséges formáit: nyelvi közvetítést (pl. betegtájékoztatók és egészségügyi tájékoztató kiadványok lefordítását tolmácsok segítségével), széleskörű betegségmenedzsmentet, oktatást és konzultációt, egészségügyi kiértékeléseket, terápiamenedzsmentet, a terápia betartására emlékeztet intézkedéseket, illetve szűrővizsgálatokat és oltásokat. A klinikai hatásokon (pl. átoltottság vagy terápia betartása) a páciens életminőségére és elégedettségére is kíváncsiak voltak a szerzők (ezt nevezték humanisztikus szempontnak), illetve a gazdasági következményekre (egészségügyi kiadások csökkenése).

Gyűjtésük alapján összesen 24 cikk foglalkozott a gyógyszerészi kezelés hatásával úgy, hogy vagy a faj/etnikum alapján vizsgálták a különbségeket, vagy pedig többnemzetiségű csoportokra vagy etnikai kisebbségekre fókuszáltak. A 24-ből 21 tanulmány az ezredforduló után készült. Gyógyszerészi szolgáltatás alatt általában az oktatást és konzultációt, illetve a gyógyszeres terápia menedzselését értették a tanulmányok, és ezeket értékelték ki. A tanulmányok mintegy fele csak egyféle hatását vizsgálta a gyógyszerészi szolgáltatásnak, többnyire azt, hogy milyen klinikai következményei lettek. Egyharmaduk a klinikai és humanisztikus hatást együtt vizsgálta, a három szempontot együtt pedig csak egy tanulmány érvényesítette.

A 24-ből 23 kutatás jutott arra a következtetésre, hogy a vizsgált csoportra pozitív hatással volt a gyógyszerészi gondozás. Ebben főleg a klinikai hatások voltak előtérben: a betegség javuló kontrollja, a növekvő szűrési és átoltottsági arány, a terápia fokozottabb betartása stb. Gazdasági szempontból az egészségügyi kiadások csökkenését állapította meg néhány tanulmány: csökkent a kórházban töltött idő, és a páciensek kevesebbszer éltek a különböző orvosi ellátásokkal. A csekély számú negatív eredmény vagy nem mutatott ki különbséget a tesztcsoport és a kontrollcsoport között, vagy pedig a tesztcsoporton belül nem lett pozitív hatása a gyógyszerészi gondozásnak (az adott esetben a cukorbetegség kezelésére).

Sajnos csak kevés kutatás volt randomizált kontrollált vizsgálat, ami problémássá teszi, hogy a páciensekre gyakorolt hatást egyértelműen a gyógyszerészi szolgáltatás következményének tekintsék. Jellemző probléma volt az is, hogy a kutatások egy része csak egy adott területen, pl. egyetlen kerületben, iskolában vagy közösségben végzett felmérést. Országos szintű kutatás nem készült. 9 tanulmány számolt be viszont a gyógyszerészek és más egészségügyi dolgozók közötti együttműködésről, ami a szakmák közötti kooperáció arányának növekedésére utal.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a kommunikációs nehézségek komoly problémát jelentenek a gyógyszerészi szolgáltatások végzésében. Egy, a szerzők által idézett tanulmány például arról számolt be, hogy az afroamerikai páciensek nehezen kommunikálnak a gyógyszerészekkel, mivel nincsenek birtokában az ehhez szükséges egészségügyi szókincsnek, és így a terápiás előírásokat is kevésbé értik meg. A szerzők szerint figyelembe kéne venni, hogy a kisebbségi pácienseket sújtó egészségügyi egyenlőtlenség jelentős részben a kulturális háttérből, a nyelvi akadályokból, a szocioökonómiai jellegzetességekből és a műveltségi szintből következik, azonban pont ezekkel a szempontokkal kevésbé foglalkoztak a vizsgált tanulmányok. Mindössze 5 olyan tanulmány volt, amely a nyelvi segítéssel foglalkozott, és csak 3 tanulmány kérdezett rá az orvosi nyelv megértéséhez szükséges nyelvi közvetítésre. Pedig az orvosi nyelv megértésének támogatása része lehetne a gyógyszerészi szolgáltatásoknak. Összességében elmondható, hogy a tanulmányok nem fókuszáltak arra, hogy a gyógyszerészi gondozásnak kultúrspecifikus igényeknek is meg kéne felelnie.

A szerzők azt a végkövetkeztetést vonják le, hogy a szakirodalmi áttekintés szerint egyértelműen pozitív hatással van a gyógyszerészi gondozás a faji/etnikai kisebbségi hovatartozású páciensekre. Azonban a kisebbségeket sújtó egészségügyi egyenlőtlenségek leküzdéséhez további felmérésekre volna szükség, amelyek a gyógyszerészi gondozás hatását vizsgálnák. Ezen belül is meg kellene határozni, hogy mely beavatkozási formák a leginkább hatékonyak az egyes csoportok számára. Ez szükségessé tenné az egyes csoportok összehasonlítását. Illetve a faji/etnikai különbségek vizsgálatakor mindvégig tudatosabban kellene koncentrálni arra a kérdésre, hogy a gyógyszerészi gondozás hogyan enyhítheti a fennálló egyenlőtlenségeket.

Eredeti közlemény:
Cheng Y, Raisch DW, Borrego ME, Gupchup GV. Economic, clinical, and humanistic outcomes (ECHOs) of pharmaceutical care services for minority patients: A literature review. Research in Social and Administrative Pharmacy. 2013 Jun 30;9(3):311-29.


Szemlézte: eLitMed.hu
2017. feburár 21.


Kulcsszavak

gyógyszerészi gondozás, kisebbség, etnikum, szocioökonomiai

Kapcsolódó anyagok

Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A kórházból hazabocsátott betegek átmeneti gyógyszerészi ellátásának hatékonysága

A gyógyszerészi gondozás hatása kisebbséghez tartozó betegekre

A gyógyszerészi gondozás oktatása Kuvaitban

Gyógyszerészek által vezetett szakrendelők

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

Brent I. Fox és Ranjani Varadarajan tanulmánya ezért az interneten keresztül történő, pedagógiai célú kommunikáció, azon belül is a Twitter használatát elemzi egy gyógyszerészeti kurzushoz kapcsolódóan.

Tovább


Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A gyógyszert nem kiadó gyógyszerész szerepköre, felelőssége egyelőre bizonytalan. Négy eltérő modellel tipizálható megítélése ellenére jelentős szakmai konszenzus uralkodik az új típusú gyógyszerész szerepének egyes jellemzőit, valamint az alapellátási gyakorlatba való integráció pénzügyi, szervezeti és együttműködési aspektusait illetően.

Tovább


A kórházból hazabocsátott betegek átmeneti gyógyszerészi ellátásának hatékonysága

A kórházba való felvételkor és a kórházból való hazaengedéskor nagy az esélye a gyógyszerezési hibáknak. Az egészségügyi ellátás decentralizált és szétaprózott jellege miatt ugyanis ilyenkor egy időre megszakad az ellátás folytonossága, mivel a beteg egymás után több egészségügyi szolgáltatóval is kapcsolatba lép, amelyek közül egyik sem fér hozzá a beteg egészségi állapotára vonatkozó összes információhoz.

Tovább


A gyógyszerészi gondozás a magas vérnyomás kezelésében

A szemlézett vizsgálatban a gyógyszerészi kezelés hosszútávon is hatékonynak bizonyult a vérnyomás és az összkoleszterinszint kontroll alatt tartásában. A gyógyszerészi kezelés előtti időszakban például a páciensek 54,4%-ának volt kielégítő a szisztolés vérnyomása, a kezelés utáni időszakban pedig a 93.0%-ának.

Tovább