hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A gyógyszerész mint menedzser


A gyógyszerész mint menedzser

| |
 

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését? Közben pedig érzékenyen figyeli a munkavégzés kontextusának változásait, és ügyes stratégiával alkalmazkodik hozzájuk. A jelen cikk célja az, hogy ehhez a kérdéshez adjon impulzusokat, David A. Latif Model for Teaching the Management Skills Component of Managerial Effectiveness to Pharmacy Students című közleménye alapján.

A sikeres vezetői munka három átfogó tényezőnek köszönhető: a megfelelő viselkedésnek, a jó irányba hajtó motivációnak és a megfelelő vezetői készségeknek. A harmadik pont, azaz az alapvető menedzsment-készségek minden szakmában többé-kevésbé azonosak, a pékektől a filmgyártásig. Ráadásul hiába a folyamatos technológiai fejlődés, az, hogy milyen alapvető készségek kellenek a hatékony és produktív emberi együttműködés kialakításához, nem sokat változott az elmúlt évszázadban.

Gondoljuk végig, hogy milyen összetett cselekvéseket végez el egy menedzser a munkája során! Megszervezi a munkavégzés tárgyi környezetét és a források kezelését rövidtávon, proaktívan gondoskodva közben a hosszú távú szükségletekről is. Szervezi és koordinálja a csoporttagok viselkedését a feladataik ellátása érdekében. Megfelelő állapotban tartja az egymásra utalt kollegiális kapcsolatokat. Motiválja az alkalmazottakat, és kezeli a konfliktusokat: olyan munkahelyi atmoszférát hoz létre, amely jó teljesítményre biztatja a munkatársakat. Lehetőséget biztosít a szakmai fejlődésre. Eközben információfeldolgozást és –átadást végez: az információs és kommunikációs csatornák használata révén azonosítja a problémákat, és megérti a folyamatosan változó szakmai, társadalmi, szakpolitikai kontextus aktualitásait, hogy hatékonyan reagálhasson rájuk a döntéseiben. Stratégiai gondolkodással oldja meg a felmerülő problémákat. Felelősséget vállal a saját döntéseiért, és abban is segít, hogy a beosztottak is hatékony döntéseket hozzanak. A sort még hosszan lehetne folytatni, de kutatások arra jutottak, hogy több mint felerészben az imént felvázolt tevékenységek biztosítják a vezetői hatékonyságot és sikerességet.

Az ezeknek a tevékenységeknek a végzéséhez szükséges készségek igen komplexek, számos témához és területhez kötődő ismereteket és készségeket feltételeznek. Először is, a döntéshozás, a tervezés és a szervezés nem lehetséges konceptuális, azaz fogalmi alapok nélkül. A vezető tudatában kell hogy legyen annak, hogy az adott munkavégzési (és esetleg üzleti) egység egyes komponensei hogyan viszonyulnak egymáshoz, illetve az egész egység szakmai (és üzleti) céljaihoz.

A technikai készségek adják meg a menedzseri munka a szakmai alapjait. A vezetőként dolgozó gyógyszerész ismeri a szakterületének eljárásait, eszközeit, birtokában van a szükséges specializált tudásnak. Emellett számítógép-használati készségekkel is rendelkezik (beleértve a speciális szoftvereket is), ismeri a pénzügyek menedzselésének technikáit, és képes farmako-ökonómiai elemzést végezni.

Egészen más oldalát veszi igénybe a vezetőnek minden olyan tevékenység, amely a munkatársaival való bánásról, együttlétről szól. Ezek a humán készségek: a jó vezető a saját viselkedésére, érzelmeire és szerepeire is képes reflektálni, és munkatársai belső állapotait is meg tudja érteni. Képes a kooperációra és társai motiválására. Jól tudja kezelni a stresszhelyzeteket és –reakciókat (önmagát illetően is), fel tudja oldani a konfliktusokat, és általában biztató és motiváló hatással van a kollégáira.

Emellett – bizony – jó politikusnak sem árt lennie. A politikai készségcsoportba tartozik, hogy a vezető meg tudja-e szilárdítani a saját pozícióját, majd képes-e azt tovább emelni. Ki tudja-e építeni a – jó értelemben vett – hatalmi bázisát? Meg tudja-e teremteni a megfelelő kapcsolati hálót, fenn tudja-e tartani, és fenntartható módon használja-e annak előnyeit? A hatalom és a befolyásosság megszerzése a vezetői pozíció fenntartásának feltétele, emellett az információkhoz és lehetőségekhez való hozzáférést is erősíti.

A sikeres vezetőt egyébként – szintén felmérések szerint – már előre jelzi, ha valaki fogékony arra, hogy elfogadja a hierarchiában felette állók autoritását; ha kedveli a versenyhelyzetet teremtő játékokat, illetve a kompetitív munkahelyzeteket; ha asszertív a viselkedése; ha ki tudja fejezni a kívánságait; ha van benne vágy arra, hogy kitűnjön a csoporton belül, és érez is hajlandóságot arra, hogy nap mint nap elvégezze a vezetői munkával járó rutinszerű feladatokat. Ezek a beállítottságbeli jellemzők azonban még nem garantálják, hogy valakiből minden szempontból jó menedzser lesz – mint ahogy feltehetően más személyiségbeli alapokon is válhat valakiből kiváló vezető. Hiszen vezetési stílusból is többféle van, például a kooperálás és versengés, illetve az alá-fülé rendelődés és mellérendelés tengelye mentén. A vezetői képességek ráadásul tanulhatóak, sőt, a magánélet helyzeteinek köszönhetően az élet során spontán módon, explicit tanulás nélkül is alakulhatnak valakinek a vezetői készségei. Például amikor már a saját családja életét kell megszerveznie, vagy komplex élethelyzetet kell megoldania (pl. krónikus beteg ápolása).

Mindenesetre fontos, hogy az egyes szakmákra felkészítő tanulmányok, így a gyógyszerészi képzés is foglalkozzon a vezetői képességek és a menedzsment kérdésével. A vezetésről való tanulás és a vezetés tanulása azonban nem ugyanaz. Az információátadásra épülő kognitív tanulás a megfelelő tapasztalati helyzetek nélkül olyan, mintha valaki a medence partján szeretné elsajátítani az úszást. A lexikális tudás átadása ideális esetben csupán az egyik mozzanata a tanulási folyamatnak. Egy ötlépcsős modell szerint egy adott készség aktuális szintjének felmérése és reflektáltatása (pl. kérdőív, szerepjáték) után érdemes beiktatni a róla való kognitív tanulást, a kívánt viselkedésre vonatkozó irányelvek, protokollok áttekintésével. Ezután következhet esettanulmányok alapján a készség elemzése, majd a készség begyakorlása szerepjátékokkal és egyéb gyakorlatokkal. Ha pedig az oktatási intézmény kapcsolatban áll klinikával, gyógyszertárral vagy a szakmai munka más intézményeivel, akkor a legszerencsésebb az, ha záró aktusként a hallgatóknak lehetőségük van valós környezetben is átélniük az adott készség vagy viselkedési minta alkalmazását.


Cziglényi Boglárka
2017.szeptember

Kulcsszavak

PharmaPraxis, vezetéstudomány, gyógyszerészet, gyógyszerész

Kapcsolódó anyagok

A gyógyszerész mint menedzser

A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A kórházból hazabocsátott betegek átmeneti gyógyszerészi ellátásának hatékonysága

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

Tovább


Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

Brent I. Fox és Ranjani Varadarajan tanulmánya ezért az interneten keresztül történő, pedagógiai célú kommunikáció, azon belül is a Twitter használatát elemzi egy gyógyszerészeti kurzushoz kapcsolódóan.

Tovább


Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A gyógyszert nem kiadó gyógyszerész szerepköre, felelőssége egyelőre bizonytalan. Négy eltérő modellel tipizálható megítélése ellenére jelentős szakmai konszenzus uralkodik az új típusú gyógyszerész szerepének egyes jellemzőit, valamint az alapellátási gyakorlatba való integráció pénzügyi, szervezeti és együttműködési aspektusait illetően.

Tovább


A kórházból hazabocsátott betegek átmeneti gyógyszerészi ellátásának hatékonysága

A kórházba való felvételkor és a kórházból való hazaengedéskor nagy az esélye a gyógyszerezési hibáknak. Az egészségügyi ellátás decentralizált és szétaprózott jellege miatt ugyanis ilyenkor egy időre megszakad az ellátás folytonossága, mivel a beteg egymás után több egészségügyi szolgáltatóval is kapcsolatba lép, amelyek közül egyik sem fér hozzá a beteg egészségi állapotára vonatkozó összes információhoz.

Tovább