A számítástechnika és a lingvisztika multidiszciplináris tudományterülete által létrehozott mesterséges intelligencia (AI) célja olyan robotok létrehozására, amelyek képesek olyan feladatok elvégzésére, amelyekhez általában emberi intelligenciára van szükség. Ezen feladatok közé tartozik a tanulás, az alkalmazkodás, a racionalizálási képesség, valamint az absztrakt fogalmak megértése és bonyolult emberi tulajdonságokra – mint például a figyelem, az érzelmek, a kreativitás – való reagálás, írják keresztmetszeti vizsgálatuk bevezetőjében Khawla Abu Hammour és munkatársai. Az AI által működtetett chatbotok (beszélgető robotok) az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a betegellátás és a gyógyszerelés javításának eszközeként. Az egyik legígéretesebb chatbot a GPT (Generative Pre-trained Transformer / Generatív Előképzett Átalakító) nevű nyelvi modellre épülő ChatGPT, amit arra terveztek, hogy segítsen a betegeknek az egészséggel kapcsolatos kérdések megválaszolásában, és személyre szabott tanácsokat adjon. Azonban a technológia sikere azoknak a gyógyszerészeknek a tapasztalatától és tudásától függ, akik használják, folytatják a Jordán Egyetem gyógyszerészei.

Egyrészt a ChatGPT, más nagy nyelvi modellekhez (LLM) hasonlóan, hasznos lehet a társalgási és írói munkákhoz: segít a hatékonyság és a pontosság javításában. Másrészt kérdések merülnek fel az esetleges torzításokkal kapcsolatban, hiszen a ChatGPT képzéséhez csak bizonyos adatokat használnak, ami korlátozhatja a képességeit, és olyan ténybeli pontatlanságokhoz vezethet, amik akadémiai szempontból riasztóan észszerűnek tűnnek (ez a hallucináció néven ismert jelenség).

Az online kérdőívkitöltésen alapuló vizsgálatot 2023 májusában és júniusában végezték, a kérdőíveket a Facebookon és a WhatsAppon terítették. A kérdőív négy részből állt. Az első rész a vizsgált populáció demográfiai jellemzőire kérdezett rá. A második rész olyan állításokat tartalmazott, amelyekkel a ChatGPT használatának gyógyszerészek által érzékelt előnyeit értékelték. A harmadik rész a gyógyszerészeknek a ChatGPT patikai praxisba való beépítésével kapcsolatos aggodalmainak értékelésére szolgált. Az utolsó rész a gyógyszerészek ChatGPT-vel kapcsolatos gyakorlatát értékelte. 95%-os konfidenciaintervallummal dolgoztak, n = 359 résztvevővel. A válaszolók 60%-a volt nő, 83%-a 30 év alatti, további 14%-a 40 év alatti. 40% dolgozott közvetlen lakossági, illetve kórházi gyógyszerellátásban, 10% kutatóként, 18% gyógyszergyártónál. A résztvevők harmada számolt be arról, hogy járatos az AI-technológiában, és 9%-uk mondta, hogy jelentős tapasztalattal rendelkezik az AI gyógyszertári praxisban való használatával kapcsolatban. 29,5%-uk mondta, hogy nem hallott még a ChatGPT-ről.

A felmérés legnagyobb egyetértése (77,2%) azzal az állítással volt kapcsolatos, ami szerint a gyógyszerészek nagy hasznát vehetnék a ChatGPT-nek. Egy másik terület, ahol jelentős volt az egyetértés (69,1%), a ChatGPT tartalomkészítésre való felhasználása volt, ami azt sugallja, hogy a résztvevők felismerik az AI-ban rejlő lehetőségeket a marketinganyagokhoz, például a blog- és közösségimédia-bejegyzésekhez szükséges ötletek generálásában. 70% értett egyet abban, hogy a ChatGPT használható a gyógyszertári termékekkel vagy a terápiás területekkel kapcsolatos oktatási tartalmak létrehozására is.

Másfelől, a résztvevők kevesebb mint fele (47,1%) értett egyet azzal, hogy a ChatGPT pontos információt tud nyújtani a gyógyszerekkel kapcsolatban. Ezen túlmenően, a legtöbb ellenvélemény (a résztvevők 51,8%-a) azzal volt kapcsolatos, hogy a ChatGPT használható a betegadatok elemzésére és a beteg egyedi kórtörténetére és genetikai profiljára alapozott személyre szabott kezelési javaslatok adására. A résztvevők közel háromnegyede (73,3%) fejezte ki aggodalmát a ChatGPT válaszainak esetleges hibáival és pontatlanságaival kapcsolatban. A titoktartás és az adatbiztonság kérdései szintén hangsúlyosak voltak: 67,7% aggódott az adatgyűjtés és -feldolgozás miatt, és 66,6% mutatott rá a ChatGPT-hez hasonló szoftverrendszerek sebezhetőségére pl. hackerek révén. A résztvevők több mint a fele (55,7%) hívta fel a figyelmet arra a veszélyre, hogy a ChatGPT-hez hasonló AI-rendszerek reprodukálják azoknak az adatbázisoknak az elfogultságait és diszkriminatív mintázatait, amelyen betanították őket.

Érdekes módon az életkor, nem, végzettség, szakma, a mesterséges intelligencia technológiájának előzetes ismerete és a digitális technológiával kapcsolatos szakértelem nem állt szignifikáns összefüggésben a ChatGPT rossz vagy jó megítélésével, illetve az azzal kapcsolatos aggodalom magas vagy alacsony fokával. A résztvevők 50%-a állította, hogy nem használt még ChatGPT-t gyógyszerészi gyakorlatában, míg 29% arról számolt be, hogy ritkán, azaz havonta egyszer használja. 13,6% használta alkalmanként (havonta 2-3 alkalommal), és csak egy kis hányad, 7,5% mondta, hogy gyakran, legalább hetente egyszer használja. A résztvevők többsége (61,6%) igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ajánlaná-e a ChatGPT-t más gyógyszerészeknek.

A ChatGPT konkrét alkalmazása a gyakorlatban a következő volt: 19,2% használta gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások ellenőrzésére, 29% használta gyógyszerekkel és betegségekkel kapcsolatos információforrásként, 22,3% a mellékhatások azonosítására vagy kezelésére, 15,6% használta a gyógyszerelés egyeztetésére, 16,2% pedig a megfelelő adagolási sémák meghatározására. Azok közül, akik a ChatGPT-t a gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások ellenőrzésére használták, 87% értékelte azt többé-kevésbé hasznosnak. Hasonlóképpen, azok közül, akik gyógyszerekkel és betegségekkel kapcsolatos információforrásként használták, 82% jelentette, hogy a ChatGPT ugyanolyan hasznos vagy hasznosabb, mint a hagyományos források (pl. UpToDate, Medscape, Lexicomp, terápiás könyvek stb.). A ChatGPT-t gyógyszeregyeztetésre használók 85,7%-a találta azt ugyanolyan hasznosnak vagy jobbnak, mint az ember által hozott döntések. A megfelelő adagolási sémák meghatározására használók 81%-a találta értékesnek a ChatGPT-t erre a célra. A gyógyszermellékhatások azonosításában a felhasználók 92,5%-a számolt be arról, hogy a ChatGPT jó vagy jobb, mint a hagyományos források.

Az eredmények szerint statisztikailag szignifikáns összefüggés van a ChatGPT használatának gyakorisága és annak pozitív megítélése között. Azok, akik gyakran használták, nagyobb arányban voltak jó véleménnyel (92,6%-uk), míg az alkalmi használók 67,3%-a, a ritkán vagy soha nem használók 60,6%-a, illetve 52%-a volt jó véleménnyel a ChatGPT-ről. Más szóval, minél gyakrabban használta egy gyógyszerész a ChatGPT-t, annál kedvezőbben ítélte meg.

Végzetül érdemes megemlíteni egy kvantitatív és kvalitatív elemzést, amit Hammour és munkatársai idéznek most ismertetett tanulmányukban: a British Journal of Clinical Pharmacology cikke (Xiaoru Huang et al.) a klinikai gyógyszerészek és a ChatGPT teljesítményét hasonlította össze a klinikai gyógyszerészeti gyakorlat kulcsfontosságú területein, beleértve a receptek felülvizsgálatát, a betegek gyógyszerekkel kapcsolatos felvilágosítását, a mellékhatások felismerését, a mellékhatások okozati összefüggéseinek értékelését és a gyógyszerekkel kapcsolatos tanácsadást. A ChatGPT jónak bizonyult a gyógyszerekkel kapcsolatos tanácsadásban, a klinikai gyógyszerészekkel közel azonos pontszámot ért el (ChatGPT: 8,76 vs. gyógyszerész: 9,52, p-érték = 0,0596). Más területeken a ChatGPT teljesítménye jelentősen gyengébb volt, mint a gyógyszerészeké.

szemlézte: dr. Kazai Anita

Eredeti:
Abu Hammour et al.: ChatGPT in pharmacy practice: a cross-sectional exploration of Jordanian pharmacists’ perception, practice, and concerns

Journal of Pharmaceutical Policy and Practice (2023) 16:115

https://doi.org/10.1186/s40545-023-00624-2