hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A betegek milyen értéket tulajdonítanak a gyógyszertárak minőségi értékelésének?


A betegek milyen értéket tulajdonítanak a gyógyszertárak minőségi értékelésének?

| |
 

A tanulmány tárgyát képező vizsgálat elsőként foglalkozott azzal, hogy a páciensek milyen értéket tulajdonítanak a gyógyszertári szolgáltatások minőségéről készült felméréseknek. Fontos szempontot jelent-e a számukra az, amit a gyógyszertárakról a nyilvános jelentésekben olvashatnak, befolyásolják-e őket ezek az adatok abban, hogy mely egészségügyi szolgáltatót válasszák. A gyógyszerész-szakmában (Amerikában) ugyanis egyre elterjedtebb az a gyakorlat, hogy mindenki számára hozzáférhető jelentéseket tesznek közzé.

A vizsgálat nem volt átfogó, szűk körben és földrajzi területen folyt, és főleg kaukázusi populáción, ami miatt az eredményi kevésbé általánosíthatóak. Kiindulópontját az a feltételezés adta, hogy az egészségügyi szolgáltatás minőségének nyilvános értékelése fejleszti az egészségügyet, növelve a felelősségvállalást és a szolgáltatás átláthatóságát is. Bár azt illetően vegyes eredményeket kaptak, hogy a szolgáltatás minőségére vonatkozó információ mennyire befolyásolják a pácienseket az egészségügyi szolgáltató kiválasztásában, kimondható, hogy a páciensek igénylik az ilyen fajta tájékoztatást, és érdekeltek abban, hogy megtalálják a jó minőséget nyújtó szolgáltatót.

A gyógyszertárak nyilvános értékelését az USA-ban a Pharmacy Quality Alliance (PQA) nevű non-profit szervezet felméréseinek fejlődése tette lehetővé. A PQA célja a gyógyszertárak és gyógyszerészek munkájának ellenőrzése és az eredmények közvetítése a páciensek, gyógyszerészek, munkáltatók és az egészségügy döntéshozói felé; azért, hogy fejlesszék az egészségügy minőségét és biztosítsák páciensek biztonságát.

A PQA a gyógyszerhasználatot illetően annak biztonságosságát, megfelelő voltát és a pontos adagolást tartotta szem előtt a gyógyszertárak felmérésekor. A konkrét területek, amelyeket vizsgáltak, a következők voltak: a gyógyszerek megfelelő rendszerességű szedésének elősegítése; a diabétesz-gyógyszerek adagolása; magas kockázatú gyógyszeres kezelések időskorban; gyógyszerkölcsönhatások; diabéteszes páciensek magas vérnyomásának nem optimális kezelése és az asztmás pácienseknek nem a kontrollra törekvő kezelése (gyógyszeres segítség rohamok esetén anélkül, hogy megpróbálnák megakadályozni a rohamok kialakulását).

A vizsgálat hipotézise az volt, hogy a minőségi felmérés egyes aspektusait a páciensek különféleképpen értékelik majd, és hogy csak bizonyos aspektusok befolyásolják a pácienseket abban, hogy melyik gyógyszertárat válasszák. A vizsgálati személyek mindegyikénél valamilyen krónikus megbetegedés került diagnosztizálásra, közösségi gyógyszertárat használtak, és éppen zajlott az orvos által előírt terápiájuk. A vizsgálati személyek részben falusi, részben városi környezetből kerültek ki, Amerika egyik közép-nyugati államában. A felmérés kérdőív alapú interjúval történt. Összesen 34 páciens adott választ a kérdésekre, átlagéletkoruk 62.85 év volt.

Általánosságban elmondható, hogy a páciensek nem feltétlenül váltanának patikát a felmérések eredményei miatt. De nagyobb figyelmet fordítanának a minőségi értékelésekre, ha újonnan költöztek volna egy számukra ismeretlen területre, ha általában ismertek lennének a minőségi felmérések eredményei, vagy ha előzőleg negatív élmény érte volna őket a gyógyszertárukkal kapcsolatban. Az, hogy korábban nem hallottak ilyen felmérésről, több páciensben keltett bizonytalanságot, nem tudták, hogyan használják a kapott információkat.

A páciensek lakóhelye hatással volt arra, hogy váltanának-e gyógyszertárat a kapott információk alapján. A falusi környezetben élő páciensek kevésbé hajlottak a váltásra, számukra meghatározóbbak voltak a gyógyszertár alkalmazottaival kialakult személyes kapcsolatok, amelyek miatt jobban meg is bíztak a gyógyszertárban, jobban informáltnak gondolták magukat. Emellett a kisebb választék (kevesebb számú helyi patika) is közrejátszott. A vizsgálat kiértékelésekor az is felmerült magyarázatként, hogy mivel a vidéki patikák kisebb forgalmat bonyolítanak, több idejük van törődni a vásárlóikkal, így azok elégedettebbnek érzik magukat.

A páciensek a felmérésben szereplő mindegyik szempontot fontosnak tartották (a résztvevők 94.1%-a egyetértett azzal, hogy használná a minőségi értékeléseket a gyógyszertára kiválasztásához), de megkülönböztették az egyes szempontok jelentőségét aszerint, hogy ők maguk szenvedtek-e abban a krónikus megbetegedésben, amelyre az adott aspektus vonatkozott. Az asztmarohamok megelőzésére törekvő terápia és a diabéteszes páciensek magas vérnyomásának kezelése volt az a két szempont, amelynek a legkisebb fontosságot tulajdonították. Legnagyobb jelentőségűnek a gyógyszerkölcsönhatásokat gondolták, illetve az idősekre veszélyes gyógyszerek kérdését.

Azt illetően kétségeik voltak, hogy a gyógyszerésznek volna-e ideje követni az ő gyógyszereik adagolását, és vegyesek voltak az érzelmeik azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy telefonhívással figyelmeztesse őket a gyógyszertáruk, amikor ki kéne váltaniuk az újabb adag gyógyszerüket.

Az értékelési rendszer hitelessége kifejezetten foglalkoztatta a pácienseket, és a döntéshozatal előtt meg akarták ismerni a kiértékelés forrását. Hangsúlyozták azt is, hogy csak a gyógyszertárak közötti erős különbség sarkalná őket váltásra, mert az enyhe különbségeket más faktorok ellensúlyozni tudják, pl. a kényelmi szempontok. Más vizsgálatok is azt mutatják, hogy a páciensek inkább a rossz egészségügyi szolgáltatók elkerülésére használják fel a minőségről szóló adatokat, mintsem a jobbak kiválasztására.

Két különböző dimenzió rajzolódott ki a vizsgálatból: a tudás (az információ ismerete és helyes értelmezése) és az attitűd (a minőséggel kapcsolatos információra vonatkozó nézetek, bizalom, értéktulajdonítás és az információ felhasználása). A cselekvéshez (pl. gyógyszertárváltáshoz) nem elégséges önmagában az információ, ami abból is kitűnik, hogy sok páciens bizonytalan volt abban, hogy mit kezdjen a hallottakkal. Tehát ezt illetően is fontos lenne a páciensek felvilágosítása. Illetve a két legkevésbé fontosnak tartott szempont (asztma, ill. diabéteszesek magas vérnyomása) is feltehetően a páciensek hiányzó ismeretei miatt került hátra a rangsorban. A gyógyszerbiztonság (gyógyszerkölcsönhatások) kérdése viszont nagy hatással volt a páciensekre.

A Szerzők szerint elképzelhető, hogy a minőségi felméréseknek csak azokat a szempontokat kellene a nyilvánosság előtt hangsúlyozniuk, amelyekre a páciensek fogékonyak. Emellett feltételezik azt is, hogy a minőségi értékelések akkor kapnak jelentőséget egy páciens szemében, amikor személyesen érintetté válik, pl. ha diagnosztizálnak nála egy betegséget. Az értékelések közvetítésekor fontos az is, hogy a páciensek általában tudjanak a kiértékelésekről, ismert legyen a számukra, hogy léteznek ilyen nyilvános jelentések. Ez ugyanis növeli az adatokba vetett bizalmukat.

Fontos lenne a későbbiekben az etnikai hovatartozás, iskolázottság és más szociológiai változók mentén pontosítani az eredményeket. A jövőbeli vizsgálatoknak fontos célja lenne a Szerzők szerint, hogy megállapítsák a minőség azon aspektusait, amelyek a kiértékelések eredményeinek felhasználására motiválják a pácienseket. Az már most világos, hogy a költözés és a korábbi személyes rossz élmény erős motivációt jelent. Az érzelmi hatások tehát valószínűleg erős szerepet játszanak a páciensek döntéseiben, és a csalódott páciensek jobban odafigyelnek a gyógyszertárak minőségéről készült felmérésekre.


Cziglényi Boglárka
2016. június 27.

Eredeti közlemény
Shiyanbola, O. O., & Mort, J. R. (2015). Patients’ perceived value of pharmacy quality measures: a mixed-methods study. BMJ Open, 5(1), e006086. http://doi.org/10.1136/bmjopen-2014-006086


Kulcsszavak

PharmaPraxis, gyógyszertár, értékelés, szemlézés

Kapcsolódó anyagok

A gyógyszerész mint menedzser

A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A kórházból hazabocsátott betegek átmeneti gyógyszerészi ellátásának hatékonysága

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

Tovább


A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

A kínai klinikai gyógyszerészi programok tantervszerkezetét és tartalmát javítani kellene annak érdekében, hogy gyakorlatiasabb és szisztematikusabb legyenek.

Tovább


Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

Brent I. Fox és Ranjani Varadarajan tanulmánya ezért az interneten keresztül történő, pedagógiai célú kommunikáció, azon belül is a Twitter használatát elemzi egy gyógyszerészeti kurzushoz kapcsolódóan.

Tovább


Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

A gyógyszert nem kiadó gyógyszerész szerepköre, felelőssége egyelőre bizonytalan. Négy eltérő modellel tipizálható megítélése ellenére jelentős szakmai konszenzus uralkodik az új típusú gyógyszerész szerepének egyes jellemzőit, valamint az alapellátási gyakorlatba való integráció pénzügyi, szervezeti és együttműködési aspektusait illetően.

Tovább