hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nők a tudományban



| |
 



Három tehetséges női kutató, Mátyus Edit, Szabó Dóra és Vértessy G. Beáta vehette át a L'Oréal és az UNESCO nők számára létrehozott tudományos ösztöndíját hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).

Az MTA védnökségével meghirdetett L'Oréal-UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért pályázatán a 30 év alatti kategóriában díjazott Mátyus Edit vegyész a legkisebb cukormolekula felfedezéséért vehette át az elismerést. Színképelemzéssel ismerte fel azt a négyatomos molekulát, amelynek létezését már sejtették, de bizonyítani előtte nem tudták.

Szabó Dóra, a 40 év alatti kategória díjazottja azt vizsgálta, hogyan válnak rezisztenssé a baktériumok a hagyományos antibiotikumokra. Kutatásainak eredményei a későbbiekben akár új típusú gyógyszerek fejlesztésében is fontos szerepet játszhatnak.

Az 55 év alatti kategóriában Vértessy G. Beáta professzor, DNS-kutató érdemelte ki az elismerést. Kutatása a daganatos sejtek megértéséhez és az ellenük való küzdelemhez, valamint fertőző mikroorganizmusokkal szemben nyújthat majd segítséget.
Az elmúlt kilenc évhez hasonlóan idén is Ádám Veronika akadémikus vezette a szakmai zsűrit, amely kiválasztotta azt a három kutatót, akik átvehették összesen 11 ezer eurós ösztöndíjaikat.

Minden évben kiderül, hogy a nők kreativitása a tudományos munkában és a kutatásokon keresztüli együttműködésekben a világot jobbá, érthetőbbé és humánusabbá tudja tenni - mondta Bogyay Katalin, az UNESCO nagykövete a díjátadón. Mint rámutatott, az UNESCO két fő prioritást fogalmazott meg, az egyik a nemek egyenjogúsága. Globálisan a kutatóknak csak a negyede, Európában a 30 százaléka nő, a professzorok között 18 százalék az arányuk. És bár a női kutatók száma gyorsabban növekszik, mint a férfiaké, a nők szerepe a világ tudományos életében még nem elégséges - hangsúlyozta.

Az ünnepélyes díjátadón részt vett a többi között Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese és Ránky Katalin, a L'ORÉAL Magyarország külkapcsolati igazgatója.

A kutatói ösztöndíjprogramot Magyarországon először tíz éve hirdették meg. A külföldön már évtizedes hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak.

Az alapítók törekvése az, hogy a tudománnyal foglalkozó nőket minél többen megismerjék - támogatva ezzel a karrierjüket, és példát állítva az új generációk elé. Az elmúlt tíz évben a vállalat 114 ezer euróval támogatta a magyar kutatónőket, akik a kapott pénzösszeget szabadon felhasználhatják.



MTI 2012. október 29., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Magaslatok hatása a várandósságra és az újszülöttre

Jubileumi ünnep a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének életében

Kézfertőtlenítés, mint a fertőzések egyszerű megelőzése .

Postperatív külső rögzítések a felnőtt és gyermek kézsebészetben ápolói szempontból

Taxi gépkocsivezetők egészségi állapotának vizsgálata Miskolcon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Nők a tudományban