Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények
2018. FEBRUÁR 20.
2018. FEBRUÁR 20.
Szöveg nagyítása:
Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból. Ezek a korai moszatszerű növények zöldbe borították a kontinenseket, élőhelyet teremtettek az állatoknak. A ma élő növények génjeit elemző tudósok eredményei ellentmondanak a kizárólag növényi kövületekre alapozott elméleteknek. "A fosszíliák tanúságával ellentétben a szárazföldi növények több tízmillió évvel korábban jelentek meg. Ez megváltoztatja a korai földi környezet természetéről alkotott elképzelést, a pocsolyák moszatrétege helyett apró növényeket képzelhetünk el, amelyek a lábujjunkig érnének, annál magasabbra alig" - magyarázta Philip Donoghue, a Bristoli Egyetem földtudományi tanszékének kutatója. A korai növények kínáltak élőhelyet a már teljesen szárazföldi állatoknak, amelyek nagyjából ugyanekkor jelentek meg - tette hozzá. Mindez egybeesik azzal az időszakkal, amikor a tengerek élővilága hirtelen sokszínű és népes lett, ezt az eseményt hívja a tudomány a kambriumi robbanásnak, amely mintegy 530 millió évvel ezelőtt kezdődött és 520 millió éve lett vége. "Eredményeink azt mutatják, hogy a szárazföldi növények már éltek a kambrium földtörténeti kor közepén, vagyis nagyjából az első szárazföldi állatok megjelenésekor - mondta Mark Puttick, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás résztvevője. A Föld történetének első négymilliárd évében a kontinensek lakatlanok voltak, az életet pusztán a mikrobák jelentették. A növények szárazföldi elterjedése, alkalmazkodása a vízen kívüli élethez hatással volt a légköri szén-dioxid koncentrációjára és a hőmérsékletére, ezzel a Föld élővilágának fennmaradására. Az új tanulmány az úgynevezett molekuláris óra módszerén alapul, vagyis ma élő organizmusok génjeit elemzi és összehasonlítja őket a közös ősök kövületeiből származó információval. Forrás: MTI MTI 2018. február 20., kedd 10:19
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Talán az olimpiák történetének legsúlyosabb és legméltatlanabb botrányát eredményezte két bokszoló ügye. A küzdőtéren a sportolók helyett az orvostudomány, a különböző kultúrák, a sportetika és leginkább a politika összecsapása zajlik. Megkérdeztük dr. Melegh Béla genetikus professzort és dr. Sándor Judit bioetikust, mit gondolnak ők a rendkívüli helyzetről, illetve az egész probléma tudományos hátteréről.
Idén huszonkilenc napos a február, ami csak minden negyedik évben fordul elő, ezért választották a szakemberek február utolsó napját a Ritka Betegségek Világnapjának, mert így négyévente – egy valóban ritka napon – lehet felhívni a figyelmet ezekre a szindrómákra, és a ritka betegségekkel élők problémáira.
Nem tartom etikusnak, hogy az egész világ egy sportoló biológiai tulajdonságait, egészségügyi adatait firtatja, és a sportolót a napi találgatások alapján bélyegzi meg – írja Sándor Judit bioetikus.
A méhnyakrák epidemiológiai mutatói 2000–2019 között Magyarországon megfigyelhető változásának elemzése nemzetközi összevetéssel
Több ezer ehető növényfajból alig néhányra épül az élelmezésünk, ami egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból is baj
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Klinikum
Véletlen folytán, egy egyszerű vérvétellel derülhet ki az egyik legsúlyosabb gyerekbetegség5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás