|
TARTALOM
Pszichiátria és medikalizáció
A pszichiatrizálás okai A pszichiatrizálás szakaszai A XX. században, a pszichiátriai betegség határainak a kitolásával természetesen a betegek száma is folyamatosan nőtt. A XIX. században a pszichiátria illetékességi körébe főképpen a pszichotikus betegek tartoztak, a XX. század elején ez kiegészült a neurotikus betegekkel, a XX. század második felében pedig számos olyan tünetet is pszichiátriai betegségnek kezdtek tekinteni, amelyeket korábban nem tekintettek volna annak dr. Kovács József
MEDIKALIZÁCIÓ
A női test medikalizációja Nőnek lenni betegség A viktoriánus éra „nőkérdése” Otto Weininger híres és hírhedt művében, a Nem és jellemben a következőképpen foglalja össze a nő jelentőségét az univerzumban: „A nőknek nincs egzisztenciájuk és nincs esszenciájuk; ők nincsenek, ők semmik. Az emberiség férfiként vagy nőként jelenik meg, valamiként vagy semmiként. [...] A nőnek nincs viszonya az ideához, sem nem állítja, sem nem tagadja azt; sem nem morális, sem nem antimorális; matematikai nyelven szólva, a nőnek nincs jele; a nő céltalan, sem nem jó, sem nem rossz, nem angyal és nem ördög [...] a nő éppen annyira nem morális, mint ahogy nem logikus. De minden egzisztencia morális és logikus egzisztencia. Így a nőnek nincs egzisztenciája.” dr.Bánfalvi Attila 
MEDIKALIZÁCIÓ
Gyógyír szerelmi megszállottságra "...Tizennégy éves fiú vagyok, és mostanában belehabarodtam valakibe, megszállottja lettem egy lánynak, akit az iskolából ismerek. Nagyon szeretném tudni, hogyan állíthatnám meg ezt, mert tönkreteszi az életem..." Bánfalvi Attila 
Már a tudomány sem a régi?
A „tudományos” jelző a modern ember számára az igazság, a tudás garanciáját jelenti. A szekularizált világban pontosan azt a funkciót tölti be, mint a premodern korokban a vallásra, az Istenre vagy a Bibliára hivatkozás. Korunk medicinájára, ha lehet, még fokozottabban érvényes ez a tendencia. Mert ugyan maga a tudományosan igaznak tekintett ismeret idővel akár az ellenkezőjébe is fordulhat, és ráadásul részleges is, de mégis rátámaszkodva a halálba vezető emberi szenvedés végtelen változatosságában egy kis „biztonságszigetet” nyerhet az orvos, ahol annyi kétség és frusztráció közben kifújhatja magát. dr. Bánfalvi Attila 
A gyógyszeripar ellen vagy a megbízhatóbb tudásért?
E sorozat harmincadik írása felé közeledve a szerző annyi személyességet talán megengedhet magának, hogy azokra a tapasztalataira hivatkozik, amelyek a medikalizációhoz kapcsolódó gondolatok, tények fogadtatásához kötődnek. A két szélső pólust az orvosellenesség indulatos vádja és az argumentációkban mutatkozó bátorság dicsérete jelölik ki. dr. Bánfalvi Attila 
Amikor a „kemény” tudomány felpuhul...
A „hard” (kemény) és „soft” (puha) tudomány megkülönböztetés ma közhelynek számít az akadémiai szférában. A két kifejezés használati értéke nem pusztán abban van, hogy különböző módszertanokat, sőt, „világnézeteket” jelöl meg a tudományok nagy családjában. Mindenekelőtt értékelő jellegük miatt „szeretjük őket”, minthogy rendszerint nem egyenrangú diszciplínacsoportokat jelölnek. Egyáltalában nem semleges leírói a világ különböző utakat követő feltárásának, hanem éppen azért használatos ez a két jelző, mert hierarchikus viszonyt fejeznek ki. dr. Bánfalvi Attila 
Bálványunk: a pirula
A medikalizáció egy-egy megjelenési formájában a finom elemzés kimutathatja ugyan, hogy egyik vagy másik szereplő - medicina, laikusok, betegek, egészségipar stb. - van-e inkább a színen a többfelvonásos darabban, de az „előadás” egészét tekintve nagyon nehéz lenne a szereplők jelentőségére vonatkozó sorrendet felállítani. Ez pedig pontosan azért van így, mert kultúránk - amelynek egyszerre vagyunk alkotói és „elszenvedői” - mindenkire kirója e drámájában a megfelelő szerepet. dr. Bánfalvi Attila 
A Fordítva Alvók Országa
Wells A Vakok Országa című művében a főhős olyan elzárt vidékre érkezik, ahol egy különös betegség következtében az emberek megvakultak, és immár generációk óta a látás képessége nélkül élnek. A protagonista úgy véli, hogy „a félszemű is király a Vakok Országában” népi bölcsessége alapján majd fölébe kerekedik a bennszülötteknek. Ám végül szélsőséges devianciája (hiszen ő az egyetlen, aki lát) annyira megnehezíti létét a közösségben, hogy a „krónikus idegenséget” okozó látóképességét „meggyógyító” műtétre késztetik... dr. Bánfalvi Attila 
Terápiakultúra
A medikalizáció meghatározásának egyik legfontosabb aspektusa, hogy komplex társadalmi-kulturális problémákat az individuális testen (testben) próbálunk megoldani. Éppen ez a kulturális hajlamunk hozza az életproblémák megoldásában meghatározó helyzetbe az orvoslást, és annak is biomedikális irányzatát. dr. Bánfalvi Attila 
Utógondolatok a medikalizációról
A medikalizáció különböző aspektusairól szóló konferencia-előadásaim után, ha van idő arra, hogy a hallgatóság kérdéseket tegyen fel, akkor rendszerint az elsők között hangzik el az, hogy „De mi a megoldás medikalizációra?”, vagy „Mi a teendő, hogy megállítsuk ezt a folyamatot?”. Bánfalvi Attila 
A medicina hatalma és kiszolgáltatottsága
Némelyek számára a medikalizáció fogalma csak olyan tematikát nyithat meg, amelyben főként két tézist lehet felállítani és taglalni: - A medicina hatalmi ággá növi ki magát. Fő aktorai, az orvosok pedig „jogosulatlan” és olykor ártalmas fennhatóságot gyakorolnak az átlagpolgárok legszemélyesebb testi-lelki élete felett. - A medikalizáció olyan diskurzust nyit meg, amely szükségszerűen a medicina „megsemmisítő” kritikáját célozza meg, és amely az orvosok munkáját általában véve rossz színben tünteti fel; ezért a medikalizáció kifejezés használata medicina- és orvosellenességet von maga után. dr. Bánfalvi Attila |
HÍRVILÁG
Az egészség eszköztára
Interjú dr. Csányi Péterrel A Hódmezővásárhelyi Önkormányzat és az Erzsébet Kórház és Rendelőintézet által kidolgozott Egészséges Vásárhely Program az elmúlt két év során az országban modellértékű népegészségügyi programmá nőtte ki magát: olyan lakosságbarát kezdeményezésekkel állt elő, amelyek új színt vittek a városi egészségügybe. A program igazgatóját, dr. Csányi Pétert kérdeztük a részletekről. 
Tovább
Egészségben elmaradva
Sajtótájékoztató a hazai drámai egészségügyi adatokról A Lege Artis Medicinæ (LAM) orvostudományi folyóirat és az „Egészségünkért együtt civil kezdeményezés” 2010. március 11-én közös sajtótájékoztatót tartott a Magyar Vöröskereszt Elnökségi Tanácstermében.
Tovább
Egészségjelentés - 2010
Ugyan két évtizede javul a magyar lakosság egészségi állapota, de még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól - azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota.
Tovább
Ha áramlik a csí…
A nagy gyógyászati rendszerek megítélésében hibát követünk el, ha úgy véljük, alapjaiban nem sokban különböznek az akadémikus, nyugati orvoslástól.
Tovább
Meridiánok a Semmelweis Egyetemen
A tudományos viták kereszttűzében álló akupunktúrás terápia is szerepel a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán a Heilongjiang Hagyományos Kínai Orvostudományi Egyetem kihelyezett tagozatának felsőoktatási programjában.
Tovább
Az innovatív gyógyszergyártás hazai helyzete
A szomszédos országokhoz képest a betegek továbbra is lassabban jutnak hozzá az új innovatív terápiákhoz és az adminisztratív korlátozások is túlzottak Magyarországon.
Tovább
Térítésmentes a GCP-képzés Pécsett
Hazánkban 1994 óta kötelező a gyógyszervizsgálatok helyes klinikai gyakorlata (GCP); a Pécsi Tudományegyetem lehetőséget nyújt gyakorló klinikusoknak...
Tovább
Ritka betegségek ellátása
A NET meglátása szerint a jelenlegi finanszírozási rendszer nem ismeri el a szakmailag indokolt speciális ellátási szükségleteket.
Tovább
Arcok dr. W. optikáján keresztül
A félhomályos teremben a falakon különös ragyogásban vagy két tucat portré, a keret, a színvilág, a textúra, a félprofil-beállítás alapján hű folytatásai az előtérben kiállított híres Giorgione-festménynek, melynek címe Col Tempo, azaz Idővel.
Tovább
Miért csökken a vízigényünk alvás közben?
Egészséges emberben éjjel a folyadékfelvétel és a vizeletürítés is jelentősen csökken. Erre a jelenségre kínál magyarázatot kanadai kutatók patkányokon végzett kísérlete.
Tovább
Az egészségipar mint a gazdaság kitörési pontja
Tőkelehetőséget, friss szemléletet, megújulást jelenthet az egészségügynek az egészségipar, s főként új tárgyalási pozíciót – amennyiben összekapaszkodik a határterületekkel. Ezt a korábban már kimondott gondolatot erősítette az Egészségügyi Baráti Társaság (EÜBT) újabb konferenciája, amelyet 2010. március 4-én rendeztek meg a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
Tovább
Az erotika ereje
Buda Béla szexológust, pszichoterapeutát a hazai szexuális kommunikáció jellemzőiről kérdeztük.
Tovább
Te vagy JElen, te tudSZ segíteni
Az EüM a "Te vagy JElen, te tudSZ segíteni" (JESZ) II. pályázati program támogatási keretét 55 millió forintra emelte.
Tovább
Egészséges Vásárhely
Hódmezővásárhely a megyében elsőként, csatlakozott a WHO Egészséges Városok Magyarországi Szövetségéhez. Ebben jelentős szerepe volt az Egészséges Vásárhely Programnak, amely a város 10 éves népegészségügyi programja.
Tovább
Tüdőrák diagnosztizálása után is érdemes abbahagyni a dohányzást
A tüdőrák diagnózisa utáni leszokás növeli a túlélést és csökkenti a recidíva kockázatát, állapították meg a British Medical Journal-ben közölt tanulmány szerzői.
Tovább
Pusztuló korallzátonyok
A korallzátonyok 19%-a már eltűnt és az elkövetkező 10-20 évben további 15% juthat erre a sorsra...
Tovább
Hormonpótlás: jobb fokozatosan elhagyni?
A posztmenopauzás hormonpótlás adagjának fokozatos csökkentésekor is visszatérhetnek a hőhullámok.
Tovább
Duna-régió stratégia?
Katasztrófális ökológiai állapota ellenére a Duna-térség a kontinens kiemelkedő jelentőségű régiójává válhat.
Tovább
LAM-Klub: Betegségügy 1990-2010
Kritika és önkritika A meghívott egészségpolitikusok és a résztvevők szerint parlamentek és kormányok, egészségpolitikusok, szakmai szervezetek és a szakmai kollégiumok, lényegében azonban az egész társadalom felelős az emberek mindmáig katasztrofálisnak nevezhető egészségi és mentális állapotáért.
Tovább
Sok vagy kevés?
A magyar egészségügyi kiadások értékelése Kaló Zoltán szerint recesszióban nem reális elvárás az állam egészségügyi közkiadásainak emelése, s valójában nincsenek is adatok arra, hogy a közkiadások növelésével valóban javítható-e az emberek egészségi állapota.
Tovább |
       |