hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?


Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

| | |
 


A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Amikor életemben először találkoztam a „caucasian patient” kifejezéssel egy amerikai cikkben, nagyon elcsodálkoztam. Miért fontos az egy vizsgálat eredményeinek értékelésekor, hogy a betegek egy része grúz, azeri vagy épp csecsen? Aztán tovább olvasva a cikket kiderült, hogy pusztán bőrszín szerint különítették el a szerzők a vizsgálati alanyokat, voltak a politikailag korrekt kifejezéssel afroamerikainak nevezett feketék, és a „caucasian” fehérek.

Később egyre gyakrabban láttam ezt a megnevezést nemcsak amerikai, hanem akár magyar szerzők írásaiban is. Utánanéztem az eredetének, mert nem értettem, miért lennék például magam is „kaukázusi”, holott sem én, sem a szüleim, nagyszüleim nem jártak ott.

A „kaukázusi rassz” elnevezést 1800 körül alkotta meg Johann Friedrich Blumenthal, német antropológus, főként craniometriai adatok alapján. Feltételezése szerint, mivel a kaukázusban élnek a legszebb emberek, a grúzok, nyilvánvaló, hogy a fehér ember a Kaukázusból származik. Tulajdonképpen ezzel azt mondja, hogy az emberiség nem közös őstől származik, a „szép fehér” ember máshonnan ered, mint a néger. Ezzel megteremtette a tudományos rasszizmus alapjait. Könyve, a „Collectionis suae craniorum diversarum gentium illustratae decades” a kraniometria alapműve. Ez a „tudomány” szolgálta később az emberek bőrszín és származás szerinti megkülönböztetésének „tudományos” alátámasztását.

Blumenthal védelmére meg kell emlékezni arról, hogy ő maga az általa megállapított rasszok között nem feltételezett értékbeli különbséget, sőt külön írásában emlékezett meg egy olyan gyönyörű néger nőről, akibe akár bele is tudna szeretni. A követői azonban az ő munkásságából kiindulva dolgozták ki a tudományos rasszizmus elméleteit, amely aztán súlyos tragédiákhoz vezetett és vezet ma is a világban.
Számomra ezért rossz ízű a „kaukázusi” jelző, és nem használom. A cikkekben mindig átjavítom „fehér bőrű”-re, már csak azért is, mert tudománytalannak tartom. A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.


Dr. Lipták Judit

Kapcsolódó anyagok: Az antropológia kezdetei hazánkban







Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

2.,   Lipták Judit mondta   2011. Január 12., Szerda 10:30:28
Kedves Bodo Michael!
Köszönöm a hozzászólását. Én sem gondolom, hogy mi innen formálni tudnánk az USA illetékes elvtársai véleményét. Írásommal pusztán azt szerettem volna elérni, hogy a hazai szerzők gondolkodjanak el, mielőtt kaukázusinak neveznék a betegüket. Azért mert az USA-ban, főként még a régi bevándorlási törvényekből eredően számos etnikai alapon megkülönböztető kifejezés él, szerintem nem kell nekünk kritika nélkül átvenni.
1.,   Bodo Michael mondta   2011. Január 12., Szerda 02:28:21
Az USA-ban a legkulonfelebb nyilvantartasi adatok kozott szerepel a kulonfele szarmazasi eredet kerdese, igy valaszthato a "caucasian" is. A statisztikak es tudomanyos cikkek iroi igy keszen kapjak az effele adatokat. Pl. igy derult ki az is, hogy az african-american stroke mortalitas magasabb, mint a nem african-american.
Az "Extra Hungarian non est vita" mondast es elvet eleg regen kitaltak. Ketlem, hogy az USA illetekes elvtarsai olvasnak a jelen cikket es megszuntetnek a jelenleg hasznalt szarmazasi kerdeseket - csak azert ,mert .... (mikebodo@comcast.net)

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A humor jótékony formái a terápiában

A szerzőpáros cikke azt a látszólag könnyed és kissé szokatlan kérdést teszi fel, hogy a humor alkalmazása belefér-e a terápiás folyamatba. Van-e létjogosultsága, és milyen szándékkal, milyen céllal.

Tovább


Doktor Úr, a maga szíve sose fáj?

Amikor 1956-ban Csákányi László a Magyar Rádió mikrofonja elé állt, és elénekelte a Doktor urat, csak azok tudták hogy egy Jókai regényhőst hallanak, akik megnézték a Fővárosi Operettszínházban Huszka Jenő - Fischer Sándor: Szabadság, Szerelem című daljátékát...

Tovább


A dogmák szelíd ellenfele

Lényeglátásával és sajátos iróniájával folyamatosan bogozta a szövevényes embert érintő jelenségek kusza hálózatát. Fáradhatatlanul küzdött a káros legtöbbször implicit, vagy kontextuálisan megnyilvánuló – kimondatlanságok, fenomenológia beállítódások ellen.

Tovább


Pénelopé szertefoszló vászna

Gondolatok Gyimesi Júlia Pszichoanalízis és Spiritizmus című kötete kapcsán. A pszichológiatörténet viszonylag keveset foglalkozott a spiritizmus a lélektan kialakulásában betöltött szerepével. A kötetből kitűnik, hogy ez a hatás nem elhanyagolható.

Tovább


Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?