hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Egy nap alatt ötezer esztendő


Egy nap alatt ötezer esztendő
Nagy Zsuzsanna
| |
 

"Csáth Géza korunk egyik legjelentősebb íróművésze. Véleményem szerint a Beatles együttessel is felér." – mondta róla Esterházy Péter
2005 szeptemberében, Esterházy Péter és Tolnai Ottó közreműködésével felavatták az első magyarországi Csáth-emléktáblát, az író-orvos egykori munkahelyén, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kertjében.

A fiatal klinikai orvos sikeresnek induló élete a szenvedélybetegség, a morfinizmus hálójában rekedt. A morfiumon, a pantoponon, a kálium-jodidon és a nikotinon kívül álmatlansága csillapítására nagy adagban brómot is szedett, és minthogy e szerek hatására nagyon lefogyott, arzénkúrát is bevetett. Ettől azonban borzalmasan elformátlanodott, meghízott, több mint 90 kilós lett, és ezért hashajtózta, hánytatta magát.

Kosztolányi Dezső így számolt be róla: „Leírhatatlanul sokat szenvedett. Vértanú testén nem volt egyetlen fillérnyi helyecske sem, melyet föl ne tépett volna az oltótű. Tályogok keletkeztek rajta, és szíjakkal kötötte át lábát, hogy valahogy vánszorogni tudjon. Így dolgozott évekig…”.

Bár Németh László szerint a „sznobok kedvence” volt, irodalomtörténetünkben nem kap kellő hangsúlyt, hogy Csáth Géza milyen alapvető hatást gyakorolt Kosztolányi korai művészetére, és viszont. S hogy az ő befolyásának köszönhető, hogy a kiégett és alkotói válságba jutó Kosztolányi visszatért a versíráshoz.

A Csáth Géza írói álnéven publikáló Brenner József személyében és művészetében ötvöződik a természettudományos érdeklődés a szecessziós miszticizmussal, együtt található meg benne a tudományosan képzett ember analitikus alkata, kiváló megfigyelő- és elemzőkészsége, lélektani ismerete és a végsőkig érzékeny, önmagával és szenvedélyeivel kétségbeesett harcot vívó ember, aki érzi, a benne rejlő láthatatlan erőkkel szemben elvesztette a küzdelmet. Csáth egyszerre hisz darwinizmuson alapuló biológiai szemléletben és az élet misztériumában. Egy természettudományos érdeklődéssel áthatott személy hűvös, kíváncsi tekintete pásztáz nyomorult önmaga és a világ rejtélyes volta felett.
Unokatestvére, Kosztolányi így nyilatkozott róla: „Józsi unokaöcsém gyönyörűen fest és rajzol. Józsi csodálatosan hegedül, remekül zongorázik, zenét szerez, nagyszerű író, kitűnő orvos, pompás emberismerő, démonian mulatságos cimbora (…) Brenner Jóska családunk legtehetségesebb tagja…”.
Csáth Géza, aki utolsó éveiben alig publikált és kóros kényszerképzetei voltak, rövid élete során meglehetősen termékeny írónak bizonyult
Írt öt novelláskötetet, számtalan kritikát, esszét és zenei írást, öt színművet és tanulmányt, kritikát, 1912-ben egy elmeorvosi tanulmányt is megjelentetett, melynek címe Az elmebetegségek psychikus mechanizmusa volt.
Élete vége felé, bár folytonos harcot vívott önmagával, és különböző kezelésekkel meg akart szabadulni szenvedélybetegségétől, már nyilvánvaló volt, hogy nem menekülhet. Ebben az állapotban lőtte le feleségét, és végzett magával is.

„Egy nap alatt ötezer esztendőt élek. Egy esztendő alatt ez körülbelül két millió évet jelent. Föltéve, hogy az ópiumszívást mint kifejlett erős férfi kezded és nagy gondot fordítasz testi épséged fönntartására – amelyet legjobb ügyes orvosra bízni –, tíz esztendeig elélhetsz. És akkor húsz millió éves korodban nyugodtan hajthatod fejedet az örök megsemmisülés jeges párnájára.”
Ki lehet számolni, hány éves lenne most.
1887. február 13-án született.

NZS


NZS
Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2006;16(8-9)


Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább


Invazív -- Kiállításajánló

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt Szabó Beáta: Invazív című kiállításának megnyitójára. Időpont: 2018. április 17. 19:00

Tovább


Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Tovább


Egy nap alatt ötezer esztendő