hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Doktor Úr, a maga szíve sose fáj?


Doktor Úr, a maga szíve sose fáj?

| |
 

EGY ÖRÖKZÖLD SLÁGER NYOMÁBAN

Amikor 1956-ban Csákányi László a Magyar Rádió mikrofonja elé állt, és elénekelte a Doktor urat, csak azok tudták hogy egy Jókai regényhőst hallanak, akik megnézték a Fővárosi Operettszínházban Huszka Jenő - Fischer Sándor: Szabadság, Szerelem című daljátékát és abban látták Melchior doktort a sánta, de hőslelkű orvost. Jókai korábban nem kisebb operettszerzőt ihletett meg Szaffi című novellájával, mint ifj. Johann Strausst, aki Cigánybáró c. magyaros nagyoperettjével egy évvel bécsi sikere után már a Broadway közönsége előtt is bemutatkozott.

Jókai Mór írta a Szabadság szerelem eredetéül szolgáló Politikai Divatok című műve keletkezéséről: „Ezt a regényt akkor kezdtem írni, amikor az új alkotmányos korszak (1861-ben) azt a csalóka reményt költötte fel, hogy az elmúlt szabadság újra életre kél hazánkban. Fölszabadult a politikai szószék és a sajtó. Régi óhajtásom volt olyan regényt írni, mely a szabadságharcot tünteti vissza. Még akkor élénken emlékeztem az 1848-49.-i világra: minden nagy és apró tragikus és komikus alakja a dicsőségekkel és rémekkel teljes korszaknak ott élt, ott kísértett a lelkemben, és én elég naív voltam azt hinni, hogy ezt mind föl lehet támasztani a hamuból, a ködből. Mire aztán elkészültem a regénnyel, akkorra vége lett az alkotmányos korszaknak.”

A regénynek nem akadt kiadója, hiszen a forradalomban játszódik. „Van Önnek két bőre, hogy az egyiket le engedi magáról húzatni?”- volt a legliberálisabb kiadói kérdés- feltevés. Jókai megalapította a Hon című lapot, itt közölhette regényét. A Hon sokat szenvedett, nélkülözött elsősorban Zichy Nándor gróf erősen ellenzéki tanulmánya, és a Politikai Divatok miatt.

Röviden a regény cselekménye:Hargitay Judit egy fiatal lány Pestre szökik, hogy színésznő lehessen. A pesti forradalom napján már fel is lép a Nemzeti Színházban. Szülei ezért kitagadják a lányt, akinek kezét az ismert író Lévay Béla kéri meg. Judit hozzámegy Lévaihoz, akinek a világosi fegyverletétel után bujdosnia kell. Judit megtudja, hogy Komárom védöinek menlevelet adnak, ezért férje honvédruhájában elutazik Komáromba, megszerzi a mentesítő okmányt, mellyel megmenti férjét az elfogatástól. Fertői, aki Judit gyámja meg akarja szerezni a Lévay fejére kitűzött vérdíjat és fel akarja jelenteni az írót. Erről tudomást szerez Melchior doktor, a család orvosa, akinek alkalma volt éveken át meggyőződni arról, hogy Fertői miként csapta be és károsította meg gyámleányát. Melchior megakadályozza Fertői aljas tervét és Judit és Lévay boldogságának már nincs semmi akadálya.

Huszka Jenő (1875 – 1960) Lehár Ferenc és Kálmán Imre kortársaként a klasszikus magyar operett első sikereit aratta a Bob herceg és a Lili bárónő c. műveivel. Hosszú életének és aktív hazai kapcsolatainak köszönheti, hogy az ötvenes évek végéig részt vett a zenei közéletben. Egészsége televíziós fellépés után rendült meg végleg 1959-ben.A hetvenkilenc éves Huszka Jenőnek Gáspár Margit igazgató ajánlotta fel, hogy zenésítse meg Jókai regényét. A daljáték librettóját Háy Gyula, a verseket Fischer Sándor írta.


Huszka Jenő – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem – Melchior doktor dala / feldolgozás (Csákányi László, Bujdosó Mária, Rajnay Elli, Urbán Erika, Homm Pál) A Magyar Televízió felvétele

Huszka az ötvenes években Balatonfüreden a szívkórházban kúráltatta magát. Itt dolgozott az új daljátékon is, melynek talán az ihlető környezet miatt lett a legnagyobb slágere a Doktor úr. Huszka egyik reggel így ébresztette feleségét: Megvan Melchior doktor dalának első sora és ezzel az egész szám is! Tegnap este elalvás közben valami olyasfélét motyogtál: „doktor úr… doktor úr” ki tudja mit akartál mondani, vagy mit álmodtál? De a szavaid elindítottak egy folyamatot, s most megvan a sanzon. Az utolsó sor: „Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj?”

Mikor az operett kottája megjelent, Huszka a dalt hálás szívvel, álmában motyogó feleségének és kezelőorvosának dr. Szentkláray jánosnak ajánlotta. A dal az előadáson óriási sikert aratott, folyamatosan játszotta a rádió, főleg a Szívküldi c. kívánságműsor. Nem lehetett mondani, hogy slágerben akkortájt nem volt választék. Például:

Összecsendül két pohár (Vámosi Jánossal), Csak egy kis emlék (Hollós Ilonával), Melletted nincsenek hétköznapok (Ferrari Violettával), Gyere űlj kedves mellém (Putnoki Gáborral), Szép esténk lesz, ha megöregszünk (Fényes Katóval), az Állami Áruház című film dalai, a 2X2 néha 5 című film betétei. Csákányit rengeteg helyre hívták, csak azért, hogy elénekelje a Doktor urat. Országos népszerűségét ezzel a dallal szerezte. A siker titka az, hogy a dal szívhez szóló eszközökkel jeleníti meg az orvosi hivatás lényegét és az azzal összefüggő magánemberi sorsot. A kis hanglemezből rengeteget nyomattak. Érdekes dolog volna tudni, hogy mi volt a hátoldalán. A Huszka család zilált anyagi helyzetét rendbe tette ez a dal és ami talán a legnagyobb csattanó, a jogdíjából vásárolhatott hangversenyzongorát Fischer Sándor később világhírűvé váló karmester fiainak Ivánnak és Ádámnak.

Végül egy anekdota az idős Huszka Jenő és a Fővárosi Operettszínház kapcsolatáról. A negyvenes évek végén Fényes Szabolcs volt az igazgató. (Fényes nemcsak zseniális zeneszerző volt, de az egyetlen színház direktor, aki lényegében önmagát államosította). Huszka nem a Lili bárónő stílvilágát idéző szavakkal rontott be Fényes irodájába.

-Tudom, Jenő bácsi, tudom - szabadkozott Fényes

-Mit tudsz?

-Honthy és Fedák. Nem fogom őket együtt színpadra engedni.

-Kit érdekel Honthy és Fedák? Kivettél egy fagottost a zenekarból. Hallottad te akár egyszer is a nyitányt?



Sas Gábor
2013.december 14.
elitmed.hu

Kulcsszavak

operett, Jókai Mór, Csákányi László

Kapcsolódó anyagok

Doktor Úr, a maga szíve sose fáj?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A humor jótékony formái a terápiában

A szerzőpáros cikke azt a látszólag könnyed és kissé szokatlan kérdést teszi fel, hogy a humor alkalmazása belefér-e a terápiás folyamatba. Van-e létjogosultsága, és milyen szándékkal, milyen céllal.

Tovább


A dogmák szelíd ellenfele

Lényeglátásával és sajátos iróniájával folyamatosan bogozta a szövevényes embert érintő jelenségek kusza hálózatát. Fáradhatatlanul küzdött a káros legtöbbször implicit, vagy kontextuálisan megnyilvánuló – kimondatlanságok, fenomenológia beállítódások ellen.

Tovább


Pénelopé szertefoszló vászna

Gondolatok Gyimesi Júlia Pszichoanalízis és Spiritizmus című kötete kapcsán. A pszichológiatörténet viszonylag keveset foglalkozott a spiritizmus a lélektan kialakulásában betöltött szerepével. A kötetből kitűnik, hogy ez a hatás nem elhanyagolható.

Tovább


Cselló és sclerosis multiplex

Jacqueline du Pré életének, sikerének és tragédiájának meghatározói

Tovább


Doktor Úr, a maga szíve sose fáj?