hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A demokratikus szakmai közéletért


A demokratikus szakmai közéletért

| |
 

– Úgy tudjuk, hogy olyan pszichiáterek és hasonszőrűek alakították meg a Lelki Egészség Fórumát, akik elégedetlenek a pszichiátria (különösen a magyar pszichiátria) állapotaival, mainstream ideológiájával, praxisával, a betegek helyével, szerepével. Konkrétan miért vált ez az akció oly égetően fontossá? Mi adta meg a megalakításhoz a kezdő lökést?
– A fórumot útjára indító szakemberek megújulást szeretnének a pszichiátriában. Magyarországon általában az egészségügyben, de ezen belül a pszichiátriában sem következett be a rendszerváltás. Sőt. A pszichiátriában az utóbbi 15 évben túlzottan is felerősödött a biológiai pszichiátria, a medikális szemlélet, viszont háttérbe szorultak a szociálpszichiátriai és tudományos antipszichiátriai irányzatok, amelyek a 80-as években sokkal inkább virágoztak, mint most. Ennek a folyamatnak nagy támogatója volt a gyógyszeripar, amelynek forrásait a szakmai vezetők részéről nem sikerült eléggé jól szabályozott módon, a szakma fejlődését kellőképpen segítve hasznosítani. A szakmai közélet antidemokratikus jellegzetességeket mutat: a fórum jelentkezése előtt nem volt nyilvános kommunikációs lehetőség, évek óta megszakadt minden kapcsolat a Magyar Pszichiátriai Társaság és a betegek országos érdekvédő szervezete között, cikkeket, gondolatokat "cenzúráznak ki" a szaksajtóból. Több kollégát is "kitessékeltek" a szakma perifériájára. A pszichiátria időközben világszerte válságjelenségeket mutat mind a diagnosztika validitása, mind a terápiák terén, de az ezt bemutató szakirodalom nem nagyon zavarta meg a szakma Csipkerózsika-álmát, amelyet a szelektált információk, az információ-visszatartásra alapozott, a szűk "szakmai vezetőség" általi, nyilvánosan alig megismerhető döntések és a gyakran marketing-ízű, wellness-szállodákban megtartott, céges finanszírozású, kreditpontokkal bőségesen ellátott "tudományos" rendezvények tartottak fent. Az OPNI bezárása, a gondozók pusztulása, a szakemberek kivándorlása, a hivatalos szakmai elit fiaskói a szakma érdekvédelemben sokak számára nyilvánvalóvá tette a válságot.

– Milyen irányok vázolhatók fel, ha a szakmai megújulásról gondolkodunk?
– A szakmai megújulás, rendszerváltás gyakorlata Magyarországon pilot-programok keretében sok helyütt megvalósul. Számos centrumban hősies helytállással, gyakran civil szervezeti háttérrel hoztak létre világszínvonalú programokat. Ilyen a közösségi pszichiátria is, amelynek egyik hazai vezető szakembere vagyok. Az innovatív programok, amelyekre a szakmai paradigmaváltás alapozható lenne, sajnos szintén nem kaptak megfelelő figyelmet és támogatást. A Lelki Egészség Országos Programjában például egyetlenegy sem jelenik meg, mint a döntéshozást megalapozó, tényeken alapuló jó gyakorlat példája.
A fórum előzményei: 2007-ben Buda Béla előadása a tihanyi konferencián, amelyben pontos analízist adott a fentebb is vázolt helyzetről, kiváltva az ott ülő szakmai vezetők támadását. Ezt követően az előadás "szamizdatban" terjedt. Mindezek motiváltak engem arra, hogy egy reformprogrammal 2008-ban versenybe szálljak az MPT elnökségéért (olvasható a honlapunkon, www.lefnet.hu az Előzmények rovatban). Ez a program nem győzött, erre nem is nagyon számítottam. Viszont az információs vákuumban sok kolléga reagált rá, jelezte, szeretne valamit tenni a megújulásért. Elsőként közülük Buda Bélával, Kéri Szabolccsal és Pászthy Beával egyeztettünk. A velük, majd a többi csatlakozó kollégával való konzultációk során rajzolódott ki a fórum terve.

– Milyen célokat tűzött maga elé a Lelki Egészség Fóruma?
– Ez egy értékek mentén szerveződő hálózat, amely a nyilvános párbeszédnek ad terepet minden érdekelt számára. Javaslatokat, konszenzusokat dolgozunk ki, amelyeket a szakmai és más szervezetek felé továbbítunk; ezeket mindig szakemberek jegyzik, akik a javaslatokat támogatják. A fórumhoz sokféle szakember, laikusok, betegek, hozzátartozók, újságírók csatlakoztak. Más-más a véleményük. Az a közös bennük, hogy nyitottak mások véleményére és a vitákra. Az információs vákuumba berobbanó fórumos "kibeszélés" afféle Salamon Bélás hatással is bír ("ha én egyszer kinyitom a számat...!!!"). Erre akkora igény mutatkozott, hogy az első fórumos eszmecserén egy kongresszusra való érdeklődő jelent meg, pedig nem volt sem gyógyszergyáras kényeztetés, sem kreditpont (a további részletek a honlapunk Eszmecsere rovatában találhatók).

– Hogyan definiálná a Lelki Egészség Fórumát? Ez lényegében egy virtuális hálózat? Szakmai vagy civil szervezet? Milyen konkrét akciói vannak?
– Egy hálózat, ahol MINDEN ÉRDEKELT megjelenhet, és meg is jelenik. Sem a pszichiátria, sem a lelki egészség kérdései nem tarthatóak az orvoslás keretein belül: a társadalmi jelenségek, attitűdök, a közösségek, a családok, az önsegítő csoportok, szervezetek mind-mind fontos tényezői ennek. A pszichiátriai ellátásban nem csak a tényeken alapuló intervenciók, de a betegek természetes segítő-hálózatai, valamint a társadalmi befogadás és integráció is HATÉKONY elemek, amelyek nem "intervencióként", hanem kontextusként értelmezendőek. A pszichiátereknek ezért is kell és kellett mindig is kimozdulniuk a kórházak és rendelők falai közül. A pszichiátria tehát sehogy sem tartható csak az egészségügyön belül: illúzió, hogy a lelki zavarokat döntően agyi biokémiai egyensúlyzavarokkal magyarázzuk, és főképp gyógyszerekkel kezeljük. A fórum egy más szellemiséget testesít meg. Amit személy szerint nagyon jónak tartok: a párbeszédek és információk, amelyeket a fórumon megtalálunk, mindnyájunk változásához hozzájárulnak. A cikk elején emlegetett paradigmaváltás pedig az ilyen "megsokasodott" változások eredménye lehet elsősorban.
Akciók, csak címszavakban: két eszmecsere, a második a betegekkel és hozzátartozókkal. A honlap és levelezőlista létrehozása. Konszenzusos javaslatok a járóbeteg-ellátással kapcsolatban és más szakmai kérdésekben. Sajtóanyagok, többek közt a lelki egészség világnapján. Párbeszéd megindítása a betegekkel, hozzátartozókkal, a kirekesztett vagy perifériára szorult szakemberekkel és szakmai csoportokkal. Eddig kevéssé ismert tudományos információk feltárása, amelyet a fórumot kezdeményező szakemberek (Kéri Szabolcs vezetésével), például egy MTA szimpózium keretében prezentáltak 2008 májusában.

– Nyilván csatlakozhat a fórumhoz például egy háziorvos is. A nem pszichiáter orvos kollégák számára milyen üzenetet hordozhat a Lelki Egészség Fóruma, milyen vonatkozásban segítheti elő ez az illető szakmai fejlődését?
– Már csatlakozott is hozzánk háziorvos. A háziorvosok nagyon fontos segítői a lelki egészségnek, szeretettel várjuk őket is a fórumba. A Lelki Egészség Fóruma olyan terep, agora, amelyet tartalmát tekintve mi magunk hozunk létre – nyitott ez a terep a háziorvosok számára is. A modern, paradigmaváltó pszichiátria egyébként is nagy szerepet szán a háziorvosoknak. Ennek ugyanis lényege a közösségi alapú ellátások elterjesztése, amely a beteg természetes környezetében biztosítja az ellátást, pszichiátriai konzultációs lehetőséget biztosítva a háziorvosoknak. A háziorvosok mindebben nagyon fontos szereplők, akiknek otthoni gondozási gyakorlatából a pszichiátriai szakemberek is sokat tanulnak.

Nagy Zsuzsanna

Kapcsolódó anyagok:
Lelki Egészség Fóruma

Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Mit üzennek a bálnák?

Amióta régi világuk szétesett, és meghalt a nagymama, már semmi nem a régi.

Tovább


Nyáron a legtöbb az öngyilkosság

Nem támogatják a társadalmi megelőzést, miközben többen lesznek öngyilkosok.

Tovább


A hatályos BTK és az '50-es évek pszichiátriája

Vizi János pszichiáter, jogász arról beszél, hogy a hatályos BTK-nak a beszámítási képességről szóló rendelkezései, az ehhez kapcsolódó bírósági határozatok nagyjából az '50-es évek pszichiátriájának a színvonalát tükrözik. Felhívja a figyelmet arra, hogy a szakmabéliek által a diagnosztizálásban a leginkább közkedvelt DSM-IV az öngyilkosság 'betegséget' nem ismeri.

Tovább


Pusztító reménytelenség

A kormánynak is foglalkoznia kellene az öngyilkosság-prevencióval.

Tovább