hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Lopott szépség



| |
 





Nagyszabású kiállítást rendez a berlini Neues Museum a gyűjteményének egyik leghíresebb darabja, Nofretiti mellszobra megtalálásának 100. évfordulójára, a tárlat alkalmából elkészítik a szépségideállá vált régészeti lelet bronzból készült másolatát, hogy a látogatók számára valóban kézzelfoghatóvá váljon a királynő szépsége.

A mellszobor előtörténetéhez tartozik, hogy egy egyiptomi ásatásról 1912-ben került Németországba, a berlini Neues Museum régészeti gyűjteményébe. A 3500 éve élt egyiptomi királynő festett mészkő mellszobrára 1912. december 6-án bukkantak német régészek Amarnánál. S azóta is jelentős tulajdonlási viták dúlnak körülötte. Az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács mai állásfoglalása szerint Ludwig Borchardt, az 1912-es német régészexpedíció vezetője egyszerűen kijátszotta a hatóságokat, minthogy„kevésbé jelentős” felfedezésnek minősítette a leletet, azt állítva róla, hogy egy ismeretlen hercegnő gipszszobra. Az egyiptomi hatóságok később kijelentették, az időszámításunk előtti XIV. századból származó különös jelentőségű műalkotást a kutató egyszerűen eltulajdonította Egyiptomtól. Így vált Nofretiti az egyik leghíresebb lopott szépséggé.
A kiállítás szó szerint a világhírű – és nagy vitákat kiváltó – büszt köré épül: a szobrot ugyanis törékeny állapota miatt nem szabad mozgatni. Nofretiti így a nemrégiben David Chipperfield tervei alapján renovált múzeum északi kupolatermében marad.
A centenáriumra kiállítják az ásatáson feltárt több száz további leletet, köztük olyan használati tárgyakat és műalkotásokat, amelyeket még soha nem látott a közönség.
A tervek szerint bemutatják Nofretiti férje, Ehnaton (eredeti nevén IV. Amenhotep) fáraó mellszobrát is. Az ugyancsak gipszből készült alkotás súlyosan sérült, a múzeum szakértői jelenleg restaurálják, és remélik, hogy decemberre elkészülnek a munkával.

Az évfordulós kiállításon a szoborpár keletkezéstörténetét is feldolgozzák, bemutatják, hogy miként dolgoztak Thotmesz mester műhelyében, amelynek romjai közül előkerültek a leletek, és a csaknem 600 ókori emlék mellett korabeli dokumentumok alapján bemutatják az utóbbi évszázadban számos vitát kiváltott ásatás történetét is.
Külön foglalkoznak a Nofretiti-szobor "karrierjével", vagyis azzal, hogy miként lett az ókori emlék a modern kor egyik legismertebb szépségideálja.
A Múzeumszigeten fekvő Neues Museumban 2009 óta látható a szobor, amelynek visszaszolgáltatását Egyiptom számos alkalommal követelte, Németország pedig valamennyi alkalommal közölte, hogy nem adja.

Az alkotásra tömegek kíváncsiak, 2010-ben például több mint 1 millióan keresték fel a múzeumot.

Ki volt Nofretiti?

Ehnaton fáraó felesége volt, ám a valós személy származása minden elemében még nem tisztázott. Erősen valószínűsíthető királyi eredete, mindazonáltal annyi a korabeli feljegyzések alapján bizonyítható, hogy jelentős szerepet játszott az uralkodó mellett. Több egykori alkotás is utal erre, amelyek Nofretitit férjével egyforma méretben ábrázolják, ami rangra, tekintélyre és hatalomra utal. A fáraó uralkodásának tizennegyedik évében azonban megszűnnek a Nofretiti-ábrázolások, és a feljegyzések sem említik már többet.
A kutatók szerint vagy járványnak esett áldozatul, vagy kegyvesztetté vált, és egy távoli palotában élte le további életét. Egy másik magyarázat szerint viszont a fáraó társuralkodójává vált, nevét férfinévre változatták, alakját pedig férfiként ábrázoltatta.

Nofretiti a legújabb kutatások szerint nem csupán szép királynő volt, hanem az egyistenhit bevezetésével próbálkozó Ehnaton vallási-kulturális reformjának fő ideológusa, az Aton-vallás kitalálója. Hermann A. Schlögl német egyiptológus azt állítja, hogy jóval több volt, mint Ehnaton fáraó első számú felesége. Ő volt az egyistenhit kialakítását célzó vallási-kulturális reform ideológusa. Erről tanúskodnak az ókori Egyiptom legnagyobb vallási épületegyüttesénél, a karnaki templomoknál feltárt feliratok.
Schlögl ezekről új fordítást készített és kimutatta, hogy Nofretiti az új istenség, Aton kitalálójaként mutatta be magát.
Ez az aktív szerep forradalmian új volt egy fáraófeleség részéről - mondta Schlögl a Süddeutsche Zeitung című lapnak. Hozzátette: a képi ábrázolások is változást jeleznek, feltártak például olyan ábrázolást, amelyen nő foglal helyet a trónon, a férje pedig mellette egy zsámolyon.

Aton vallás

Vallási reformjai bevezetésének kezdetén Ehnaton – akkor még IV. Amenhotep – Thébában élt. Atonnak is itt emeltette az első templomot, a karnaki templomhoz tartozó, később lerombolt Gempaatont, de a pozíciójából elmozdított korábbi főisten, Ámon papsága itt túl erősnek bizonyult, így a fáraó hamar belátta, hogy ebben a városban nem harcolhat Ámon ellen.

XVIII. dinasztiabeli Ehnaton fáraó Aton, a Napkorong tiszteletére új fővárost is alapított, és kultuszát igyekezett kizárólagossá tenni; a fáraó halála és reformjai bukása után azonban a város elnéptelenedett.

NZS

Kapcsolódó anyagok

Édesítőszerek a konyhánkban

Lisztérzékenység, gluténmentesség I.

Otthoni torna - 10 leggyakoribb hiba, ami elkerülhető

Beszélgetni kell a beteg gyerekkel

Mozgásban gátol a lúdtalpasság

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A baloldali könyvkiadó: Cserépfalvi

Cserépfalvi Imre könyvkiadó, könyvkereskedő 115 éve, 1900. július 28-án született.

Tovább


A számítógép atyja

Konrad Ernst Otto Zuse német tudós, feltaláló, a számítógép egyik "atyja" 105 éve 1910. június 22-én született Berlinben.

Tovább


A szemlencse-átültetés úttörője

Szvjatoszlav Fjodorov orosz szemorvos, a szemlencse-átültetés úttörője 15 éve, 2000. június 2-án halt meg.

Tovább


A zabolátlan költő

1431. április 8. Megszületett Francois Villon francia költő

Tovább


Lopott szépség