hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kukockij és az abortuszkérdés


Nagy Zsuzsanna
| |
 


A kutató, felfedező, másokért morális felelősséget vállaló tanult ember alakja alkalmas arra, hogy keretet adjon az alapvető erkölcsi emberi dilemmák végiggondolásának. A gyógyítót, a tudomány emberét olyan nagyságok is gyakran megjelenítették, mint Csehov, Thomas Mann, Hemingway.

Egyik legnépszerűbb kortárs írónk, Ljudmila Ulickaja is egyik leghíresebb regényének, a magyarul is megjelent „Kukockij eseteinek” főhőséül egy orvost választ. Bár leginkább a női sorsok és lelki folyamatok ábázolásának nagymestereként tűnt fel, Ulickaja férfialakjai is figyelemreméltó olvasói hírnévre tettek szert.

Maga a szerző is közeláll a tudományhoz, a Moszkvai Állami Egyetem biológia szakán végzett, s majd két esztendeig a szovjet Tudományos Akadémia Általános Genetikai Intézetében dolgozott. Számos művében foglalkozik a későbbiekben a tudomány kérdéseivel, feldolgozza ennek a Szovjetunióban sokáig tiltott tudományágnak a kérdéseit, emberi, szakmai tapasztalatait, és alkotásaiban kifejti azt a meggyőződését, miszerint ehhez a biológiai szakterülethez minden embernek köze van.

Kukockij esetei

A regény főhőse, Kukockij doktor különleges képesség birtokában van, afféle „látó”, aki belelát páciensei testébe, s ott követi a lezajló folyamatokat, életcélja pedig hivatásából adódik, szeretné az anyákat megmenteni az illegális abortusz életveszélyeitől. Ám a politika túlnő rajta, a regény a szovjet diktatorikus rendszer legsötétebb éveiben játszódik, felesége elidegenedik tőle, saját családja ellene fordul, mert az abortuszkérdés mély vallági és kulturális szinteket érint.

A haladó szellemű doktor, akinek egyetlen célja az anyák életének könnyebbé tétele, éppen szerettei körében ütközik a leghevesebb ellenállásba és elutasításba, nem csoha hát, ha az alkoholhoz menekül, mint oly sok férfitársa.

„De ha nincs megoldás, legalább a problémát jó lenne látni, körbejárni elölről, hátulról, oldalról, föntről, lentről. [...] Vannak dolgok, amelyekkel meg kell tanulni együtt élni, és zárójelbe tenni őket, nem pedig megoldani."- írja Ulickaja, és művészetében is mintha ehhez az irányelvhez ragaszkodna.

Műveiben csak elemzi, de nem mondja ki, mi rossz és mi jó, nem szab határt a dolgoknak, csak láttatja őket sokrétűen, színesen és gyakran ironikus módon, mélyéséges humánus odaadással és részvéttel.

Azt tartják Ulickajáról, hogy művészetével képes volt megújítani 19. századi klasszikus orosz irodalmi hagyományokat.
Ulickaja esendő hősei a mindennap élethelyzetekben mutatják meg igaz valójukat, inkább csak áldozatai mindannak, ami a háttérben zajlik, a fojtogató nagy szövevény előterében alakítják kapcsolataikat, élik át személyes drámáikat. Mindez a szovjet korszak egyéni életet és véleményt befonó, az állandósult irracionális veszély árnyékában történik. Változatos élettörténetű nőalakjait mély emberismerettel, sajátos empátiával, iróniával jeleníti meg, ez a szemlélet Csehov női párjává teszi őt.

Nagy Zsuzsanna


Kulcsszavak

regény, abortuszkérdés, orvosi hivatás, nő

Kapcsolódó anyagok

Absztraktok

Program

A Magyar Stroke Társaság XIII. Konferenciája és a Magyar Neuroszonológiai Társaság X. Konferenciája Absztraktfüzet

Az optimális betegkiválasztást támogató képalkotó diagnosztika alapelvei akut ischaemiás stroke-ban

A stroke-betegek táplálásterápiájáról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Kukockij és az abortuszkérdés