hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A baloldali könyvkiadó: Cserépfalvi


A baloldali könyvkiadó: Cserépfalvi

| |
 

Gazdálkodó családban született a Borsod megyei Cserépfalun. Családneve eredetileg Deutsch volt, ezt azonban 1918-ban megváltoztatta, felvette szülőfaluja nevét. 1918-ban az egri főreáliskolában érettségizett, majd Pestre költözött, és két éven keresztül az orvostudományi kar hallgatója volt. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején részt vett a Vörös Hadsereg északi hadjáratában, majd a bukás után néhány hónapig Kassán bujkált. 1920 és 1923 között alkalmi munkákból tartotta fenn magát, szabadidejében pedig franciául tanult.

1923-ban Párizsba ment, ahol közgazdaságtant és jogot tanult, mellette különböző munkákat végzett, a lóversenytéri istállóban lovakat csutakolt, és az Hachette könyvkiadó raktárában anyagmozgatóként is dolgozott. Itt 1926-ban kézirat-előkészítő lett, majd egy év múlva a kiadó külföldi szállításokkal foglalkozó vállalatának munkatársa. Ilyen minőségében sokat utazott, többször járt Magyarországon is, ám a hazatérés gondolata nem foglalkoztatta. Párizsban találkozott József Attilával, akinek lénye és alkotói zsenije teljesen elvarázsolta. A költő ismertette össze Cserépfalvit a Párizsban élő írókkal, költőkkel, és keltette fel benne az irodalmi érdeklődést, és ő beszélte rá arra is, hogy térjen vissza Magyarországra. 1928-ban Cserépfalvi visszatért Budapestre, és az Hachette magyarországi képviseletének vezetője lett. 1929-ben a Váci utcában megnyitotta a Libraire francaise elnevezésű francia könyvesboltot, ahol kizárólag francia nyelvű könyveket és folyóiratokat árusított.

Közben az akkori magyar irodalom ismert alakjaival is jó kapcsolatot épített ki, s elsősorban József Attila, Kassák és Németh Andor rábeszélte arra, hogy legyen a fiatal irodalmárok kiadója. Cserépfalvi erre a felkérésre nem tudott és nem is akart nemet mondani, s a francia könyv- és folyóirat behozatala elegendő tőkét is nyújtott 1931-ben a saját könyvkiadó és könyvkereskedés létrehozására.

A Cserépfalvi Kiadó első kiadványa egy négykötetes francia szakácskönyv volt, amelyet nem sokkal később az első regény, Malraux Emberi sorsok című munkája követett, 1935-től pedig a magyar könyvek egyik legfontosabb kiadója lett. 1936-ban itt jelent meg József Attila Nagyon fáj című kötete, amely azonban csak száz példányban kelt el, ám a halála után kiadott gyűjteményes kötet már több ezer példányban fogyott el. Cserépfalvinál jelentek meg igen értékes szociográfiai munkák is, így Szabó Zoltán A tardi helyzet, illetve Kovács Imre A néma forradalom című műve, amely kiváltotta a hatalom rosszallását.
Cserépfalvi nem titkoltan baloldali érzelmű ember volt, és sok olyan művet is kiadott, amelyet elkoboztak, André Gide Utazás a Szovjetunióba című könyvéért pedig perbe is fogták.

Ugyanakkor törekedett az irodalmi életet megosztó urbánus és népies vita lecsendesítésére, a két irány összehangolására, így szívesen ráállt a József Attila és Ignotus szerkesztette Szép Szó című folyóirat kiadására is. A kiadó irodalmi bravúrja volt Solohov Csendes Donjának kiadása, ami a cenzúra kijátszása, a hiteles szövegért való küzdelem után szintén a bíróságnál végződött.
1942-ben Cserépfalvit, Bálint Györgyöt és Kovács Imrét a katonai hírszerzés hűtlenség vádjával letartóztatta és börtönbe zárta. Kilenc hónap után a vád alaptalansága miatt kiengedték őket. 1944 márciusa, a német megszállás után Cserépfalvi hamis papírokkal bujkált, olyan jól elmaszkírozta magát, hogy legjobb barátai sem ismertek rá.
A háború után egy ideig a Szikra Kiadó vezetője volt, majd 1946-ban a Könyvkiadók és Kereskedők Egyesületének elnöke lett.

Közben újjászervezte saját kiadóját is, amelyet azonban 1949-ben Révai József utasítására felszámoltak. Cserépfalvi ekkor teljesen visszavonult, és hat évig csak méhészkedett. 1955-ben visszatért a könyvekhez, a Corvina Idegennyelvű Kiadó igazgatója lett. Innen 1963-ban a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Tájékoztató Központjának vezetői székébe került, és 1967-es nyugdíjazásáig itt is maradt.
1982-ben jelent meg az Egy könyvkiadó feljegyzései című munkája, amelynek az 1945 és 1963 közötti időszakot felölelő folytatása 1989-ben került az olvasók elé. Ugyanebben az évben újjászervezte a Cserépfalvi Könyvkiadót, amely ismét számos igen értékes, színvonalas mű kiadásával lépett az olvasók elé.

1991 májusában Cserépfalvi Imrét életművéért a Magyar Köztársaság Zászlórendjével tüntették ki. Nem sokkal később, 1991. június 22-én Cserépfalvi hosszas betegeskedés után meghalt. Szülőhelyén 1998-ban emlékszobát avattak tiszteletére.

Kapcsolódó anyagok

„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

A hypertonia története - Paul Dudley White (1886-1973)

Társasági hírek

Európai és hazai ajánlások preferált gyógyszercsoportjai, hatóanyagai, illetve kombinációi

Obesitas - hypertonia - mozgásprogramok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A számítógép atyja

Konrad Ernst Otto Zuse német tudós, feltaláló, a számítógép egyik "atyja" 105 éve 1910. június 22-én született Berlinben.

Tovább


A szemlencse-átültetés úttörője

Szvjatoszlav Fjodorov orosz szemorvos, a szemlencse-átültetés úttörője 15 éve, 2000. június 2-án halt meg.

Tovább


A zabolátlan költő

1431. április 8. Megszületett Francois Villon francia költő

Tovább


A neves orvosdinasztia tagja

Bókay Zoltán gyermekgyógyász, egyetemi tanár 60 éve, 1955. április 1-jén halt meg Budapesten.

Tovább


A baloldali könyvkiadó: Cserépfalvi