hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ember, Mítosz és a Gép



| |
 

A kiállítás a mitológiákkal és a gépekkel kialakított emberi kapcsolatokat vizsgálja négy művész:
a magyar Bodoni Zsolt, a román Cantemir Hausi, az orosz Vitaly Pushnitky és az angol Robert Fry alkotásain keresztül. Mind a négy művész munkáinak fókusza az ember és a gép, illetve az ember és a mitológia kapcsolata.

Már a kezdetektől jellemző az emberre, hogy nemcsak inspirációért, de segítségért fordul a mitológiához, mint ahogy felidézve Herkules hősies győzelmeit hatalmas ellenségei felett mindennapi életének nehézségei is elviselhetőbbnek tűnhet. A gépek szerepe is óriásit változott az idők során, azok ma nem pusztán a modernizáció és haladás inspiratív eszközei, hanem gyakran az annak nevében elkövetett pusztítás kellékei.

Bodoni Zsolt legújabb munkái elmúlt korok tárgyait és eszközeit vizsgálják. Festményein a klasszikus európai mitológiákból származó női aktok és lovasok úgy jelennek meg, ahogy azokat a valamikori kommunista hatalom propaganda célra használta. Szépség, erő és szerelem szimbólumai tükröződnek ezeken az alakokon, miközben Bodoni újraértelmezi az antik gyökerekből táplálkozó művészettörténeti szemléletet.

Érdeklődése az utóbbi időben a művészettörténet legfontosabb műveinek „újrahasznosítására" fokuszál, munkáiban fura hadieszközök, a hatalom és a gépek használatának következményeivel foglalkozik. Képein gépekkel teli romos szobákat, gázálarcot viselő harci lovakat és munkások csoportjai között őgyelgő látszólag elfeledett bágyadt aktokat látunk.

Robert Fry munkáit „a figuratív festészet legfrissebb interpretációja"- ként jellemezhetjük. Képein különös feszültség húzódik a sűrűn elhelyezett, éles körvonalú figurák és az absztrakt háttér között. Nem tudni pontosan milyen térben vannak ezek a figurák, a nyugtalan szituáció azonban nyilvánvalóan érezhető.

A vászon alján néha szövegek jelennek meg, amik a festmény és a művész közötti viszonyról szólnak. Fry nemrégiben a figuráról a formára helyezte át a hangsúlyt, az ember jelenléte mégsem tűnt el teljesen festményeiről. Az antropomorf elemeket összekötő figurák, és mitikus fenevadak egy nyugtalanítóan sötét, nyomasztó térben folytatják párbeszédüket.

Cantemir Hausi festészetét a művész gyerekkorának emlékeiből előhívott állatok és tájak látomásos ábrázolása uralja. Képei mégsem szentimentálisak, hanem egy bizonytalan légkör különös nyugtalanság fedi be ezeket a festményeket. Hausi tárgyai pontosak, úgy vannak megfigyelve és ábrázolva, ahogy a diktatúrákban az emberek. Hausi képein gyakori motívumok a hosszú árnyékok, ami fizikai manifesztációja a sötét rémuralomnak, a baljós előérzeteknek és a szenvedésnek. Hausi képein az állatok szimbolizálják a tisztaságot, ezek a furcsa, álomszerű lények képviselik azokat a tiszta, alapvetően emberi értékeket, mint szilárdság, hűség és a béke.

Vitaly Pushnitsky különböző médiumokkal dolgozik, festményeket, szobrokat és installációkat is készít. Erre a kiállításra egy olyan festménysorozatot készített, ami a nyugati világ két ismert „szobrát", a korinthoszi oszlopfőt és a kereket dolgozza fel. Az oszlop a városok házainak tetőit tartja a kerék pedig a közöttük lévő közlekedést teszi lehetővé. Pushnitzky kör alakú képei a reneszánsz tondo formát idézik, azokat nézve olyan érzésünk lehet, mintha egy puha felhők mennyei talapzatát néznénk.

MTI







Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Egy nagy klasszikus: Engel József

Engel József szobrászművész, az Akadémia előtt felállított Széchenyi-szobor alkotója 200 éve, 1815. október 26-án született.

Tovább


A fény, a színek, az árnyékok

Szinyei Merse Pál festő, a magyar plein air festészet megteremtője 170 éve, 1845. július 4-én született Szinyeújfalun (ma: Chminianska Nová Ves, Szlovákia).

Tovább


A gyógyító környezet: A pszichiátriai intézménykertek fejlesztésének tájépítészeti vonatkozásai - kiegészítő képek

Kutatások szerint az embert körülvevő környezet jelentős hatással van az egyén közérzetére, jólétérzetére és befolyásolhatja egészségi állapotát. A tágas, jól fenntartott, egészséges növényzettel dúsan borított területnek már a látványa is erősítheti az emberi szervezetet, így a betegek számára is előnyös lehet a gyógyulás elősegítése szempontjából. Tanulmányunk célja egyfelől, hogy a gyógyító kertekkel és terápiás kertekkel kapcsolatos nemzetközi irodalmakat, külföldi tapasztalatokat összegyűjt - sük. A másik célunk pedig, hogy bemutassuk az elméleti alapok megvalósíthatóságának lehetőségeit egy választott intézménykert részletes vizsgálatával, értékelésével és koncepciótervének elkészítésével. A pszichiátriai otthonkert tervezésében általánosan használható tervezési irányelveket is megfogalmaztunk. A kutatással az Európai Unió egyik fontos célkitűzéséhez, az esélyegyenlőség megteremtéséhez kívántunk hozzájárulni.

Tovább


Rejtőzködő Ferenczy-kép

Ferenczy Károly rejtőzködő képe 70 millió forintért kelt el

Tovább


Ember, Mítosz és a Gép