hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Vizsgálatok az abortusztablettával


Vizsgálatok az abortusztablettával

| | |
 

Az 1960-as évek óta van lehetőség a terhesség eszközös (vákuumaspiráció, vagy tágítás és küret) megszakítására. A gyógyszeres módszerek akkor váltak elérhetővé, amikor az 1970-es években bevezették a prosztaglandinok, az 1980-as években pedig az anti-progeszteronok alkalmazását. A gyógyszeres terhességmegszakításra kipróbált módszerek: kizárólag prosztaglandinok, kizárólag a mifepriston, kizárólag a methotrexat, a mifepriston prosztaglandinokkal és methotrexat prosztaglandinokkal.

A szerzők a Cochrane, a MEDLINE és a Popline adatbázisból keresték ki a témára voantkozó közleményeket. A véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatokat választották ki, amelyekben a különféle módszereket, alkalmazási módszereket, dózisokat, gyógyszereket és kombinációkat hasonlítottak össze. Csak a megfelelő módszereket alkalmazó, jó minőségű vizsgálatok eredményeit értékelték. Értékelték a halálozást, a komplett abortusz megvalósulását, a műtéti kiürítést, a fennmaradt terhességet, az embrió távozásáig eltelt időt, a transzfúziós igényt, a vérveszteséget, a vérzés időtartamát, a beavatkozás fájdalmasságát, a méhösszehúzó szerek használatát, a nők elégedettségét, a hányingert, hányást és hasmenést.

Az elemzésbe 39 vizsgálatot vontak be. A kombinált módszereket értékelve azt találták, hogy a mifepriston 600 vagy 200 mg-os adagban adva hasonló arányban értek el komplett abortuszt [relatív kockázat (relative risk, RR) 1,07, 95%-os megbízhatósági tartomány (confidence interval, CI) 0,87–1,32]. A misoprostol orálisan adva kevésbé hatásos, mint vaginalisan adva (RR 3,00, 95% CI 1,44–6,24), és több mellékhatást okoz, például hányingert és hasmenést.

A mifepriston önmagában kevésbé hatásos, mint a mifepriston/prosztaglandin kombináció (RR 3,76, 95% CI 2,30–6,15). A kombináció a kizárólagos prosztaglandinhoz képest is hatásosabbnak bizonyult. A gemeprostot a misoprostollal összehasonlítva a misoprostol bizonyult hatásosabbnak (RR 2,86, 95% CI 1,14–7,18). A methotrexattal végzett vizsgálatokban az eredményesség nem különbözött a szerint, hogy a gyógyszert intramuscularisan vagy orálisan adták. Attól függően sem különböztek az eredmények hogy a prosztaglandint három vagy ha öt nap múlva alkalmazták.

Biztonságos és hatásos módszerek állnak rendelkezésünkre a terhesség gyógyszeres megszakítására. A kombinált eljárások hatásosabbak, mint az egyetlen gyógyszert alkalmazó módszerek. A mifepriston dózisa biztonságosan csökkenthető 200 mg-ig a nélkül, hogy csökkenne a hatásossága. A misoprostol vaginalisan hatásosabb, mint orálisan.

Megjegyzendő, hogy a vizsgálatokat kórházi körülmények között, megfelelő feltételek birtokában végezték. Ezek biztosítása mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a kedvező eredményeket érjünk el.

Kulier R, Kapp N, Gülmezoglu AM, Hofmeyr GJ, Cheng L, Campana A.
Forrás: Cochrane Database Syst Rev. 2011 Nov 9;(11):CD002855.

Szemlézte: Dr. Lipták Judit
eLitMed.hu
2012.05.24.


Kulcsszavak

mifepriston, misoprostol, abortusztabletta, kockázat

Kapcsolódó anyagok

Nemspecifikus klinikai és terheléses teszten alapuló, az összhalálozásra vonatkozó kockázatbecslés

Körzeti ápolók kihívásai és foglalkozásegészségügyi kockázatai a páciensek otthonában történ ellátások során

Útvesztők és iránytű a cardiovascularis kockázati tényezők prognosztikai értékéről

A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A gyógyszerészi gondozás a magas vérnyomás kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


Vizsgálatok az abortusztablettával