hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Vizsgálatok az abortusztablettával


Vizsgálatok az abortusztablettával

| | |
 

Az 1960-as évek óta van lehetőség a terhesség eszközös (vákuumaspiráció, vagy tágítás és küret) megszakítására. A gyógyszeres módszerek akkor váltak elérhetővé, amikor az 1970-es években bevezették a prosztaglandinok, az 1980-as években pedig az anti-progeszteronok alkalmazását. A gyógyszeres terhességmegszakításra kipróbált módszerek: kizárólag prosztaglandinok, kizárólag a mifepriston, kizárólag a methotrexat, a mifepriston prosztaglandinokkal és methotrexat prosztaglandinokkal.

A szerzők a Cochrane, a MEDLINE és a Popline adatbázisból keresték ki a témára voantkozó közleményeket. A véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatokat választották ki, amelyekben a különféle módszereket, alkalmazási módszereket, dózisokat, gyógyszereket és kombinációkat hasonlítottak össze. Csak a megfelelő módszereket alkalmazó, jó minőségű vizsgálatok eredményeit értékelték. Értékelték a halálozást, a komplett abortusz megvalósulását, a műtéti kiürítést, a fennmaradt terhességet, az embrió távozásáig eltelt időt, a transzfúziós igényt, a vérveszteséget, a vérzés időtartamát, a beavatkozás fájdalmasságát, a méhösszehúzó szerek használatát, a nők elégedettségét, a hányingert, hányást és hasmenést.

Az elemzésbe 39 vizsgálatot vontak be. A kombinált módszereket értékelve azt találták, hogy a mifepriston 600 vagy 200 mg-os adagban adva hasonló arányban értek el komplett abortuszt [relatív kockázat (relative risk, RR) 1,07, 95%-os megbízhatósági tartomány (confidence interval, CI) 0,87–1,32]. A misoprostol orálisan adva kevésbé hatásos, mint vaginalisan adva (RR 3,00, 95% CI 1,44–6,24), és több mellékhatást okoz, például hányingert és hasmenést.

A mifepriston önmagában kevésbé hatásos, mint a mifepriston/prosztaglandin kombináció (RR 3,76, 95% CI 2,30–6,15). A kombináció a kizárólagos prosztaglandinhoz képest is hatásosabbnak bizonyult. A gemeprostot a misoprostollal összehasonlítva a misoprostol bizonyult hatásosabbnak (RR 2,86, 95% CI 1,14–7,18). A methotrexattal végzett vizsgálatokban az eredményesség nem különbözött a szerint, hogy a gyógyszert intramuscularisan vagy orálisan adták. Attól függően sem különböztek az eredmények hogy a prosztaglandint három vagy ha öt nap múlva alkalmazták.

Biztonságos és hatásos módszerek állnak rendelkezésünkre a terhesség gyógyszeres megszakítására. A kombinált eljárások hatásosabbak, mint az egyetlen gyógyszert alkalmazó módszerek. A mifepriston dózisa biztonságosan csökkenthető 200 mg-ig a nélkül, hogy csökkenne a hatásossága. A misoprostol vaginalisan hatásosabb, mint orálisan.

Megjegyzendő, hogy a vizsgálatokat kórházi körülmények között, megfelelő feltételek birtokában végezték. Ezek biztosítása mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a kedvező eredményeket érjünk el.

Kulier R, Kapp N, Gülmezoglu AM, Hofmeyr GJ, Cheng L, Campana A.
Forrás: Cochrane Database Syst Rev. 2011 Nov 9;(11):CD002855.

Szemlézte: Dr. Lipták Judit
eLitMed.hu
2012.05.24.


Kulcsszavak

mifepriston, misoprostol, abortusztabletta, kockázat

Kapcsolódó anyagok

A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A gyógyszerészi gondozás a magas vérnyomás kezelésében

A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján

A kockázati tényezők és a prognózis közötti kapcsolat elemzése intracerebralis vérzést követően

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


Vizsgálatok az abortusztablettával