hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Új fejezet a diabetes mellitus kezelésében


Új fejezet a diabetes mellitus kezelésében

| |
 

Francia kutatóknak sikerült egy hasnyálmirigy sziget béta-sejtvonalat létrehozni. A sejtvonal olyan immortalizált sejtekből áll, mely az eredeti sejt tulajdonságait hordozza, viszont korlátlan ideig képes szaporodni. Humán embrió hasnyálmirigyből származó béta-sejteket kezeltek vírus-vektorral, majd a proliferálódó béta-sejteket egérbe oltották, az itt kifejlődő inzulinómából sikerült olyan sejtvonalat preparálniuk, mely hordozza az emberi béta-sejtek felszíni markereit, de nem található meg rajtuk egyetlen olyan sejtmarker sem, mely a hasnyálmirigy egyéb sejtjeit jellemzi.

Az izolált sejtek inzulinszekréciója glukózzal és szulfanilureával stimulálható. Eddig humán béta-sejtvonal hiányában in vitro kísérletekre csak korlátozottan volt lehetőség. Az új antidiabetikumok béta-sejtekre kifejtett hatását mostantól közvetlenül, gyorsan lehet vizsgálni. Hiszen a gyógyszerek sejtenyészetre kifejtett inzulin-szekréciófokozó hatása, illetve béta-sejt védelme azonnal mérhető. Továbbá felvetődik, hogy a béta-sejtek talán egyszer transzplantálhatóak lesznek akár 1-es típusú diabetesben is. Természetesen az in vitro vizsgálatokat - mint mindig - in vivo, majd I-III-as fázisú klinikai vizsgálatoknak kell megerősíteni. Bizonyára elő fog fordulni, hogy a sikeres in vitro vizsgálatokat állat, illetve humán vizsgálatokkal nem sikerül megerősíteni.

A korlátlan béta-sejtforrás óriási reményt adhat az 1-es típusú cukorbetegeknek, azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezek a sejtek valójában rák-sejtek, melyek terápiás alkalmazása előtt meg kell oldani az in vivo túlszaporodás, azaz az inzulinoma kialakulásának megakadályozását. A terápiás alkalmazás mellett szól a sejtek szulfanilurea- és glükóz-érzékenysége, kérdés még az egyéb szabályozó mechanizmusok, például az inkretinek szabályozó hatása e sejtekre.

Mindenesetre a sejtvonal létrehozása már most is áttörést jelent, hiszen egyre többször találkozunk azzal, hogy az állatmodellek nem tükrözik pontosan a humán cukorbetegség folyamatait. Ez a sejtenyészet jelentősen elősegítheti a 2-es típusú diabeteses ellenes kezelés kutatásait, és talán megszüntetheti az 1-es típusú cukorbetegek inzulinfüggőségét.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kis János Tibor

Forrás: A genetically engineered human pancreatic β cell line exhibiting glucose-inducible insulin secretion


Kapcsolódó anyagok

Édesítőszerek a konyhánkban

Lisztérzékenység, gluténmentesség I.

Otthoni torna - 10 leggyakoribb hiba, ami elkerülhető

Beszélgetni kell a beteg gyerekkel

Mozgásban gátol a lúdtalpasság

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

ACE-gátló kezelés infarktus előtt és után Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Összefoglaló az ACE-gátlók és ARB-k coronaria atherosclerosisára való hatásáról. Amíg az ACE-gátlók és az ARB-k balkamra-diszfunkcióra való hatása régóta ismert, a kedvező reverz remodelláció sokat vizsgált effekt, addig ezen szereknek a coronaria atheroscleroticus folyamataira való hatása kevésbé volt a figyelem fókuszában. Valójában az ACE-gátlók kedvező hatása az atherosclerosisra igen korán kimutatható, ezért fontos már az infarktus előtt is az ACE-gátló kezelés. Külön figyelmet érdemel a veseelégtelenség és a betegek hosszú távú adherenciája ezen betegcsoportban.

Tovább


A hypertoniás betegek cardiovasculariskockázat-függő hatékony terápiája a Magyar Hypertonia Regiszter adatai alapján Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

Magyarországon több mint 3,5 millió lakosnak van magasvérnyomás-betegsége. A nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia „eredményeképpen” azonban csak 40-45% között van azok száma, akiknél elértük a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket. Ennek oka lehet a nem megfelelően választott vérnyomáscsökkentő terápia, a nem megfelelő gondozás, de ugyanilyen értékkel járul hozzá a sikertelenséghez az orvos-beteg együttműködés elégtelensége és a betegek nem kellő informáltsága. A Magyar Hypertonia Regiszter 2015. évi adatbázisa alapján kiderült, hogy a célvérnyomás-elérés területileg jelentősen különbözik hazánkban és a hypertoniabetegség vonatkozásában, ez lényegében egybeesik a hypertoniamorbiditás és -mortalitás területi eltéréseivel. A területi megosztottság hátterében a szociális-kulturális és gazdasági háttér különbözőségén kívül jelentős szerepet játszhat az egészségügyi ellátás különbözősége és a szakmai munka eltérő megfelelősége. Hypertoniás betegekben a leggyakoribb és legnagyobb kockázati tényezőt jelentő diabetes mellitust, ischaemiás szívbetegséget és krónikus vesebetegséget vizsgálva, mindhárom egyidejű fennállásakor a célvérnyomás-elérési arány csak 26% volt férfiakban és 33% volt nőkben. A Regiszter adatai alapján kiderült, hogy a perifériás érbetegség a nőknél vezető ok a célértékelérés sikertelenségében, melyet a zsíranyagcsere- és a húgysavanyagcsere-zavar, továbbá az elhízás követ. Férfiaknál a zsíranyagcsere-zavar a vezető ok, melyet a dohányzás, alkoholfogyasztás és a perifériás érbetegség követ. Az összesített eredmények alapján a betegek 88%-a kombinált kezelést kapott és a kombinációban a szakmai irányelvek alapján javasolt bázisgyógyszereket alkalmaz ták. Az ilyen vonatkozásban helyes gyakorlat mellett a nem megfelelő célértékelérési arány okaként a betegkonkordancia és -adherencia nem meg felelősége vethető fel. Mind a betegtájékoztatás, mind az orvos-beteg kapcsolaton belüli gondozás minősége javításra, fejlesztésre szorul. Ennek lehetőségi köre az orvosi kompetenciák egy részének átadása a jól képzett szakasszisztenseknek/ápolóknak, akik a kockázatfelmérésben és alapvizsgálatban meghatározó szerepet játszhatnak. Fontos lenne a gyógyszerészek nagyobb arányú bevonása a gondozásba, a telemedicinális módszerek alkalmazása mellett. A Regiszter adatbázis-feldolgozásának eredményeiből levonható következtetések pedig megerősítik a populációszintű ismeretek fontosságát és a Regiszterbe történő adatfelvétel folytatásának szükségességét is.

Tovább


Rossz gyógyszer-perzisztencia - kinek a felelőssége, orvosé, betegé? Hypertonia és nephrologia - 2017;21(1. klsz)

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb betegség és az egyik legfontosabb cardiovascularis kockázati tényező. A vérnyomás megfelelő kezelése, a célértékek elérése fontos eszköz a coronariabetegség, a stroke, a krónikus vesebetegség kialakulása kockázatának és a mortalitás csökkentésében. Hypertoniában az életmódkezelésen túl a gyógyszeres terápia szerepe a meghatározó. Essentialis hypertoniában az esetek túlnyomó részében élethosszig tartó antihipertenzív terápia szükséges. Az antihipertenzív terápia sikerességében a megfelelő hatóanyagok, illetve ezek kombinációjának kiválasztásán túl a terápiahűség játszik alapvető szerepet. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek adagolásának napi gyakorisága, az alkalmazott gyógyszercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. Hazai adatok szerint a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 20%-kal haladja meg a szabad kombinációét, ugyanakkor a ramipril/amlodipin fix kombináció egyéves perzisztenciája 25%-kal jobb a ramipril/hydrochlorothiazidéhoz képest.

Tovább


A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Tovább


Új fejezet a diabetes mellitus kezelésében