TARTALOM

 VISSZA

 


Tüdőembóliával komplikált Wegener granulomatosis - esetismertetés


Tüdőembóliával komplikált Wegener granulomatosis - esetismertetés

| |
 

Esetismertetés: 79 éves nőbeteg antibiotikumra nem reagáló köhögés, fogyás, éjszakai izzadás, haemoptoe miatt került kórházi felvételre. Laboratóriumi leleteiben emelkedett CRP, mérsékelt leukocytosis, emelkedett D-dimer és INR szintek voltak láthatóak jó vesefunkció és hemoglobin szintek mellett. Mellkas röntgen multiplex gócos infiltrátumokat mutatott a tüdőkben.

Diagnózisként az ismert bronchiectasia talaján kialakult alsó légúti infekciót véleményeztek, differenciáldiagnózisként felmerült atípusos Mycobacterium fertőzés lehetősége is, antituberculoticus terápia kezdődött. Bronchoscopia során azonban a bronchusokban régi és friss vért találtak. A bronchusváladékból Mycobacterium jelenléte nem volt igazolható. A légúti tünetek, a polyarthritis és a rekedtség (hangszalag-érintettség) felvetették Wegener granulomatosis lehetőségét, melyet az emelkedett cANCA szint alátámasztott.

A hosptalizáció során a kezdetben jó vesefunkció progresszív romlását, hematuriát és proteinuriát valamint a sinusok mucosájának megvastagodását észlelték. Az antituberculotikus kezelés mellett a gyulladásos paraméterek és légúti tünetek nem javultak, ismételten sem volt igazolható Mycobacterium a légúti váladékban, emiatt az antituberkulotikus kezelést leállították, methylprednisolon és cyclophosphamid kezelést indítottak, mely hatására jelentős klinikai javulás volt észlelhető. Három héttel később haemoptoe, láz, hypoxia miatt ismételt hospitalizáció volt szükséges.

Mellkas CT angiográfia megerősítette a tüdőembólia gyanúját, vesefunkciónak megfelelő dózisban heparin, majd K-vitamin antagonista készítménnyel antikoagulálás került beállításra, azonban emellett súlyos epistaxis és felső gastrointestinális vérzés jelentkezett.

Következtetés: A Wegener granulomatosis az ANCA asszociált vasculitisek csoportjába tartozik. Több nagy esetszámú vizsgálatban is megfigyelték a kis és közepes méretű ereket érintő ANCA asszociált vasculitisekben észlehető fokozott vénás thromboemboliás esemény rizikót. Az összefüggés azonban nem teljesen tisztázott. A fokozott kockázat hátterében felmerül az akut és krónikus gyulladás, valamint a proteinuria miatti hyperkoagulibilitás szerepe, és a gyakoribb hospitalizáció, immobilitás lehetősége is.

Egyes vizsgálatok a szokványos thromboembóliás rizikófaktorokkal nem találtak összefüggést. Molekuláris vizsgálatok felvetik PR3-ANCA direkt pathogén szerepét, de felmerült az anti-beta2-GPI illetve a CMV (cytomegalovírus) reaktiváció thrombogén hatása is.

Továbbra sem tisztázott a Wegener granulomatosis talaján kialakult vénás thromboembóliák optimális kezelése, az antikoagulálás módja és időtartama, mely az ezen betegekben észlelt fokozott vérzéses kockázat miatt, nagy körültekintést igényel.

Szemlézte: dr. Godina Gabriella, Semmelweis Egyetem, I. sz. Belgyógyászati Klinika

Forrás: Hughes M, Burgess J, Parekh N. Wegener’s granulomatosis complicated by pulmonary embolism: a case report and review of the literature. Mod Rheumatol DOI 10.1007/s10165-010-0364-9.

Kapcsolódó anyagok

Ha értjük a terápiát, könnyebb a lelki teher

Hatékony orvos-beteg kapcsolat a betegszervezetek közreműködésével

Az osztály, ahol beteg, orvos, szakdolgozó is figyelemre számíthat

Immunterápiás újdonságok a gyakorlatban

Harmadvonalbeli alkalmazott immmunterápiával elért komplett remisszió vesetumoros nőbetegnél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Egy 5 millió beteg adatain alapuló – The Lancet-ben megjelent - elemzés azt mutatta ki, hogy az ACE-gátlóval indított antihipertenzív kezelés kevésbé hatékony, és több mellékhatást eredményez, mint a thiazid diuretikumokkal kezdett vérnyomáscsökkentés.

Tovább


Magas vérnyomás a vesebetegek körében

Ambrus Csabát Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Nephrologia-Hypertonia Profil és Aktív Geriátriai Részlegének vezetőjét a magas vérnyomás és a vesebetegség kapcsolatáról és kezeléséről kérdeztük. A táplálkozás, a sóbevitel mellett az ACE-gátlók, statinok, kalciumcsatorna-blokkolók szerepéről.

Tovább


Spanyol real world-vizsgálat pitvarfibrilláló betegeknél

Tudjuk, hogy a direkt orális antikoagulánsok hasonló vagy jobb védelmet nyújtanak a pitvarfibrilláló betegeknél, mint a warfarin, és sok vonatkozásban biztonságosabbak. Ám eddig nem rendelkeztünk adatokkal arról, hogy esetükben a hazánkban széles körben használt K-vitamin-antagonista (KVA) acenocumarol mennyire hatásos és biztonságos a DOAC-terápiákhoz képest. E kérdésre ad választ egy spanyol real world-vizsgálat.

Tovább


Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Jelenleg nem ismert, hogy az apixaban és a rivaroxaban között van-e különbség a vénás tromboembolizáció (VTE) ismétlődésének és a súlyos vérzések kialakulásának kockázatát illetően. A szemlézett vizsgálatban az apixaban és a rivaroxaban hatékonyságát és biztonságosságát a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események szempontjából hasonlították össze VTE-ben szenvedő betegek körében. Az eredmények arra utalnak, hogy a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események kialakulásának megelőzésében az apixaban a hatékonyabb szer.

Tovább


Tüdőembóliával komplikált Wegener granulomatosis - esetismertetés